CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A váci kiállítás a 14. századtól egészen a 21. századig terjedő időszakból származó különleges műtárgyakon keresztül mutatja be az Eucharisztia tiszteletét: ötvöstárgyak, festmények, grafikák, liturgikus textilek, ősnyomtatványok, könyvek és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó fényképek, emlékek segítségével.A tárlaton látható gödöllői festmények az Oltáriszentséget ábrázolják. A három kép feltehetően a Grassalkovich kastély kápolnájában volt elhelyezve, ami egyben a Gödöllői plébánia templomaként is szolgált. A képek közös jellemzője, hogy a képmezőt a művész két részre, felső és alsó mezőre osztotta, ezzel ad tanítást az Oltáriszentségről. A festmények érdekessége, hogy olyan teológiát tükröznek, melyek Aquinói Szent Tamás korát megelőzik. Az egyik képen az Oltáriszentség imádása és a húsvéti bárány látható. A bárányt és az Oltáriszentséget összekötő felirat Keresztelő Szent János szavait ismétli, melyet a mise liturgiájában is megtalálunk: „Íme, az Isten báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit.” A bárány Krisztus ártatlanságát jeleníti meg.
A kiállításon megtekinthető egy régi cibórium, amely a tárlat legrégebbi darabja, a gótikus korból, feltehetőleg 1330-1360 körül, német földről származik, anyaga aranyozott, magántulajdonos bocsátotta a kiállítás rendelkezésére.
Az ide látogatók megtekinthetnek több miseruhát is. Az egyik egy szegvári lila kazula, ami a 20. század elején került a székesegyházi kincstárba, melynek középső része 1700 körül készült Lyonban. A miseruhát gróf Csáky Károly Emmánuel váci püspök a saját költségén renováltatta 1902-ben. A másik egy fehér keleties mintájú miseruha, mely a XX. század elején készülhetett. A fehér jacquard szövet mintáján távolkeleti motívumok jelennek meg: bambuszlevelek, őszirózsák és ezüst oroszlánok díszítik.
A Váci Oltáregylet zászlaja ismeretlen manufaktúra alkotása, a XX. század elejéről származtatható. A lobogó feltehetőleg gróf Csáky Károly Emmánuel püspöksége idején (1900-1919) készült, aki mind franciaországi (Lyon), mind csehországi (Olmütz) műhelyekből rendelt liturgikus ruhákat a Székesegyház számára. Viszont az is lehetséges, hogy ez a tűfestéssel és fémszálas hímzéssel készült lobogó magyarországi munka. A századforduló művészei gyakran merítettek a középkori egyházművészetből, ez tetten érhető a zászlón is.
A tárlatot Dr. Varga Lajos segédpüspök a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg szeptember 4-én.
***
Kurátori tárlatvezetések az alábbi időpontokban lesznek Kovács György atya vezetésével:
- Szept. 9. csütörtök: 16:30
- Szept. 10. péntek: 16:30
- Szept. 11. szombat: 15:00
A belépés ingyenes. 10 fő feletti csoportok esetén a tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.
Kérjük, hogy a tárlatvezetésekre jelentkezzenek telefonon, vagy e-mailben ezeken az elérhetőségeken:
+36 27 319-494,
Helyszín: Egyházmegyei Múzeum Vác, Március 15-e tér 4.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2026. évi, Szent Erzsébet ünnepére kiadott körlevelét adjuk közre.
A Biblia nyelvének nyomában – Káldi György fordítása a nyelvtörténet tükrében
Lédeczi Dénes a szolnoki Jézus szíve templom plébánosa. Négy egyházközsége van, hat templom tartozik hozzá, rendszeresen misézik a szolnoki kórházban, havonta egyszer pedig egy idősotthonban is. Amíg külföldön szolgáló paptársai szabadságon vannak, helyettesíti őket akár az ausztrál, akár a svájci diaszpórában. Fontosnak tartja a családok pasztorációját, mert ha nincsenek stabil családjaink, nem lesznek stabil egyházközségeink sem.
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.2026. november 12. csütörtök
Jónás és Renátó
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek...
Összes program »