CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A váci kiállítás a 14. századtól egészen a 21. századig terjedő időszakból származó különleges műtárgyakon keresztül mutatja be az Eucharisztia tiszteletét: ötvöstárgyak, festmények, grafikák, liturgikus textilek, ősnyomtatványok, könyvek és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó fényképek, emlékek segítségével.A tárlaton látható gödöllői festmények az Oltáriszentséget ábrázolják. A három kép feltehetően a Grassalkovich kastély kápolnájában volt elhelyezve, ami egyben a Gödöllői plébánia templomaként is szolgált. A képek közös jellemzője, hogy a képmezőt a művész két részre, felső és alsó mezőre osztotta, ezzel ad tanítást az Oltáriszentségről. A festmények érdekessége, hogy olyan teológiát tükröznek, melyek Aquinói Szent Tamás korát megelőzik. Az egyik képen az Oltáriszentség imádása és a húsvéti bárány látható. A bárányt és az Oltáriszentséget összekötő felirat Keresztelő Szent János szavait ismétli, melyet a mise liturgiájában is megtalálunk: „Íme, az Isten báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit.” A bárány Krisztus ártatlanságát jeleníti meg.
A kiállításon megtekinthető egy régi cibórium, amely a tárlat legrégebbi darabja, a gótikus korból, feltehetőleg 1330-1360 körül, német földről származik, anyaga aranyozott, magántulajdonos bocsátotta a kiállítás rendelkezésére.
Az ide látogatók megtekinthetnek több miseruhát is. Az egyik egy szegvári lila kazula, ami a 20. század elején került a székesegyházi kincstárba, melynek középső része 1700 körül készült Lyonban. A miseruhát gróf Csáky Károly Emmánuel váci püspök a saját költségén renováltatta 1902-ben. A másik egy fehér keleties mintájú miseruha, mely a XX. század elején készülhetett. A fehér jacquard szövet mintáján távolkeleti motívumok jelennek meg: bambuszlevelek, őszirózsák és ezüst oroszlánok díszítik.
A Váci Oltáregylet zászlaja ismeretlen manufaktúra alkotása, a XX. század elejéről származtatható. A lobogó feltehetőleg gróf Csáky Károly Emmánuel püspöksége idején (1900-1919) készült, aki mind franciaországi (Lyon), mind csehországi (Olmütz) műhelyekből rendelt liturgikus ruhákat a Székesegyház számára. Viszont az is lehetséges, hogy ez a tűfestéssel és fémszálas hímzéssel készült lobogó magyarországi munka. A századforduló művészei gyakran merítettek a középkori egyházművészetből, ez tetten érhető a zászlón is.
A tárlatot Dr. Varga Lajos segédpüspök a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg szeptember 4-én.
***
Kurátori tárlatvezetések az alábbi időpontokban lesznek Kovács György atya vezetésével:
- Szept. 9. csütörtök: 16:30
- Szept. 10. péntek: 16:30
- Szept. 11. szombat: 15:00
A belépés ingyenes. 10 fő feletti csoportok esetén a tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.
Kérjük, hogy a tárlatvezetésekre jelentkezzenek telefonon, vagy e-mailben ezeken az elérhetőségeken:
+36 27 319-494,
Helyszín: Egyházmegyei Múzeum Vác, Március 15-e tér 4.

Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »