CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A váci kiállítás a 14. századtól egészen a 21. századig terjedő időszakból származó különleges műtárgyakon keresztül mutatja be az Eucharisztia tiszteletét: ötvöstárgyak, festmények, grafikák, liturgikus textilek, ősnyomtatványok, könyvek és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó fényképek, emlékek segítségével.A tárlaton látható gödöllői festmények az Oltáriszentséget ábrázolják. A három kép feltehetően a Grassalkovich kastély kápolnájában volt elhelyezve, ami egyben a Gödöllői plébánia templomaként is szolgált. A képek közös jellemzője, hogy a képmezőt a művész két részre, felső és alsó mezőre osztotta, ezzel ad tanítást az Oltáriszentségről. A festmények érdekessége, hogy olyan teológiát tükröznek, melyek Aquinói Szent Tamás korát megelőzik. Az egyik képen az Oltáriszentség imádása és a húsvéti bárány látható. A bárányt és az Oltáriszentséget összekötő felirat Keresztelő Szent János szavait ismétli, melyet a mise liturgiájában is megtalálunk: „Íme, az Isten báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit.” A bárány Krisztus ártatlanságát jeleníti meg.
A kiállításon megtekinthető egy régi cibórium, amely a tárlat legrégebbi darabja, a gótikus korból, feltehetőleg 1330-1360 körül, német földről származik, anyaga aranyozott, magántulajdonos bocsátotta a kiállítás rendelkezésére.
Az ide látogatók megtekinthetnek több miseruhát is. Az egyik egy szegvári lila kazula, ami a 20. század elején került a székesegyházi kincstárba, melynek középső része 1700 körül készült Lyonban. A miseruhát gróf Csáky Károly Emmánuel váci püspök a saját költségén renováltatta 1902-ben. A másik egy fehér keleties mintájú miseruha, mely a XX. század elején készülhetett. A fehér jacquard szövet mintáján távolkeleti motívumok jelennek meg: bambuszlevelek, őszirózsák és ezüst oroszlánok díszítik.
A Váci Oltáregylet zászlaja ismeretlen manufaktúra alkotása, a XX. század elejéről származtatható. A lobogó feltehetőleg gróf Csáky Károly Emmánuel püspöksége idején (1900-1919) készült, aki mind franciaországi (Lyon), mind csehországi (Olmütz) műhelyekből rendelt liturgikus ruhákat a Székesegyház számára. Viszont az is lehetséges, hogy ez a tűfestéssel és fémszálas hímzéssel készült lobogó magyarországi munka. A századforduló művészei gyakran merítettek a középkori egyházművészetből, ez tetten érhető a zászlón is.
A tárlatot Dr. Varga Lajos segédpüspök a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg szeptember 4-én.
***
Kurátori tárlatvezetések az alábbi időpontokban lesznek Kovács György atya vezetésével:
- Szept. 9. csütörtök: 16:30
- Szept. 10. péntek: 16:30
- Szept. 11. szombat: 15:00
A belépés ingyenes. 10 fő feletti csoportok esetén a tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.
Kérjük, hogy a tárlatvezetésekre jelentkezzenek telefonon, vagy e-mailben ezeken az elérhetőségeken:
+36 27 319-494,
Helyszín: Egyházmegyei Múzeum Vác, Március 15-e tér 4.

Megrendítő lelki élményben volt része mindazoknak, akik 2026. március 28-án részt vettek a Benczúrfalvi Passión, amelyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg a benczúrfalvi Szent Antal Fogadalmi Keresztúton. Az esemény – a szervezők szándékának megfelelően – a hit, a művészet és a közösségi összefogás találkozásává vált, ahol Jézus Krisztus szenvedéstörténete életképekben elevenedett meg a résztvevők előtt. Ferencz Zoltán a benczúrfalvi Pro Arte et Natura Alapítvány elnökének írását adjuk közre.
Majnek Antal OFM, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke látogatott el Lédeczi Dénes esperes-plébános meghívására Szolnokra. A főpásztor volt március 19-én a Szent József templom búcsúünnepének főcelebránsa. A püspökkel a szentmisét megelőzően a kárpátaljai magyarság életéről és problémáiról Szathmáry István, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Új Néplap munkatársa beszélgetett.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Egyház 2026-ban is segíti az adózók tájékozódását az 1%-os kampány során.
Nagy elismerésben részesült a Veresegyházi Katolikus Gimnázium (VERKA), ugyanis a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően hat évre Minősített Tehetséggondozó Műhely címet kapott az intézmény. Ezt az elismerést ünnepélyes keretek között adták át az iskolában!2026. március 31. kedd
Árpád
Az utolsó vacsorán Jézus mélyen megrendült lelkében, és újból kijelentette: „Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárul engem.” Erre a tanítványok tanácstalanul egymásra néztek, mert nem tudták, kiről...
Összes program »