CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A váci kiállítás a 14. századtól egészen a 21. századig terjedő időszakból származó különleges műtárgyakon keresztül mutatja be az Eucharisztia tiszteletét: ötvöstárgyak, festmények, grafikák, liturgikus textilek, ősnyomtatványok, könyvek és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó fényképek, emlékek segítségével.A tárlaton látható gödöllői festmények az Oltáriszentséget ábrázolják. A három kép feltehetően a Grassalkovich kastély kápolnájában volt elhelyezve, ami egyben a Gödöllői plébánia templomaként is szolgált. A képek közös jellemzője, hogy a képmezőt a művész két részre, felső és alsó mezőre osztotta, ezzel ad tanítást az Oltáriszentségről. A festmények érdekessége, hogy olyan teológiát tükröznek, melyek Aquinói Szent Tamás korát megelőzik. Az egyik képen az Oltáriszentség imádása és a húsvéti bárány látható. A bárányt és az Oltáriszentséget összekötő felirat Keresztelő Szent János szavait ismétli, melyet a mise liturgiájában is megtalálunk: „Íme, az Isten báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit.” A bárány Krisztus ártatlanságát jeleníti meg.
A kiállításon megtekinthető egy régi cibórium, amely a tárlat legrégebbi darabja, a gótikus korból, feltehetőleg 1330-1360 körül, német földről származik, anyaga aranyozott, magántulajdonos bocsátotta a kiállítás rendelkezésére.
Az ide látogatók megtekinthetnek több miseruhát is. Az egyik egy szegvári lila kazula, ami a 20. század elején került a székesegyházi kincstárba, melynek középső része 1700 körül készült Lyonban. A miseruhát gróf Csáky Károly Emmánuel váci püspök a saját költségén renováltatta 1902-ben. A másik egy fehér keleties mintájú miseruha, mely a XX. század elején készülhetett. A fehér jacquard szövet mintáján távolkeleti motívumok jelennek meg: bambuszlevelek, őszirózsák és ezüst oroszlánok díszítik.
A Váci Oltáregylet zászlaja ismeretlen manufaktúra alkotása, a XX. század elejéről származtatható. A lobogó feltehetőleg gróf Csáky Károly Emmánuel püspöksége idején (1900-1919) készült, aki mind franciaországi (Lyon), mind csehországi (Olmütz) műhelyekből rendelt liturgikus ruhákat a Székesegyház számára. Viszont az is lehetséges, hogy ez a tűfestéssel és fémszálas hímzéssel készült lobogó magyarországi munka. A századforduló művészei gyakran merítettek a középkori egyházművészetből, ez tetten érhető a zászlón is.
A tárlatot Dr. Varga Lajos segédpüspök a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg szeptember 4-én.
***
Kurátori tárlatvezetések az alábbi időpontokban lesznek Kovács György atya vezetésével:
- Szept. 9. csütörtök: 16:30
- Szept. 10. péntek: 16:30
- Szept. 11. szombat: 15:00
A belépés ingyenes. 10 fő feletti csoportok esetén a tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.
Kérjük, hogy a tárlatvezetésekre jelentkezzenek telefonon, vagy e-mailben ezeken az elérhetőségeken:
+36 27 319-494,
Helyszín: Egyházmegyei Múzeum Vác, Március 15-e tér 4.

A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »