CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Szeptember 7-én a „Békesség” témával folytatódott az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK). Gérald Lacroix bíboros a „Hogyan válhatunk a béke követévé?” – kérdést feltevő katekézisét és Louis Raphaёl Sako bíboros, bagdadi érsek, káld katolikus pátriárka tanúságtételelét kísérhettük figyelemmel.Lacroix bíboros, többek között elmondta: a béke nem a konfliktusok hiányát jelenti, hanem aktív folyamat, a családok, a közösségek közti békét segíti elő. Jézus maga mondta: Veletek maradok a világ végezetéig. Isten az ő békéjét adja az Egyháznak, és minden keresztényt arra hív, hogy az igazságosság tettei, a jó cselekedetek által továbbadják ezt a békét. Tehát ne csak imádkozzunk a békéért, hanem vegyünk aktívan részt a béke közvetítésében, erre indít az Eucharisztia.
Gérald Lacroix elmélkedésében felelevenítette misszionáriusi éveit, amikor Kolumbiában szolgált, gyötrelmes időszakokat élve át az Andokban, ahol szinte mindennaposak voltak a gyilkosságok. A reménytelenség kísértését csak a Jézussal való személyes kapcsolata, a napi szentmise bemutatása, az Eucharisztia vétele által tudta legyőzni. „Tudom, hogy igaz: minden forrásom belőled fakad!” – utalt a NEK mottójára. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy amikor azzal találkoznak, hogy valaki azt mondja, Isten elhallgatott, akkor így válaszoljanak: „felajánlom az érzékszerveimet, a hűségemet, a hitemet, lerombolom az előítéleteimet, kitárom a szívemet a szegények felé, s így tanúskodom az Úr életteli jelenlétéről”.
Az utóbbival kapcsolatban Ferenc pápát idézte a bíboros: „Ez a Lélek belső kegyelmének legtökéletesebb megnyilvánulása”; „Menjetek, adjátok táplálékul magatokat az embereknek!”
Sako bíboros, káld katolikus pátriárka tanúságtételében kifejtette, hogy a káld katolikus egyház karizmája a vértanúság. Iraki egyházi vezetőként beszélt a béke jelentőségéről, a hit megvallásáról, a politika és a vallás szétválasztásának fontosságáról. A keleti hagyomány szerint a spirituális életnek két feltétele van. Az egyik az, hogy elköteleződjünk Krisztus példájának követésére. Ez a radikális szeretetkapcsolat hasonlít a házasságra. Az Eucharisztia a testünkké válik, egyesülünk vele. Minden egyes nap részesülünk Krisztusból, és ez átlényegít: „Azzal a Krisztussal egyesülünk, aki nem hal meg, életre kelt, él, örökkévaló, így az örök életben részesít”. A másik feltétel a mély imádság, amely erőt és békét ad a napi küzdelmekben.
A pátriárka beszélt arról, hogy Ferenc pápa 2021. márciusi látogatása óriási erőt adott minden iraki kereszténynek. Megerősítette az üldözött Egyház hitét, támogatta őket, hogy újjáépítsék a bizalmat honfitársaik felé. Az iraki keresztények a támadások ellenére bátorsággal vallják meg keresztény hitüket. A pápa üzenete megérintette az irakiak szívét, egy imám azt mondta: „Önök keresztények, részét képezik a mi közösségünknek. Közös dolgaink vannak, testvérek vagyunk.” A keresztényeknek az irakiakkal közös álma lett, hogy békében, stabilitásban, méltóságban éljenek.
Sako bíboros Kiemelte: „az Eucharisztikus Kongresszus feladata, hogy minden keresztény mélyítse el egységét Krisztussal, közösséget teremtsen, egységet hozzon létre a többi kereszténnyel, hiszen az eucharisztia ünneplése osztozás és együttlét.”
A Váci Egyházmegye több hitoktatója és koordinátoraik is részt vesznek a Kongresszus programján, benyomásaikat az alábbi videó foglalja össze.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »