CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Utolsó napjához érkezett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus katekézis-sorozata, ahol Dominik Duka bíboros, prágai érsek tanítását majd Áder János tanúságtételét hallgathatták meg a résztvevők. A szentmisét Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros mutatta be. Mindhárman foglalkoztak a mai Európa keresztény gyökereivel.Az ötnapos rendezvénysorozat utolsó napján a délelőtti katekézist Dominik Duka bíboros, Prága érseke tartotta, aki fiatalon a kommunista éra alatt kénytelen volt titokban megélni domonkos szerzetességét, közben a Škoda gyárban dolgozott. 1981–82-ben bebörtönözték, rabtársa volt Václav Havel későbbi köztársasági elnök. 
Beszéde elején felidézte az Eucharisztikus Kongresszusok történetét. Az Eucharisztia a világ üdvössége – mondta –, amely túlmutat a világunkon, a bolygónkon. Ez az oka annak, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus „teljes elsőbbséget élvez minden más ünnepséggel szemben”. Az Eucharisztia az a forrás, amelyből az Egyház evangelizáló képessége fakad.
Az eucharisztia egy létmód, mely Krisztusból árad a keresztény emberbe, és annak tanúságtétele során a világba. VI. Pál pápa szavai igazak ebben a korban: „A mai embert inkább érdeklik a tanúk, mint a tanítók. És mindannyiunknak először tanúkká kell válnunk, csak utána lehetünk szentek.
A bíboros megemlítette Martin Buber híres gondolatát is: egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban marad azzal az éltető titokkal, amely létrehozta. Európa kultúráit Krisztus hozta létre, hozzá kell visszatalálnunk, és ezt az örökséget át kell adnunk a következő nemzedékeknek.
Az Eucharisztia egyháza az, amely képes lesz vonzóvá válni a mai ember számára, mert dinamikussá, élővé teszi azt. Az Eucharisztia hozza létre az Egyházat is, és jó lenne, ha a járvány után a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus újra mozgásba tudná hozni egyházunkat. - zárta tanítását.

A katekézist Áder János köztársasági elnök tanúságtétele követte. „Az Isten keresése, befogadása nem lehet passzív, az cselekvő aktivitást jelent. Jeleket mindannyian kapunk, csak rajtunk múlik, hogy a véletlent vagy Isten keze munkáját látjuk benne. Az én tanúságom, hogyha az isteni törvények szerint élsz, jól sáfárkodsz a talentumokkal, és szívedben, lelkedben, cselekedeteidben is keresed Istent, akkor meg is találod.”- mondta az államfő. Tanúságtétele során elmesélte az „Égre néző” c. magyar istenes verseket tartalmazó kötet megjelenésének történetét és azt is, hogyan született meg feleségével az a gondolat, hogy a koronavírus járványban árván maradt gyermekek megsegítésére alapítványt hozzanak létre, amelyet Regőczi Istvánról neveztek el.
A délelőtti programot szentmise zárta, amelyet ezúttal Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának elnöke mutatott be. 
Az evangélium Szent Máté könyvéből hangzott el; a hegyi beszéd azon része, amelyben Jézus a szálkáról és gerendáról szóló példabeszédet mondja el (Mt 7,1–5). Hollerich bíboros rámutatott: a Covid-világjárvány idején a félelem sok ember szívében megtelepedett. Ám a hívők nem maradtak a szorongás bénultságában; a szentségek vétele – ahol ez lehetséges volt – és a lelki áldozás a vigasztalás és a remény forrása volt számukra. Ez a hit igazi csodája, mert hitünk az értünk meghalt és feltámadt Krisztusba vetett hit, az Egyházban és a világban élő Krisztusba vetett hit. „A hitnek missziós dinamikája van. A hit azt kívánja, hogy osszák meg másokkal. Teljes szívemből imádkozom, hogy a hitnek ezt a missziós dimenzióját újra felfedezzék Európában.” – fejezte be a bíboros.
A szentmisén elhangzott Pejtsik Péter Budapest Klezmer Miséje, a szerző vezényletével.
A délutáni fakultációkkal véget ért az ötnapos programsorozat rendkívül gazdag programja, amelyen a Váci Egyházmegyéből több mint 100 csoport vett részt, a teljes résztevői létszám meghaladta a 3000 főt.

Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.
Öt ország egyházzenei vezetői tartottak konferenciát –Kassán. A szűk körű, magas szakmai szintű megbeszélésen tizenöten voltak jelen, köztük öt püspök. A részt vevő nemzetek legfőbb zenei képviselői egymás segítő támogatásáról és rendszeres együttműködésről állapodtak meg. A házigazda Bernard Bober kassai érsek hangsúlyozta a musica sacra sok évszázados jelentőségét és evangelizációs eredményeit. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást adjuk közre.2026. február 15. vasárnap
Georgina és Kolos
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég...
Összes program »