CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban (Barátok temploma) 2021. október 16-án esti szentmisével nyitotta meg a szinódusi folyamat váci egyházmegyei szakaszát.A püspöki szinódus intézményét VI. Pál pápa hozta létre azzal a céllal, hogy ne a püspökök testülete kormányozza kollegiális formában az Egyházat, hanem reprezentatív testületük, a szinódus bölcsességével és tekintélyével tanácsadóként segítse a pápa tevékenységét. A püspöki szinódus 1965 óta tizenöt alkalommal gyűlt össze rendes formában, három esetben került sor rendkívüli tanácskozásra, és tizenegyszer rendeztek meg egy-egy földrésszel vagy térséggel foglalkozó szinódust.
A jelenlegi - tizenhatodik - szinódusi folyamatot október 10-én nyitotta meg Rómában Ferenc pápa. A rendes püspöki szinódusra pedig 2023 októberében, szintúgy Rómában kerül majd sor, témája: „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés”. Ezért az elkövetkezendő időszakban a Szentatya minden katolikus keresztényt közös gondolkodásra hív. A felkészülés első szakasza az egyházmegyei szakasz, amely a megnyitástól 2022 márciusáig tart.
A nyitószentmisén Marton Zsolt szentbeszédében azt emelte ki, hogy ennek a szinódusnak abban áll a különlegessége, hogy a témája maga a "szinodalitás", amelynek lényege az, hogy hogyan éljük meg a párbeszédet és a meghallgatást? Hogyan "haladunk együtt az úton", az evangélium hirdetésének az érdekében? Mire hív bennünket a Szentlélek, hogy növekedjünk ebben a "szinodalitásban"? Ezt nevezi a pápa szinodális útnak - mondta a püspök, majd közös gondolkodásra hívott mindenkit.
A főpásztor beszámolt arról, hogy a folyamatnak az első lépése volt a tavalyi Egyházmegyei Papi Szenátus (EPSZ) megújítása, amely parlamentszerű tanácsadó testület a püspök mellett, és van egy szűkebb csoport ezen belül, a Tanácsosok Testülete. Ezt követően egy jövőképet fogalmazott meg a jelenlévőknek: ez a jövőkép a Szentlélektől való és ez maga az EGYSÉG. Majd a megvalósítás irányát vázolta fel.
Marton Zsolt lelki segítségnyújtással szeretné elvezetni a rábízottakat: papokat, diakónusokat, munkatársakat, híveket az élő Isten-kapcsolatra. „Isten országát építeni az egyházmegyében egységben, hitelesen és átlátható módon lehet. Az a vágyam, hogy ha ránk néznek majd, akkor azt mondják a kívülállók: de jó lenne közétek tartozni! Szeretnék Krisztus-hívő, keresztény lenni köztetek! Ha pedig a Váci Egyházmegyében él valaki, azt mondhassa: jó ide tartozni, jó itt élni. A közösségi alapon működő plébániai rendszer életet generál, az egyház eucharisztikus közösségét és fontos a hivatásgondozás, a képzések is” - mondta.
Szentbeszéde végén a püspök kifejtette, hogy létrehoztak négy munkacsoportot, amelyeknek papi vezetői vannak, de diakónusok és világi munkatársai is részt vettek benne. A négy munkacsoport idén tavaszra kidolgozta a terveket, és elindult a konkrét munka. Első lépésként - az EPSZ és az esperesek bevonásával - papi párbeszédcsoportok alakultak, ezt fogják követni a diakónusi párbeszédcsoportok és a többi világi munkatárssal való konzultációk. „A Szentatya szándéka, hogy ebbe a folyamatba minden katolikus keresztény be legyen vonva. Ennek szellemében fogjuk párbeszédre hívni a testvéreket a plébániákon, a képviselőtestületeken és kiscsoportokban való szinodális beszélgetéseken” - zárta beszédét a megyéspüspök.
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. Az idei gyűjtésről szóló körlevelet március 7-én tették közzé.
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.2026. március 10. kedd
Ildikó
Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer! A...
Összes program »