CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban (Barátok temploma) 2021. október 16-án esti szentmisével nyitotta meg a szinódusi folyamat váci egyházmegyei szakaszát.A püspöki szinódus intézményét VI. Pál pápa hozta létre azzal a céllal, hogy ne a püspökök testülete kormányozza kollegiális formában az Egyházat, hanem reprezentatív testületük, a szinódus bölcsességével és tekintélyével tanácsadóként segítse a pápa tevékenységét. A püspöki szinódus 1965 óta tizenöt alkalommal gyűlt össze rendes formában, három esetben került sor rendkívüli tanácskozásra, és tizenegyszer rendeztek meg egy-egy földrésszel vagy térséggel foglalkozó szinódust.
A jelenlegi - tizenhatodik - szinódusi folyamatot október 10-én nyitotta meg Rómában Ferenc pápa. A rendes püspöki szinódusra pedig 2023 októberében, szintúgy Rómában kerül majd sor, témája: „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés”. Ezért az elkövetkezendő időszakban a Szentatya minden katolikus keresztényt közös gondolkodásra hív. A felkészülés első szakasza az egyházmegyei szakasz, amely a megnyitástól 2022 márciusáig tart.
A nyitószentmisén Marton Zsolt szentbeszédében azt emelte ki, hogy ennek a szinódusnak abban áll a különlegessége, hogy a témája maga a "szinodalitás", amelynek lényege az, hogy hogyan éljük meg a párbeszédet és a meghallgatást? Hogyan "haladunk együtt az úton", az evangélium hirdetésének az érdekében? Mire hív bennünket a Szentlélek, hogy növekedjünk ebben a "szinodalitásban"? Ezt nevezi a pápa szinodális útnak - mondta a püspök, majd közös gondolkodásra hívott mindenkit.
A főpásztor beszámolt arról, hogy a folyamatnak az első lépése volt a tavalyi Egyházmegyei Papi Szenátus (EPSZ) megújítása, amely parlamentszerű tanácsadó testület a püspök mellett, és van egy szűkebb csoport ezen belül, a Tanácsosok Testülete. Ezt követően egy jövőképet fogalmazott meg a jelenlévőknek: ez a jövőkép a Szentlélektől való és ez maga az EGYSÉG. Majd a megvalósítás irányát vázolta fel.
Marton Zsolt lelki segítségnyújtással szeretné elvezetni a rábízottakat: papokat, diakónusokat, munkatársakat, híveket az élő Isten-kapcsolatra. „Isten országát építeni az egyházmegyében egységben, hitelesen és átlátható módon lehet. Az a vágyam, hogy ha ránk néznek majd, akkor azt mondják a kívülállók: de jó lenne közétek tartozni! Szeretnék Krisztus-hívő, keresztény lenni köztetek! Ha pedig a Váci Egyházmegyében él valaki, azt mondhassa: jó ide tartozni, jó itt élni. A közösségi alapon működő plébániai rendszer életet generál, az egyház eucharisztikus közösségét és fontos a hivatásgondozás, a képzések is” - mondta.
Szentbeszéde végén a püspök kifejtette, hogy létrehoztak négy munkacsoportot, amelyeknek papi vezetői vannak, de diakónusok és világi munkatársai is részt vettek benne. A négy munkacsoport idén tavaszra kidolgozta a terveket, és elindult a konkrét munka. Első lépésként - az EPSZ és az esperesek bevonásával - papi párbeszédcsoportok alakultak, ezt fogják követni a diakónusi párbeszédcsoportok és a többi világi munkatárssal való konzultációk. „A Szentatya szándéka, hogy ebbe a folyamatba minden katolikus keresztény be legyen vonva. Ennek szellemében fogjuk párbeszédre hívni a testvéreket a plébániákon, a képviselőtestületeken és kiscsoportokban való szinodális beszélgetéseken” - zárta beszédét a megyéspüspök.
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Nagyböjt kezdetén ismét elindult a 40 Nap Az Életért imaszolgálat a Váci Jávorszky Ödön Kórház bejáratánál. Hétfőnként és szerdánként rózsafüzért imádkoznak az önkéntesek, hogy a kismamák a nem tervezett babákat is vállalják. Az önkénteseket meg lehet szólítani, lehet velük beszélgetni, mert akár válsághelyzetben, akár az abortuszból történő gyógyulásban is tudnak segíteni.
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.
Harmadik éve dolgozik együtt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény és a Váci Piarista Gimnázium, melynek legújabb eredménye a rajz és vizuális művészetek fakultációjára járó diákok LÉLEK-TÉR-KÉP címet viselő kiállítása. Idén Győrffy-Kovács Adrienn tanárnő a múzeumnak otthont adó, egykori Nagypréposti palota későbarokk épületét választotta témaként a diákok számára.2026. március 3. kedd
Kornélia
Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: „Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne...
Összes program »