CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban (Barátok temploma) 2021. október 16-án esti szentmisével nyitotta meg a szinódusi folyamat váci egyházmegyei szakaszát.A püspöki szinódus intézményét VI. Pál pápa hozta létre azzal a céllal, hogy ne a püspökök testülete kormányozza kollegiális formában az Egyházat, hanem reprezentatív testületük, a szinódus bölcsességével és tekintélyével tanácsadóként segítse a pápa tevékenységét. A püspöki szinódus 1965 óta tizenöt alkalommal gyűlt össze rendes formában, három esetben került sor rendkívüli tanácskozásra, és tizenegyszer rendeztek meg egy-egy földrésszel vagy térséggel foglalkozó szinódust.
A jelenlegi - tizenhatodik - szinódusi folyamatot október 10-én nyitotta meg Rómában Ferenc pápa. A rendes püspöki szinódusra pedig 2023 októberében, szintúgy Rómában kerül majd sor, témája: „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés”. Ezért az elkövetkezendő időszakban a Szentatya minden katolikus keresztényt közös gondolkodásra hív. A felkészülés első szakasza az egyházmegyei szakasz, amely a megnyitástól 2022 márciusáig tart.
A nyitószentmisén Marton Zsolt szentbeszédében azt emelte ki, hogy ennek a szinódusnak abban áll a különlegessége, hogy a témája maga a "szinodalitás", amelynek lényege az, hogy hogyan éljük meg a párbeszédet és a meghallgatást? Hogyan "haladunk együtt az úton", az evangélium hirdetésének az érdekében? Mire hív bennünket a Szentlélek, hogy növekedjünk ebben a "szinodalitásban"? Ezt nevezi a pápa szinodális útnak - mondta a püspök, majd közös gondolkodásra hívott mindenkit.
A főpásztor beszámolt arról, hogy a folyamatnak az első lépése volt a tavalyi Egyházmegyei Papi Szenátus (EPSZ) megújítása, amely parlamentszerű tanácsadó testület a püspök mellett, és van egy szűkebb csoport ezen belül, a Tanácsosok Testülete. Ezt követően egy jövőképet fogalmazott meg a jelenlévőknek: ez a jövőkép a Szentlélektől való és ez maga az EGYSÉG. Majd a megvalósítás irányát vázolta fel.
Marton Zsolt lelki segítségnyújtással szeretné elvezetni a rábízottakat: papokat, diakónusokat, munkatársakat, híveket az élő Isten-kapcsolatra. „Isten országát építeni az egyházmegyében egységben, hitelesen és átlátható módon lehet. Az a vágyam, hogy ha ránk néznek majd, akkor azt mondják a kívülállók: de jó lenne közétek tartozni! Szeretnék Krisztus-hívő, keresztény lenni köztetek! Ha pedig a Váci Egyházmegyében él valaki, azt mondhassa: jó ide tartozni, jó itt élni. A közösségi alapon működő plébániai rendszer életet generál, az egyház eucharisztikus közösségét és fontos a hivatásgondozás, a képzések is” - mondta.
Szentbeszéde végén a püspök kifejtette, hogy létrehoztak négy munkacsoportot, amelyeknek papi vezetői vannak, de diakónusok és világi munkatársai is részt vettek benne. A négy munkacsoport idén tavaszra kidolgozta a terveket, és elindult a konkrét munka. Első lépésként - az EPSZ és az esperesek bevonásával - papi párbeszédcsoportok alakultak, ezt fogják követni a diakónusi párbeszédcsoportok és a többi világi munkatárssal való konzultációk. „A Szentatya szándéka, hogy ebbe a folyamatba minden katolikus keresztény be legyen vonva. Ennek szellemében fogjuk párbeszédre hívni a testvéreket a plébániákon, a képviselőtestületeken és kiscsoportokban való szinodális beszélgetéseken” - zárta beszédét a megyéspüspök.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »