A Váci Egyházmegye és a rokonság fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy szeretett paptestvérünk

BÁNYAI-BAVANKIEWICZ LÁSZLÓ

címzetes esperes, nyugalmazott lelkipásztor 2021. november 13-án, életének 93., papságának 69. évében szentségekkel megerősítve hazatért az Úrhoz.

Elhunyt paptestvérünkért az engesztelő szentmise áldozatot 2021. november 24-én, 11 órakor mutatjuk be a gödöllői Szentháromság templomban, majd a városi temetőben (Gödöllő, Dózsa György út) helyezzük örök nyugalomra.

Paptestvérünk 1929. május 26-án született Balassagyarmaton. 1953. február 3-án, Egerben szentelték pappá.  Káplán: Nézsán 1953-55, Tápiószelén 1955-1956, Nagykátán 1956-1957. Plébános Hernádon 1957-1971, Bagon 1971-1978, Boldogon 1978-1990, Hatvan-Újvárosban 1990-2002. Címzetes esperes 1979. 2002-ben vonult nyugdíjba.

Hűséges papi életéért Krisztus, az Örök Főpap adjon jutalmat az Atyai ház örömében!

*

Balassagyarmaton született 1929-ben. 53-ban szentelték pappá. 53 – 57-ig káplánkodott. 1957 – 2002-ig plébános volt különböző helyeken. Hernádon templomot és plébániát épített. A templom és plébánia építése éppen abban az időben történt, amikor leglátványosabban törekedett a hatalom arra, hogy megsemmisítse az egyházat. Az államosítások ideje volt. Még azt is megszabták milyen magas lehet a torony.

Amikor az építkezések történtek, éppen Táborfalván teljesítettem szolgálatot. Sokszor találkoztunk. Testvére Bécsben élt. A karitászon keresztül támogatta az építkezést.

Életvitelének vezér fonala a paragrafusok megtartása volt. Életkeresztje éppen ez volt, nehezen viselte az igazságtalanságokat. S ebben, abban a korban bőven volt része az Egyháznak.

A „békemozgalomtól” mereven elzárkózott. Éppen ezért hátrányos megkülönböztetést kellett elviselnie.

Ugyan ebben az időben történtek a liturgikus reformok. Emlékszem rá a nyitórészt előbb felolvasta latin nyelven,- (hogy a paragrafusoknak megfeleljen) - s utána magyar nyelven.

A hitoktatás szívügye volt. Ebben jó munkatársra talált „Katalin”-ban .

Szerette a papok közösségét. Megrokkant egészsége után, ahol csak lehetett mindig megjelent. Amit tehette, ha hívták mindig kisegített.

Mindvégig hűséggel megőrizte hívatási elkötelezettségét. Hisz a papi életnek ez az alapvető értéke, ebben a zűrzavaros időben. Ezzel tett tanúbizonyságot a természetfeletti világ létezéséről. Elkötelezett ember volt.

Hiszem, hogy az Örök Főpásztor megjutalmazza a Szentháromság örömével.