CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Árpád-házi Szent Erzsébet, a segítő szeretet védőszentjének ünnepe alkalmából november 20-án Marton Zsolt váci megyéspüspök szentmisét mutatott be a váci Fehérek templomában, amelyen a Váci Egyházmegyében szolgáló karitászcsoportok képviselői vettek részt, hogy hálát adjanak az egyházmegyében karitatív tevékenységet végző önkéntesekért és abban kérték a Jóisten segítségét, hogy Szent Erzsébet lelkületével tudják végezni szolgálatukat a rászoruló embertársaikért. A szentmise keretében a főpásztor megáldotta a Szent Erzsébet kenyereket és átadta az idei Erzsébet díjakat.A főpásztor homíliájában bemutatta Szent Erzsébet életének főbb állomásit, boldog házasságát illetve Ő és férje Lajos, türingiai tartománygróf természetére is rávilágított, amelyet a szerelem és az elfogadás övezett. Lajos halálát követően Erzsébet még inkább a mennyország felé fordult. Férje védelmét már nem kapta meg a környezetében élő „világ fiaival” szemben, ezért három gyermekével Marburgba költözött, ahol szigorú lelki vezetője, a ferences szerzetes Marburgi Konrád lakott. Maradék vagyonából menhelyet alapított betegek, szegények számára, ahol néhány segítőtársával együtt ápolta őket. Konrád ezt írja a róla szóló levelében: „Az volt a szokása, hogy naponta kétszer, reggel és este, minden betegét személyesen meglátogatta, és a legutálatosabb betegségben szenvedőket saját maga ápolta: az egyiket megetette, a másikat lefektette” (részlet a Szent Erzsébet-napi Oi-ból). A későbbiekben lelkivezetője engedélyével személyesen járt koldulni, házról-házra. A mennyei dolgok szemlélése töltötte be a szívét. Isten előtt állítom, hogy alig láttam még olyan asszonyt, aki az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlás mellett annyira kitűnt volna a szemlélődő imában, mint Erzsébet – idézte Marburgi Konrádot Marton Zsolt. Majd a Deus caritas est (Az Isten szeretet) – című XVI. Benedek pápa enciklikáját idézve - aki a szeretett Istent utánozza, és az Ő karitászával, szeretetével gondolkodik, beszél, cselekszik az építi itt a mennyországot a földön – zárta szentbeszédét.
A szentmise végén a főpásztor megáldotta az Isten gondoskodó szeretetét, karitászát kifejező kenyereket, majd átadta a 2021-es Erzsébet díjat. Idén az elismerést Tóth Sándorné, a Rétsági Karitászcsoport alapító tagja; Gáspárné Gomola Aranka, a Dabasi Karitászcsoport alapító tagja és Kovácsné Hellner Mária, az Alsógödi Karitászcsoport önkéntese kapta.
Szent Erzsébet elismerő oklevélben Katona Lászlóné, a Bagi Karitászcsoport alapító tagja; Sinkó Istvánné, a Kartali Karitászcsoport önkéntese és Bennárik Józsefné, a Dabasi Karitászcsoport alapító tagja részesült. Az okleveleket az illetékes helyi plébánosok adják majd át az kitüntetteknek.
Az ünnepi napon háromezer-négyszáz darab Erzsébet kenyér érkezett a váci karitászközpontba a Katolikus Karitász és a Lipóti Pékség együttműködésének köszönhetően. Ezekből a kenyerekből vittek az önkéntesek a szentmisére, amelyek ott kerültek kiosztásra, illetve a karitászcsoportok elvitték saját településükre is a kenyereket, hogy részesüljenek belőle pártfogoltjaik.
Bölönyi Gabriella
Fotó: Egyházmegyei Karitász
Az online közvetítés linkje: https://youtu.be/WtR5mnx5Lao
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.2026. február 18. szerda
Bernadett
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad...
Összes program »