-Mikor és hogyan merült fel a könyv megjelentetésének gondolata?

2009-ben kezdtem el a családfámat kutatni, s az édesapám anyai ága ócsai már az 1700-as évek közepétől. A kutatás mellett – ahol csak lehetett – gyűjtöttem a helytörténeti anyagokat is, köztük a képeslapokat. 2018-ban rendeztünk egy képeslapkiállítást az ócsai tájházban, ami után megkeresett a helyi egyháztanács egyházi és világi elnöke, hogy szeretnék, ha az egyházközség történetét könyvben kiadnánk. A munka 2019-ben kezdődött el, levéltári- és könyvtári kutatásokkal, fotók gyűjtésével, a meglévő adatok feldolgozásával. A megjelenést 2020-ra terveztük, de a világjárvány közbeszólt.

-Hogyan dolgozták fel a plébánia történetét?

Mivel Ócsa 1916-ig előbb Dunaharaszti, majd a szomszédos Alsónémedi filiája volt, így a plébániának önálló könyvtára, levéltára nem jött létre az évszázadok során. Az anyaegyházközségekben alig-alig volt információ, bármiféle bejegyzés az ócsai gyülekezettel kapcsolatban, azt is mondhatnám, hogy mostohaleány(egyház) volt.

A 150 éves török uralom a Duna-Tisza-közét nagyban elpusztította, így a 18. század előtti időkről szinte csak másodlagos forrásokból dolgozhattam. A premontrei – de már több mint 460 éve reformátusként működő – templomról szándékosan maradtam szűk keretek közt. Egy országos jelentőségű műemlékről van szó, ami önmagában is megérdemelne egy külön kiadványt.

A kutatáskor végigjegyzeteltem a Historia Domusokat és az anyakönyveket, hogy az ócsai bejegyzéseket tudjam rendszerezni. A Magyar Nemzeti Levéltár országos és megyei intézményeiben éppolyan segítőkészséggel találkoztam az ott dolgozók részéről, mint a Váci Püspöki és Káptalani Levéltárban. Személyes visszaemlékezéseikkel többen is kiegészítették a kéziratot, mint ahogyan Bereczkyné Magyar Mária a fotók összegyűjtésében volt nagy segítségemre.

-Találtak-e olyan érdekességet, tényt a feldolgozás során, ami nem volt eddig ismert?

Ócsáról, mint településről az eddig megjelent könyvekkel sok problémám akadt, mert hiányzott belőlük a forrás megnevezése. Az így kapott, sokszor hamis/félreértett információkat ki kellett gyomlálnom. Ilyen volt például, hogy a mai katolikus előtti imahely, a Szentháromság kápolna nem 1754-ban épült, hanem akkor már állt, sőt, egy tudósítás szerint igen rossz állapotban volt. Sokan most, a könyvben láthatják először a híres Mayerhoffer-dinasztia egy tagja által készített – de meg nem valósult – tervet az ócsai templom főhomlokzatáról. A korabeli ökumenizmus szép példája, hogy az ócsai reformátusok is 10 forintnyi követ adtak a katolikus templom felépítésére. A templom kapcsán a személyes kedvenc tárgyam (ha szabad ilyet mondani) a legrégebbi, 1848-ban öntött harang, amit dédapám dédapja, Pekker György finanszírozott, a neve a mai napig olvasható a harangon.

A könyvben külön fejezet foglalkozik az ócsai útmenti keresztekkel éppúgy, mint a felsőbabádi Farkas-féle kápolnával és sírkerttel. A plébánosok közül csak az önálló egyházközséget vezetőkről írtam életrajzot, de az itt (is) szolgáló káplánok közt is találunk érdekességet. Például Szelepcsényi Andrást, aki az első világháborúból 14 kitüntetéssel szerelt le vagy Zsák Pétert, aki későbbi, kispesti állomáshelyén annyit tett a közösségért, hogy nem mással, mint Puskás Ferenc labdarúgóval együtt avattak a kerület díszpolgárává. Külön fejezetben említem meg azokat az Ócsához köthető katolikusokat, akikre büszkék lehetünk: többek közt Berents Keresztély piarista iskolaigazgatót vagy a Kégl-fivéreket, akik főhadnagyként harcoltak az 1848/49-es szabadságharcban.

-Mely időszak volt az Ön megítélése szerint a legfontosabb, legjelentősebb az egyházközség életében?

A legsikeresebb időszak egyértelműen az önállósodás utáni majd 30 év. 1916-tól, Szűcs Gyula plébános vezetése alatt megújult a templom, felépült a kétszintes elemi iskola, énekkar és Katolikus Kör alakult, egyszóval felpezsdült a hitélet. Szűcs atya nyilvántartása szerint volt olyan bérmálás, amikor 349-en járultak a püspök elé. Ez a szám ma elképzelhetetlen.

Ugyanakkor az elmúlt évtizedeket is sikeresnek látom. Most újul meg a templom a Magyar Templom-felújítási Programnak is köszönhetően, a volt elemi iskolából 2008-ban lett egy csodálatos plébánia és közösségi tér, egyre több ministránst és hívet látni a szentmiséken.

-Kiknek ajánlja a könyvet?

A könyvet ajánlom mindenkinek, aki szeretné egy kicsit megismerni az ócsai katolikusok történetét. Remélem, hogy akik bármilyen Ócsáról szóló dolgozat előtt állnak, segítséget találnak majd könyvemben. Illetve ezzel szeretném inspirálni a többi ócsai felekezetet is, hogy dolgozzák fel helyi közösségeik történetét és tárják a szélesebb olvasóközönség elé. Mivel a katolikus elemi iskoláról rengeteg információt találtam, ezt a kutatási anyagomat 2023-ban szeretném egy külön könyvben kiadni.

A könyv megrendelhető az egyházközség e-mailcímén: ocsa.kat.plebania@gmail.com