Ferenc pápa egy évvel ezelőtt, ezen a napon hirdette meg a Szent József Évet, abból az alkalomból, hogy elődje, IX. Pius pápa, 1870-ben Szent Józsefet ünnepélyesen az Egyház védőszentjévé nyilvánította. Ugyanezen a napon jelent meg első, bemutatkozó családreferens püspöki körlevelem is. Isten ajándékának tekintem ezt az egybeesést, és iránymutatásnak is tartottam. A Szentatya e célra írt Patris corde (Apai szívvel) kezdetű apostoli buzdításának a célja Szent József személyének, mint apának a bemutatása. A pápa ezzel pártfogónak és példaképnek állította elénk Mária jegyesét. Szent Józsefnek, mint apának hét fontos tulajdonságáról elmélkedik ebben az enciklikában: József a szeretett, a gyengéd, az engedelmes, az elfogadó, a teremtő bátorságú, a dolgozó és az árnyékként kísérő apa. A pápa ezzel azt sugallja, hogy ma is ilyen tulajdonságokkal felruházott apákra van szükség. Írása elején kijelenti: „A világnak apákra van szüksége.” (PC 15). Az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításában pedig ezt írja: „A világos és boldog férfi identitású apa, aki magatartásában egyesíti a felesége iránti szeretetet és elfogadást, épp annyira szükséges, amennyire az anyai gondoskodás.” (AL 175.) Valóban, nem tökéletes, hanem jó apákra van szükség!

A Szent József Év a mai nappal formálisan lezárul, de a tovább folytatódó Amoris laetitia Családévben számítunk Szent József közbenjárására, és a következőkben is fontosnak tartjuk, hogy kiemeljük az apák (édesapák, nevelő apák, sőt a lelki apák/ atyák) szerepét. Az apa a családban most azért is különösen jelentős személy, mert a vírus sajnos még mindig jelen van a mindennapjainkban, és családjainknak időnként zártabb életet kell élniük. Nagy szükség van a biztonságot adó, bátorító, kezdeményező és szeretni tudó apákra.

Tavaly ilyenkor még nem gondoltuk, hogy lesz a járványnak harmadik és negyedik hulláma. Azonban ez sem tudta megakadályozni, hogy munkatársaimmal – akiknek ezúton is köszönettel tartozom az első próbára tevő év munkájáért –, minél több családpasztorációs programot szervezzünk. Igaz, ezek nagy része online zajlott. Ezen programok része volt például az egyházmegyei családreferensekkel való találkozó és a papi lelki nap. A családiroda munkatársaival hónapról-hónapra együtt imádkozunk, és megbeszéljük a teendőket. Az életvédő munkacsoport tagjai is roppant lelkesedéssel és az Élet melletti szívós elköteleződéssel találkoznak egymással havonta. Ennek a konkrét gyümölcse az október elején, Vácon megszervezett Életvédő Szakmai Nap volt, amelynek akkora sikere lett, hogy más egyházmegyék is szeretnének hasonló konferenciát szervezni. Óriási öröm számunkra, hogy a következő alkalomnak jövő október elején Kaposvár ad otthont. A novemberben elmaradt Családkongresszust jövő májusban szeretnénk megtartani.

A szeretetben való kapcsolatépítést tovább folytatjuk a már meglévő lelkiségi mozgalmakkal, egyesületekkel, és az újakkal is elindult az együttműködés (pl. Bízd rá magad!) A megelőlegezett bizalom jelének tekintjük azt is, hogy a Katolikus Családszervezetek Európai Föderációja (FAFCE) jövő tavasszal Magyarországon, Vácon fogja megszervezni következő közgyűlését.

Az élet-, a házasság és a család védelme ma egyre komolyabb kihívások elé állít bennünket. A férfi és a nő biológiai neme, társadalmi szerepük, a család egyre gyakrabban válnak támadás célpontjává. Egyesek kétségbe vonják a hagyományos bibliai értékeinket és az egyház tanítását a családdal kapcsolatban.  Többször halljuk azt is, hogy a házasság és a család intézménye válságban van. Valójában nem a házasság és a bibliai ihletésű család, hanem az ember van válságban, és az a társadalom kerül válságba, amelyik nem ismeri fel a házasság és a család értékét, elfeledkezik annak eredeti értelméről. A katolikus egyház tanítása szerint a házasság nem civilizációs képződmény, amely létrejött, amikor az ember fejlődése során szükség volt rá, és amely aztán idővel eltűnik, amikor már nem lesz rá szükség. A házasság nem gyermeke, hanem szülője a civilizációnak. Amint Ferenc pápa fogalmazta meg ezt egy általános kihallgatáson: „A férfi és a nő hitvesi-családi közösség a generatív nyelvtan, mondhatni az aranykötelék… Isten nem egy öncélú meghittség gondozását bízta a családra, hanem a világ otthonossá tételének izgalmas tervét. A család áll e megmentő világkultúra kezdeténél és alapjánál, mely megment minket oly sokféle támadástól, rombolástól, gyarmatosítástól, mint amilyen a pénzé vagy a világot nagymértékben fenyegető ideológiáké. A család szolgál alapul ahhoz, hogy megvédjük magunkat! (Általános kihallgatás, katekézis, Szent Péter-tér, 2015. szeptember 16.)

Továbbra is valljuk, amit a Teremtés könyve világossá tesz: minden élet forrása Isten, az emberi élet kiemelkedő érték, mert Isten képmását hordozza magán. Az ember élete a fogantatás pillanatától kincs, amit védeni kell.

40 évvel ezelőtt, Krisztus király ünnepén Szent II. János Pál pápa, a családok nagy pápája megírta a Familiaris consortio (A családi közösség) kezdetű apostoli buzdítását, amely kimondja, hogy az Egyház mindig az élet oldalán áll. A pápa ezt tanítja ebben az írásában: „Isten a maga teremtő művét a saját képére és hasonlatosságára alkotott férfi és nő megteremtésével fejezi be és teszi tökéletessé: meghívja őket arra, hogy részesei legyenek az ő szeretetének és teremtő atyai hatalmának azáltal, hogy szabadon és tudatosan részt vállalnak az emberi élet ajándékának továbbadásában. A család alapvető feladata tehát az élet szolgálata.” (FC 28.) Így tanít a családról: „Mivel Isten terve szerint a család az élet és a szeretet bensőséges közössége, ezért feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami, tudniillik az élet és a szeretet közösségévé.” (FC 17.)

Most az Amoris laetitia Családévben, Szent József további pártfogását kérve újból a szívünk táblájára akarjuk írni, hogy a férfi és a nő szeretetszövetsége, és az ebből fakadó család társadalmi és egyházi létünk alapsejtje, ami nem cserélhető fel semmivel! Hitünknek ezt a tanítását szelíden, agresszivitás nélkül, senkit meg nem bántva, de merjük továbbra is bátran megvallani, képviselni, tanítani, és főként saját életpéldánkkal megmutatni.

Leginkább fiataljaink elé kell hiteles példákat állítanunk, mert ők a legérzékenyebbek, legbefolyásolhatóbbak a különféle ideológiák és eszmei áramlatok által. Éppen ezért az igazi értékek befogadására is ők a legnyitottabbak. Merjük idézni fiataljainknak Ferenc pápa szavait: „Kedves fiatalok, ne engedjétek, hogy ifjúságotokat arra használják fel, hogy a felszínes életet népszerűsítsék, mely összekeveri a szépséget a külsőségekkel!” (Christus vivit szinódus utáni apostoli buzdítás, 183. pont, 2019. március 25.)

*

Kedves Magyar Családok!

Családreferens püspökként szeretném megerősíteni, hogy Szent József segítségét kérve, én is apai szívvel, egy lelki atya szívével akarok mellettetek állni a következő évben is, várva az egyre szabadabb, személyes találkozás lehetőségeit.

Köszönöm a kitartásotokat, egész éves hűségeteket a nehéz helyzetekben! Őszintén együttérzek azokkal a családokkal, akik elvesztették szeretteiket a járvány során. Osztozom velük fájdalmukban.

Most, adventben, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz pártfogását kérve imádkozom értetek. Szeretném a szívetekbe helyezni, hogy az Egyháznak, mint egy nagy családnak vagyunk a tagjai, amely nemcsak Isten rólunk elgondolt szeretettörvényét hirdeti, hanem mellettetek áll annak megvalósításában.

Adventi készülődésünk hozza el családjainkba a karácsony igazi örömét!

 Vác, 2021. december 8.

    Marton Zsolt váci megyéspüspök,

    az MKPK Családbizottságának elnöke