CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A püspöki konferencia jelölései alapján a püspökök testülete ebben az évben Borsodi Attilának, a Magyar Nemzet munkatársának adományozza a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat.Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001-től minden évben külön megállapodás keretében támogatja a média egy munkatársát a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítéséért a nem egyházi sajtóban.
A Váci Egyházmegye területén születtet újságírót kérdeztük:
Hatvanban született, Gödöllőn jár középiskolába – ma van-e még kötődése a Váci egyházmegyéhez?
Bár már hosszú évek óta elköltöztem Hatvanból, a családommal 2014 óta Nagykovácsiban lakunk, a szüleim, a bátyámék és sok rokonom a Váci egyházmegye területén élnek, őket gyakran meglátogatjuk. Ha otthon töltjük a teljes hétvégét Hatvanban – ez főként a járvány miatt két év óta nem lehetséges –, akkor vasárnap mindig az újhatvani templomban veszünk részt szentmisén. Az elmúlt években, részben a munkámnak köszönhetően, többször ellátogattam az egyházmegyében található kegyhelyekre, Fallóskútra, Szentkútra és Máriabesnyőre, ahol rendre feltöltődöm. Néhány éve pedig Mátranovákon jártam a Nyitott Templomok Napján, és keresztény újságíróként előadást tartottam a helyi híveknek.
Milyen elismerést jelent Önnek az ösztöndíj elnyerése?
Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy elnyertem a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat, a családomnak azt mondtam, hogy ez az én Nobel-díjam. Minden elismerés jól esik, mert arról ad visszajelzést, hogy talán nem végzem rosszul a munkámat, de kiváltképp megnyugtat, ha az egyház is úgy véli, a ténykedésem Jézus-ügyét szolgálja. Egy díj azonban nemcsak jutalom és elismerés, hanem felelősség is, arra sarkall, hogy a jövőben a munkám során még hitelesebben álljak ki a keresztény értékek mellett.
* * *
Borsodi Attila Hatvanban született, keresztény családba. A helyi Hatvani Szent István Sportiskolai Általános Iskolába (akkori nevén IV. sz. Állami Általános Iskolába) járt, majd a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban szerzett érettségit. Az általános és középfokú tanulmányai alatt leginkább a történelem és költészet iránti szeretetével, a verseléssel, illetve a sporteredményeivel tűnt ki. Több alkalommal is elnyerte Gödöllőn a „Jó tanuló, jó sportoló” díjat.
A gimnáziumban töltött éveket követően felvételt nyert a József Attila Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol történelem szakon tanult, majd ezzel párhuzamosan járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára politikaelmélet szakra. A két diploma megszerzése után – már munka mellett – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, kommunikáció szakon szerezte harmadik diplomáját.
Az újságírással már a középiskolás évei alatt elkezdett foglalkozni, barátaival az intézményben saját újságot szerkesztettek. Hivatásszerűen a második diploma megszerzése óta dolgozik a sajtóban, kezdetben az akkor induló Napi Ász bulvár napilap belföld rovatánál helyezkedett el. Ezt követően átigazolt a Magyar Nemzethez, és ma is a lapnál dolgozik, 2020 szeptembere óta már főmunkatársként.
Borsodi Attila pályája elején leginkább politikai témájú cikkeket írt, később azonban egyre inkább a vidéki magyarság ügyei, az emberi sorsok, problémák felé fordult. Idővel újabb területeket karolt fel, így mind több cikket, riportot, interjút készített nemzetpolitikai kérdésekről, a határon túli magyarok helyzetéről és jószolgálati tevékenységekről. Leginkább talán mégis akkor teljesedett ki a munkássága, amikor – főleg 2015 után – egyre többször kezdett egyházi témákról írni. Mind jobban kereste a lehetőségét annak, hogy olyan papokkal, szerzetesekkel és nővérekkel találkozhasson, akik kiváló példaképei az egyre inkább értékválsággal küzdő 21. századi embernek. A Magyar Nemzet hasábjain folyamatosan beszámol többek között a Katolikus Karitász munkájáról is, valamint interjúkat készít a lap számára a nagyobb keresztény ünnepek alkalmával. A 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeiről napi szinten tudósított.
A magánéletben is igyekszik a környezete számára jó példával elől járni. Családjával az elsők között csatlakozott a Kárpátaljai Testvércsalád Mozgalomhoz. Hosszú évek óta támogatják a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, az egyik Böjte-gyermeket keresztfiukká fogadták és segítik. A munkahelyen több gyűjtést szervezett rászorulók megsegítésére. Lakóhelyén megalapította a Nagykovácsi Szeretetszolgálat Facebook-csoportot, és ennek keretében több adománygyűjtést szervezett. A jószolgálat számára a kommunikáció maga, mert azt vallja, hogy fontosak a szép szavak, de a rászorulók felkarolásával tud a leghitelesebben a jézusi úton járni.
Feleségével három gyermeket nevelnek szeretetben, a család legfiatalabb tagja tavaly júniusban született meg.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »