CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A püspöki konferencia jelölései alapján a püspökök testülete ebben az évben Borsodi Attilának, a Magyar Nemzet munkatársának adományozza a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat.Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001-től minden évben külön megállapodás keretében támogatja a média egy munkatársát a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítéséért a nem egyházi sajtóban.
A Váci Egyházmegye területén születtet újságírót kérdeztük:
Hatvanban született, Gödöllőn jár középiskolába – ma van-e még kötődése a Váci egyházmegyéhez?
Bár már hosszú évek óta elköltöztem Hatvanból, a családommal 2014 óta Nagykovácsiban lakunk, a szüleim, a bátyámék és sok rokonom a Váci egyházmegye területén élnek, őket gyakran meglátogatjuk. Ha otthon töltjük a teljes hétvégét Hatvanban – ez főként a járvány miatt két év óta nem lehetséges –, akkor vasárnap mindig az újhatvani templomban veszünk részt szentmisén. Az elmúlt években, részben a munkámnak köszönhetően, többször ellátogattam az egyházmegyében található kegyhelyekre, Fallóskútra, Szentkútra és Máriabesnyőre, ahol rendre feltöltődöm. Néhány éve pedig Mátranovákon jártam a Nyitott Templomok Napján, és keresztény újságíróként előadást tartottam a helyi híveknek.
Milyen elismerést jelent Önnek az ösztöndíj elnyerése?
Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy elnyertem a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat, a családomnak azt mondtam, hogy ez az én Nobel-díjam. Minden elismerés jól esik, mert arról ad visszajelzést, hogy talán nem végzem rosszul a munkámat, de kiváltképp megnyugtat, ha az egyház is úgy véli, a ténykedésem Jézus-ügyét szolgálja. Egy díj azonban nemcsak jutalom és elismerés, hanem felelősség is, arra sarkall, hogy a jövőben a munkám során még hitelesebben álljak ki a keresztény értékek mellett.
* * *
Borsodi Attila Hatvanban született, keresztény családba. A helyi Hatvani Szent István Sportiskolai Általános Iskolába (akkori nevén IV. sz. Állami Általános Iskolába) járt, majd a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban szerzett érettségit. Az általános és középfokú tanulmányai alatt leginkább a történelem és költészet iránti szeretetével, a verseléssel, illetve a sporteredményeivel tűnt ki. Több alkalommal is elnyerte Gödöllőn a „Jó tanuló, jó sportoló” díjat.
A gimnáziumban töltött éveket követően felvételt nyert a József Attila Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol történelem szakon tanult, majd ezzel párhuzamosan járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára politikaelmélet szakra. A két diploma megszerzése után – már munka mellett – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, kommunikáció szakon szerezte harmadik diplomáját.
Az újságírással már a középiskolás évei alatt elkezdett foglalkozni, barátaival az intézményben saját újságot szerkesztettek. Hivatásszerűen a második diploma megszerzése óta dolgozik a sajtóban, kezdetben az akkor induló Napi Ász bulvár napilap belföld rovatánál helyezkedett el. Ezt követően átigazolt a Magyar Nemzethez, és ma is a lapnál dolgozik, 2020 szeptembere óta már főmunkatársként.
Borsodi Attila pályája elején leginkább politikai témájú cikkeket írt, később azonban egyre inkább a vidéki magyarság ügyei, az emberi sorsok, problémák felé fordult. Idővel újabb területeket karolt fel, így mind több cikket, riportot, interjút készített nemzetpolitikai kérdésekről, a határon túli magyarok helyzetéről és jószolgálati tevékenységekről. Leginkább talán mégis akkor teljesedett ki a munkássága, amikor – főleg 2015 után – egyre többször kezdett egyházi témákról írni. Mind jobban kereste a lehetőségét annak, hogy olyan papokkal, szerzetesekkel és nővérekkel találkozhasson, akik kiváló példaképei az egyre inkább értékválsággal küzdő 21. századi embernek. A Magyar Nemzet hasábjain folyamatosan beszámol többek között a Katolikus Karitász munkájáról is, valamint interjúkat készít a lap számára a nagyobb keresztény ünnepek alkalmával. A 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeiről napi szinten tudósított.
A magánéletben is igyekszik a környezete számára jó példával elől járni. Családjával az elsők között csatlakozott a Kárpátaljai Testvércsalád Mozgalomhoz. Hosszú évek óta támogatják a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, az egyik Böjte-gyermeket keresztfiukká fogadták és segítik. A munkahelyen több gyűjtést szervezett rászorulók megsegítésére. Lakóhelyén megalapította a Nagykovácsi Szeretetszolgálat Facebook-csoportot, és ennek keretében több adománygyűjtést szervezett. A jószolgálat számára a kommunikáció maga, mert azt vallja, hogy fontosak a szép szavak, de a rászorulók felkarolásával tud a leghitelesebben a jézusi úton járni.
Feleségével három gyermeket nevelnek szeretetben, a család legfiatalabb tagja tavaly júniusban született meg.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2026. évi, Szent Erzsébet ünnepére kiadott körlevelét adjuk közre.
A Biblia nyelvének nyomában – Káldi György fordítása a nyelvtörténet tükrében
Lédeczi Dénes a szolnoki Jézus szíve templom plébánosa. Négy egyházközsége van, hat templom tartozik hozzá, rendszeresen misézik a szolnoki kórházban, havonta egyszer pedig egy idősotthonban is. Amíg külföldön szolgáló paptársai szabadságon vannak, helyettesíti őket akár az ausztrál, akár a svájci diaszpórában. Fontosnak tartja a családok pasztorációját, mert ha nincsenek stabil családjaink, nem lesznek stabil egyházközségeink sem.
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.2026. november 12. csütörtök
Jónás és Renátó
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek...
Összes program »