A csütörtök estétől szombat délig tartó találkozón huszonhét állandó diakónus vett részt, akiknek Laczkó Mihály atya, a Váci Egyházmegye állandó diakónusainak referense és Tóth András atya, az egyházmegye spirituálisa tartott előadást. A szentmisét Kármán János atya, a diakónus közösség spirituálisa celebrálta.

Laczkó Mihály megosztotta velünk tapasztalatait a lelkigyakorlatról és az állandó diakonátus lényegéről: „azokra a rendszerszintű változásokra, amelyek világszerte végbe mennek, nem csak a magyar egyházban, a rendszer szintű válaszok egyike az állandó diakonátus megerősítése, gondozása, illetve a mélyebb beágyazása az egyházmegye lelkipásztori munkájába. Jelentős potenciál az ő kettős elköteleződésük; egyrészt igent mondtak a feleségüknek, másrészt igent mondtak a struktúrára, a szolgálatra. Ez nem csak kettős felelősség, hanem az „egyes igenek” új mélységeinek is a megélése. Ők pedig az egyházmegyénk igenjét kapják, ami a gondoskodást és a figyelmet jelenti, amelyek ebben a lelkigyakorlatban is jelenvalók voltak. A mostani találkozó közös imádságra adott alkalmat és arra, hogy átbeszéljük a hivatásuk újabb mélységeit az „igenek” és a legitimáció mentén. Ránézhettünk az erőfeszítések fontosságára, az eredményekre és a tudatosabb jelenlétre a plébániai szolgálatban, arra, hogyan tudunk átfogóan gondolkodni, hogyan tudjuk jobban használni erőforrásainkat.  Közösen játszhattunk, megoszthattuk gondolatainkat, érzéseinket, valamint a kötetlen beszélgetésekben mélyülhettek a barátságok is. Ahogyan én magam is egyre közelebb léptem feléjük, felfedeztem a közösségükben és a szolgálatukban rejlő potenciált valamint személyes értékeiket. Törekedtem és törekszem arra, hogy aki nehezebben mutatja meg magát, vagy fájdalmasabb életszakaszában van, azt is megismerjem, hiszen az ő igenjére is igen a válasza az egyházmegyének, Marton Zsolt püspök atyának” – emelte ki Lackó Mihály.

Megkérdeztük a lelkinap egyik résztvevőjét, Csillag Péter állandó diakónust is tapasztalatairól, aki a legfontosabb értéknek azt tartja, hogy szívből szeretik egymást az állandó diakónusok. „Mindannyian mások vagyunk, különböző helyzetben és szolgálatban. Amit ezeknek az éves találkozóknak köszönhetünk, hogy egyre jobban megismerjük és elfogadjuk egymást, köszönhetően annak, hogy ezeknek az alkalmaknak legfontosabb célja a közösségépítés, amit immár közel egy évtizede játékosan, az őszinte feltárulkozás által segítve éltünk és élünk meg. Néhány éve létrehoztunk 5 régiót az egyházmegyén belül, évi 2-3 találkozóval. Idén kiemelt témánk a missziós plébánia modell. A mostani lelkigyakorlatnak fontos ajándéka volt, hogy három felszentelt pap vezetésével voltunk együtt, ami önmagában is előremutató, hiszen nekünk a felszentelt papokkal együtt kell megélnünk az egységet. Lackó Misi atya tanításából engem az ragadott meg, hogy a hangsúly az erőfeszítésen van nem a sikeren. „Kiment a magvető vetni” írja az Evangélium, ebben erőfeszítés és teljesítmény van, ami hozzá adatik; az az eredmény – mondta el Csillag Péter.

Imádkozzunk állandó diakónusainkért!

bg

Fotó: Huszár Attila