Március 19-én került sor a szolnoki Nagytemplom ünnepélyes megáldására. Az alkalomra a Szigligeti Színház művészei kulturális műsorral készültek, az ünnepség résztvevői a Jubilate valamint a Csillagfény kórus előadását is hallhatták. Ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Kállai Mária, a város országgyűlési képviselője, továbbá Szalay Ferenc polgármester.

Ezt követően Marton Zsolt váci püspök áldotta meg a felújított templomot. Beszédében kihangsúlyozta a templomok szerepét, jelentőségét, amelyek nem csupán épületek vagy szép műalkotások; a templom sokkal több ezeknél, „az imádság helye és szent lehetősége”. Hozzátette, hogy emberként szükségünk van fizikai helyre és időre Isten imádásra, és szükségünk van a liturgiára, „mert itt a földön testből és lélekből állunk, dicsőítésünket az anyagvilág művészileg megformált alkotásain keresztül fejezzük ki. A templom megáldásának az ünnepe erre utal: dicsőítjük az Urat és hálát adunk az ő teremtményeiért.”

A Belvárosi Szentháromság Plébániatemplom és egykori ferences rendház története 1718-ra nyúlik vissza, ekkor kezdődött meg a Szentháromságnak szentelt kápolna építése, ami a mai Nagytemplom szentélye. Mivel ezekben az években a város lakossága rohamosan növekedett, a kápolnát bővíteni kellett. Az építés tervezésével és lebonyolításával Giovanni Carlone, egri építőmestert bízták meg. Az érett barokk stílusú templom- mely műemléki védettséget élvez- végül 1754-re épült fel, mai formáját a 19. században nyerte el.

„A kőtemplom megújult, most rajtunk a sor, hogy a lélek temploma is megújuljon” – nyilatkozta Gáspár István plébános a vele készült interjúnkban. A 2019-ben elkezdődött nagyszabású munkálatok során nemcsak a templom külső homlokzata újult meg, de a belső terekben restaurálták a freskókat, felújították a padokat, gyóntatószékeket, mellékoltárokat, bővítették az urnatemetőt. A felújítás másfél milliárd forint összegű kormányzati támogatásból valósult meg. 

Fotók: Pókász Endre