Rengetegen érkeztek az áprilisi hó ellenére az óbudavári Schönstatt központba vasárnap reggel. Az évforduló ünneplésére több mint kétszázan regisztráltak.

A kápolnabúcsú szentmiséjét a központ kertjében álló kis templom előtti téren tartották az igen hideg, jeges szeles időben. Kisgyerekek, kisebb és nagyobb kamaszok, fiatalok is jöttek, hiszen a Családakadémia programjain nemcsak a házaspárok, hanem a teljes család részt vesz. A szentmisén a Bocsák család többszólamú taizéi énekeket és hangszeres klasszikus műveket is megszólaltatott.

Marton Zsolt mellett Szalai Zsolt és Szabad Attila állandó diakónusok végeztek szolgálatot, akik maguk is négy-, illetve háromgyermekes családapák.

A szentmise elején Fehér Zoltán és felesége, Marika köszöntötték a püspököt, valamint Gertrud-Maria Erhard nővért, a Családakadémia alapító házaspárjait, a magyar Schönstatt mozgalom vezető házaspárjait és az osztrák Családakadémia képviseletében jelen lévő Berger házaspárt. Köszönetet mondtak mindazoknak, akik áldozataikkal, adományaikkal segítették a mozgalom működését, továbbá az imahátteret nyújtó imakörnek, és megemlékeztek azokról is, akik a segítséget immár az égből nyújtják a közösségnek.

Csermák Kálmán alapító és felesége, Alice, valamint Gyimóthy Ákos és Dóra a kápolnában virágokat helyeztek el hálájuk jeléül a Szűzanyának és névadójuknak, a szent magyar királyi családnak.

Marton Zsolt váci megyéspüspök elsőként Udvardy György veszprémi érsek köszöntését tolmácsolta a családoknak. Megemlékezett arról, hogy ébenfa és ezüst pásztorbotja, valamint a mellkeresztje Ozsvári Csaba műve. (Az ötvösművész váratlanul fiatalon hunyt el Óbudaváron, a Schönstatt mozgalom tagja volt.)

Marton Zsolt püspök a szentmise bevezetőjében kiemelte a Családakadémiának azt a számára igen kedves gondolatát, miszerint az egészséges családokban nőnek fel azok a szabad, erős, teherbíró és áldozatvállaló gyerekek, akik a majdani papok bölcsőinek ringatói.

A püspök homíliájában először az evangélium tanítását fejtette ki. Nagyböjt ötödik vasárnapját fekete vasárnapnak nevezték, ekkor letakarják a díszes feszületeket – egyre inkább a szenvedő, fájdalmas Krisztus kerül a középpontba.

A házasságtörő asszony jelenetében tulajdonképpen Jézus a fő vádlott, akit nem fogadnak el hiteles tanítónak – mondta a szentmise szónoka. – Csapdába akarják csalni, vádat akarnak ellene emelni. Jézusnak választania kell ebben a patthelyzetben: ha nemet mond, szembe szegül a törvénnyel; ha igent, szembehelyezkedik az irgalmas Atyával.

Isten megmutatja Krisztus által zseniális isteni pedagógiát és irgalmas arcát – magyarázta Marton Zsolt. – Első látásra Jézus közömbösen reagál, írni kezd a porba, talán az asszony vádlóinak neveit vagy bűneit. A bűnt elítéli, de a bűnöst meg akarja menteni. Kérdésére az írástudók eloldalogtak, ő ott maradt az asszonnyal középen: az irgalom és a nyomorúság találkozik.

Jézus asszonynak szólítja a házasságtörő nőt, úgy, mint az édesanyját is a kánai menyegzőn és a kereszt alatt, vagy ahogyan a szamáriai asszonyt. A farizeusok vádlottját személyként kezeli, emberi méltóságot ad neki.

Jézus gyógyító, megmentő, az élet épségét helyreállító, megbocsátó Messiásként lép fel, aki fölötte áll a mózesi és minden törvények, ő maga a törvény, a szeretet törvénye, az Újszövetség törvénye.”

A főpásztor kiemelte: Jézus nem ítélkezik, pedig ő az egyetlen, akinek joga van hozzá, hanem az Atya irgalmas arcát mutatja meg. Marton Zsolt püspök Ferenc pápa 2015-ben megjelent Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) című körleveléből idézte: „A názáreti Jézus a szavaival, tetteivel és egész személyiségével kinyilatkoztatja Isten irgalmasságát.” Az ártatlan Jézus magára veszi a bűnöket, meg akarja tisztítani az embert. Csak ő képes a bűnöket megbocsátani, a bűnösöket igazzá tenni – hangsúlyozta a váci megyéspüspök.

A jó házasság és családi élet mindennapjaiban is ott kell legyen a megbocsátás – figyelmeztetett. A Családok X. Világtalálkozójára felkészítő katekézis füzetében szerepel Ferenc pápa elmélkedése, melyben három szót emel ki: „szabad”, „köszönöm” és „bocsánat”. Ezeknek a szavaknak és gesztusoknak a mély tartalmát a családban kell megtanulnunk – buzdította a jelenlevőket Marton Zsolt.

A püspök hálát adott a Szent Magyar Királyi Családról Nevezett Családakadémia eltelt negyed századának gyümölcseiért, és köszönetet mondott az eddigi szolgálatért, amely komoly szellemi igényességgel és nagy lelki mélységgel tesz tanúságot arról, mi a keresztény család.

Beszéde végén két pápától adott útravalót a családoknak. Szent II. János Pál pápának a Familiaris consortióban leírt szavait idézte a hivatásukról:

Mivel Isten terve szerint a család az élet és a szeretet bensőséges közössége, ezért feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami: tudniillik az élet és a szeretet közösségévé. (…) Család, légy az, ami vagy!”

Ferenc pápa pedig az Amoris laetitiában ezt a gondolatot így fogalmazza meg: A szentháromságos Isten szeretetközösség, és a család az ő élő tükröződése. Marton Zsolt figyelmeztetett, fontos, hogy újra a „szívünk táblájára írjuk”: a férfi és a nő szeretet - és életszövetsége és az ebből fakadó család a társadalmi és az egyházi életünk alapsejtje, nem cserélhető fel semmivel. „Szelíden, senkit meg nem bántva, de bátran merjük ezt megvallani, képviselni és tanítani, és főképp az életpéldánkkal megmutatni” – buzdított a püspök.

A könyörgések után a hála jeléül és kifejezve, hogy a Magyar Katolikus Egyháznak továbbra is felajánlják szolgálatukat, az új, megválasztott elnökházaspár, Farkas Sándor és Gyöngyvér az oltárra helyezte a Zoltán Győző és Erzsébet, Családakadémiát végzett ötvösházaspár által készített plakettet az ezüstjubileum ünnepi logójával. Eközben a közösség elimádkozta a Szűzanyának felajánló imát.

A püspök megáldotta a plakettet és az elhunyt közösségi tagok neveit tartalmazó három emléktáblát, amely a kápolnában az emlékoszlopra kerül.

Az áldozás után Fehér Zoltán és felesége ajándékot adtak Marton Zsolt püspöknek és a diakónusoknak, majd az oltárhoz szólították a Családakadémia jelen levő alapító házaspárjait és azokat, akik a mozgalomért sokat tettek. Ajándékokkal és értékelő szavakkal köszönték meg a szolgálatukat, a képzést, az imahátteret és a könyvkiadói munkát.

Ezt követően a közösség ugyanígy meghálálta Fehér Zoltánnak és feleségének az elmúlt hat év elnökségi munkáját.

Erich Berger és felesége, Eva az osztrák Családakadémia alapítói is jelen voltak az ünnepen, akik több országban segítették a mozgalom létrejöttét. A szentmise után kérdésünkre elmondták, az osztrák és a magyar Családakadémia alapítója Tilmann Beller atya volt. Miután öt házaspárral létrehozta az osztrák közösséget, felvette a kapcsolatot Csermák Kálmánnal és Alice-zal, buzdította őket a magyar alapításra. Tilmann atya a Csermák házaspárt maga képezte családreferenssé. A mozgalom alaptapasztalatává vált, hogy senki nem tökéletes, de ha az életünk valamely területén úton vagyunk, annak élményeit hitelesen és gyümölcsözően tovább tudjuk adni másoknak.

Fehér Marika kérdésünkre ismertette: az alapítás 1996. december 29-én, Szent Család vasárnapján volt. A képzés első éve a saját házasság megerősítéséről, a második év a továbbadás művészetéről szól. Az értékek, amik felhalmozódnak, túlcsordulnak: nem tarthatjuk meg őket magunknak.”

Nem kell elkötelezett schönstattinak lenni ahhoz, hogy Családakadémiát végezzen valaki. Általában 8-9 házaspár van egy évfolyamban, őket az első évben a szervező és a lelki kísérő házaspár vezeti, és hordozza imában is. A második évben a szervezőkhöz egy retorikát tanító házaspár kapcsolódik, velük együtt keresik, a Jóisten mire tanítja őket a házastársi életükben, mi az ő „szívtémájuk”. A tanfolyamok közösséget alkotnak, a tagok egymástól tanulnak, megosztják a lelki gazdagságukat bizalmi légkörben.

Gertrud-Maria Erhard német schönstatti nővér ebéd után magyarul tartotta meg előadását. Előadása címét (Szívről szívre) az ünnep logója ihlette.

Bevezetőjében emlékeztetett, a Családakadémiának célja, hogy friss maradjon a szeretet a házasságban, és ezt a kincset a házaspárok ne csak megtalálják, megőrizzék, hanem tovább is adják másoknak – szívről szívre.

Sokrétű, történetekkel átszőtt előadásában kiemelte, a lelkiséget az adott helyzetben kell megélni: ma, amikor a koronavírus még mindig terjed, és a szomszédunkban háború zajlik. Hangsúlyozta, Mária erőforrás minden helyzetben, a háborúban is. A Schönstatt alapítójától, a két világháborút is megélt Kentenich atyától idézte:

A Szűzanya szíve a mi bunkerünk; a házi szentélyünk a Szűzanya méhe.”

Majd bátorított, hogy nekünk is van egy anyánk és egy királynőnk, aki győzni fog, mert Isten oldalán áll, és segít nekünk.

Az aznapi választással kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, bármi is lesz az eredmény, az a feladatunk, hogy kezdjünk el a saját körünkben megélni a jót, és előbb változzunk mi. Ha sok a hazugság körülöttünk, kezdjünk mindig igazat mondani.

Gertrud-Maria nővér fontosnak tartja, hogy a házasok közös szokásokat alakítsanak ki, amelyek segítenek megőrizni a szerelem légkörét; minőségi időt fordítsanak egymásra, és figyelmesen hallgassák meg egymást.

Ha szíveket akarsz megnyitni, a saját szívedet kell zálogként odaadnod” – idézte Kentenich atya tanítását.

Fehér Zoltán és Marika leköszönő elnökök megosztották, hogy az alapító tagok előző nap Bíró László püspök atyával felidézték az elmúlt 25 év emlékeit és gyümölcseit, amelyekben tapasztalták azt is, hogy a Szűzanya segíti őket mindenben, és az ő figyelme árad ki a családokra tevékenységük során. Farkas Sándor és felesége új elnökként kiemelték az imaháttér szerepét és azt, mennyire fontos családakadémiás lelkiség folytonos megélése a mindennapokban, majd a keresztség küldetésének továbbadására buzdítottak.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír