CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Magyarországon az irgalmasság misszionáriusai még nincsenek benne a köztudatban, feladatkörüket a Szentatya hat éve hozta létre (szerk.). Idén április 26-án tartották meg a Vatikánban az Irgalmasság misszionáriusainak a találkozóját, melynek során a résztvevők találkozhattak a Szentatyával, meghallgatták a tanítását, majd kiértékelték eddigi tevékenységüket és az előadások révén elmélyítették küldetésüket. Kocsis Imre atyát, biblikus professzort korábban erre a feladatra nevezte ki Ferenc pápa. A találkozó alkalmából a vatikáni rádió műsorában Vértesaljai László beszélgetett a professzorral az irgalmasság misszionáriusainak feladatairól. A beszélgetésről összefoglalót készítettünk.Kocsis Imre hosszú időn keresztül Vácott szolgált, lelkipásztori tevékenységet folytatott a Váci Székesegyházban, ehhez a tevékenységéhez a gyóntatás is természetesen hozzátartozott, illetve a penitenciáriusi feladatot is megkapta, ami speciális elkötelezettséget jelent a gyóntatás iránt. Majd Budapestre került, de megtartotta a penitenciáriusi címet. Közel két éve Marton Zsolt váci megyéspüspök adta át a Szentatyától érkezett irgalmasság misszionáriusa kinevezést Imre atyának, akinek ekkor már megvolt a speciális gyóntatási feladatköre.
Magyarországon összesen négy személy tölti be ezt a speciális feladatot: a Szombathelyi Egyházmegyében - Brenner József atya; a Kaposvári Egyházmegyében - Háda László atya; valamint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében - Gável Henrik atya (aki szintén részt vett az áprilisi találkozón). Világviszonylatban több mint ezren vannak a misszionáriusok, a világ különböző helyein. A Szentszék által szervezett találkozón körülbelül négyszázan voltak jelen. Ukrajnából is érkezett küldöttség, akiket a pápa különösen is biztosított a támogatásáról.
Az irgalmasság misszionáriusa feladatkörében a Szentszéknek fenntartott eseteket, bűnöket oldozhatja fel. Olyan eseteket, amelyek kiközösítéssel járnak, de nem nyilvánosak, nem érintik a bírói fórumot, ahol eljárást kell alkalmazni. Valaki például elkövet egy vétket, ami automatikusan kiközösítést von maga után, de ez nem válik nyilvánossá. Egy átlagos lelkiatya nem élhet ezzel a jogkörrel, nincs közbenjáró lehetősége, ezért fel kéne folyamodni Rómához. Ezt kívánja a Szentatya egyszerűsíteni azáltal, hogy megbíz személyeket, akik az ő nevében, felhatalmazásával feloldozhatják a híveket, amennyiben azok megfelelő magatartást, bűnbánatot tanúsítanak. Csak a Szentszék által feoldozható bűnök (fenntartott): az eucharisztia megszentségtelenítése, amikor valaki tudatosan meggyalázza az Oltáriszentséget; a pap tudatosan, akarattal megsérti a gyónási titkot, nyilvánosságra hozza azt; amikor a pap feloldozza a bűntársát, (ha egy pap vétkezik a 6. parancs ellen bűntárssal, nem oldozhatja fel, ha mégis megteszi önmagától beálló kiközösítést von maga után és csak a szentszék oldozhatja fel); valamint, ha valaki rögzíti a gyónást és a hanganyagot nyilvánossá teszi az interneten, akkor is megvalósítja a fenntartott bűnt.
Az irgalmasság misszionáriusainak nyitottnak és befogadónak kell lennie. Ahogy a Római Levél 14. fejezetében Szent Pál beszél az erősekről, akik a hit tekintetében stabilabbak és beszél a gyengébbekről, akiknek még lelkiismereti nehézségeik vannak vagy hitbeli kételyük. Ezért az erősek mindig legyenek nyitottak és segítőkészek. Nem ítélni hivatottak ők, hanem odafordulni és felajánlani a segítségüket, valamint bátorítani a gyengébbeket, arra hogy van lehetőség előbbre jutni, jobbá válhatnak, a hitük erősebbé válhat. A misszionárius feladata hasonló; odafordulni a gyengébbekhez, azzal a szándékkal, hogy felajánlja a segítségét és támogassa a hívőnek, hogy ráérezzen a kegyelem szükségességére és tudatosítsák, hogy mindig van lehetőség előbbre haladni a hitben.
A misszionárius feladata a szent életre törekvés és hogy ehhez segítsen másokat. A szentség bibliai értelemben a megigazult állapot, a keresztségben a hit által megigazulttá váltunk, és ez (Gaudium et spes) Istenhez köt bennünket. A misszionáriusok feladata, hogy ápolják az Istenhez kötöttséget, segítsék a híveket, hogy ez az elkötelezettség nagyobb legyen. A megigazulás a hitből fakad, de a cselekedetekben kell megnyilvánuljon, főleg az irgalmasság cselekedeteiben kell megmutatkoznia - emelte ki mindezeket Kocsis Imre atya a beszélgetés során.
Lejegyezte: Bölönyi Gabriella
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »