CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Magyarországon az irgalmasság misszionáriusai még nincsenek benne a köztudatban, feladatkörüket a Szentatya hat éve hozta létre (szerk.). Idén április 26-án tartották meg a Vatikánban az Irgalmasság misszionáriusainak a találkozóját, melynek során a résztvevők találkozhattak a Szentatyával, meghallgatták a tanítását, majd kiértékelték eddigi tevékenységüket és az előadások révén elmélyítették küldetésüket. Kocsis Imre atyát, biblikus professzort korábban erre a feladatra nevezte ki Ferenc pápa. A találkozó alkalmából a vatikáni rádió műsorában Vértesaljai László beszélgetett a professzorral az irgalmasság misszionáriusainak feladatairól. A beszélgetésről összefoglalót készítettünk.Kocsis Imre hosszú időn keresztül Vácott szolgált, lelkipásztori tevékenységet folytatott a Váci Székesegyházban, ehhez a tevékenységéhez a gyóntatás is természetesen hozzátartozott, illetve a penitenciáriusi feladatot is megkapta, ami speciális elkötelezettséget jelent a gyóntatás iránt. Majd Budapestre került, de megtartotta a penitenciáriusi címet. Közel két éve Marton Zsolt váci megyéspüspök adta át a Szentatyától érkezett irgalmasság misszionáriusa kinevezést Imre atyának, akinek ekkor már megvolt a speciális gyóntatási feladatköre.
Magyarországon összesen négy személy tölti be ezt a speciális feladatot: a Szombathelyi Egyházmegyében - Brenner József atya; a Kaposvári Egyházmegyében - Háda László atya; valamint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében - Gável Henrik atya (aki szintén részt vett az áprilisi találkozón). Világviszonylatban több mint ezren vannak a misszionáriusok, a világ különböző helyein. A Szentszék által szervezett találkozón körülbelül négyszázan voltak jelen. Ukrajnából is érkezett küldöttség, akiket a pápa különösen is biztosított a támogatásáról.
Az irgalmasság misszionáriusa feladatkörében a Szentszéknek fenntartott eseteket, bűnöket oldozhatja fel. Olyan eseteket, amelyek kiközösítéssel járnak, de nem nyilvánosak, nem érintik a bírói fórumot, ahol eljárást kell alkalmazni. Valaki például elkövet egy vétket, ami automatikusan kiközösítést von maga után, de ez nem válik nyilvánossá. Egy átlagos lelkiatya nem élhet ezzel a jogkörrel, nincs közbenjáró lehetősége, ezért fel kéne folyamodni Rómához. Ezt kívánja a Szentatya egyszerűsíteni azáltal, hogy megbíz személyeket, akik az ő nevében, felhatalmazásával feloldozhatják a híveket, amennyiben azok megfelelő magatartást, bűnbánatot tanúsítanak. Csak a Szentszék által feoldozható bűnök (fenntartott): az eucharisztia megszentségtelenítése, amikor valaki tudatosan meggyalázza az Oltáriszentséget; a pap tudatosan, akarattal megsérti a gyónási titkot, nyilvánosságra hozza azt; amikor a pap feloldozza a bűntársát, (ha egy pap vétkezik a 6. parancs ellen bűntárssal, nem oldozhatja fel, ha mégis megteszi önmagától beálló kiközösítést von maga után és csak a szentszék oldozhatja fel); valamint, ha valaki rögzíti a gyónást és a hanganyagot nyilvánossá teszi az interneten, akkor is megvalósítja a fenntartott bűnt.
Az irgalmasság misszionáriusainak nyitottnak és befogadónak kell lennie. Ahogy a Római Levél 14. fejezetében Szent Pál beszél az erősekről, akik a hit tekintetében stabilabbak és beszél a gyengébbekről, akiknek még lelkiismereti nehézségeik vannak vagy hitbeli kételyük. Ezért az erősek mindig legyenek nyitottak és segítőkészek. Nem ítélni hivatottak ők, hanem odafordulni és felajánlani a segítségüket, valamint bátorítani a gyengébbeket, arra hogy van lehetőség előbbre jutni, jobbá válhatnak, a hitük erősebbé válhat. A misszionárius feladata hasonló; odafordulni a gyengébbekhez, azzal a szándékkal, hogy felajánlja a segítségét és támogassa a hívőnek, hogy ráérezzen a kegyelem szükségességére és tudatosítsák, hogy mindig van lehetőség előbbre haladni a hitben.
A misszionárius feladata a szent életre törekvés és hogy ehhez segítsen másokat. A szentség bibliai értelemben a megigazult állapot, a keresztségben a hit által megigazulttá váltunk, és ez (Gaudium et spes) Istenhez köt bennünket. A misszionáriusok feladata, hogy ápolják az Istenhez kötöttséget, segítsék a híveket, hogy ez az elkötelezettség nagyobb legyen. A megigazulás a hitből fakad, de a cselekedetekben kell megnyilvánuljon, főleg az irgalmasság cselekedeteiben kell megmutatkoznia - emelte ki mindezeket Kocsis Imre atya a beszélgetés során.
Lejegyezte: Bölönyi Gabriella
Marton Zsolt váci megyéspüspök idén töltött be a 60. születésnapját és néhány hónapja a Piarista Rend konfráterei közé is fogadták. Ebből az alkalomból a Piarista Rend Magyar Tartománya kommunikációs munkatársa beszélgetett a főpásztorral „szent kalandról”, a piarista gyökerekről és a papság tüzéről.
Megrendítő lelki élményben volt része mindazoknak, akik 2026. március 28-án részt vettek a Benczúrfalvi Passión, amelyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg a benczúrfalvi Szent Antal Fogadalmi Keresztúton. Az esemény – a szervezők szándékának megfelelően – a hit, a művészet és a közösségi összefogás találkozásává vált, ahol Jézus Krisztus szenvedéstörténete életképekben elevenedett meg a résztvevők előtt. Ferencz Zoltán a benczúrfalvi Pro Arte et Natura Alapítvány elnökének írását adjuk közre.
Majnek Antal OFM, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke látogatott el Lédeczi Dénes esperes-plébános meghívására Szolnokra. A főpásztor volt március 19-én a Szent József templom búcsúünnepének főcelebránsa. A püspökkel a szentmisét megelőzően a kárpátaljai magyarság életéről és problémáiról Szathmáry István, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Új Néplap munkatársa beszélgetett.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Egyház 2026-ban is segíti az adózók tájékozódását az 1%-os kampány során. 2026. április 2. csütörtök
Áron
Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette övéit, akik a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora...
Összes program »