Máthé György szentbeszédében kiemelte, hogy: „Nem csak a 30. Országos Búzaszentelőt tartjuk, hanem a Jó Pásztor vasárnapjaként papi hivatásokért is imádkozunk. Kérjük az aratás Urát, hogy ajándékozza meg Egyházunkat új és nagyszerű papi hivatásokkal.  Az a másik Kenyér, amit Eucharisztiának, vagy Oltáriszentségnek is nevezünk, szükséges, hogy magunkhoz vegyük, hogy Krisztus élete bennünk legyen és e nyomán mi emberek a krisztusi lelkületre jussunk el, hogy az élet végső aratására, amikor számot kell adni a mi saját életükről, akkor a Krisztusban való, az örök életre megérlelődött életünkkel tudjunk megjelenni az Élet Ura előtt.”

„A mindennapi kenyeret kérjük az Úrtól és a mindennapi Eucharisztiát, hogy életünk legyen itt a földön, és életünk legyen odaát, hogy Jézus Urunkkal készüljünk az Örök hazába. Kérjük a magyar mezőgazdaságban dolgozók munkájára az Úristen bőséges áldását és egyben kérjük a papi hivatásban lévőkre is a Jó Pásztor kegyelmét.   Nagyon kérjük, hogy az emberi jövőnkben is legyenek a földet szerető és gondosan megmunkáló gazdaemberek, és adjon az Úristen sok és jó papot a fiatalok közül, hogy legyenek olyanok is, akik a földi kenyér mellett az Égi Kenyér szolgálatában munkálkodnak” – fohászkodott György atya.

A szertartást követően ünnepi körmenet indult a település széli búzatáblához. A menetben a különböző egyházi és nemzeti zászlók mögött vonultak a meghívott közéleti személyiségek és a gyönyörű népviseletbe öltözött varsányiak.

A mezőn felállított színpadon Máthé György a szokásoknak megfelelően a négy égtáj felé külön-külön imát mondott azért, hogy ezen a nyáron bőséges termés köszöntsön be a nógrádi földekre.

*

A búzaszentelés hagyományáról: A tavaszi búzaszentelésnek (latinul litaniae maiores, azaz nagyobb könyörgés) komoly hagyományai alakultak ki a keresztény kultúrkörben. A népszokás, amely a mezőgazdasági határ, a búza- és gabonaföldek megáldását takarja, nálunk, katolikusoknál Szent Márk napjához, április 25-höz kötődik. Ekkor tartják a legtöbb helyen a vetés után a jó termésért, a természeti csapások elhárításáért szervezett körmeneteket. Ilyenkor a gabonákon túlmenően a késő nyári növények, így a gyümölcsfák és a szőlő kedvező érése érdekében is imádkoznak az emberek. A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén. (Magyar Katolikus Lexikon)

A szentmise fényképei

A körmenet és búzaszentelés képei

Bölönyi Gabriella

Fotó: Kristók János