CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„MÁRIA TERÉZIA 305” címmel nyílt időszaki kiállítás májusban Vácon. A tárlat a városi Tragor Ignác Múzeum munkatársainak köszönhetően jött létre, a főtéri "Elefántos" házban (cím: Vác, Március 15 tér 23.), ahol az Egyházmegyei Múzeumtól kölcsönzött tárgyak - egy Mária Terézia-korabeli bordó karszék, egy különleges miseruha, monstancia fényképe, két festmény - is helyet kaptak.A különleges bemutató a királynő születésének 305. évfordulójának, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója egykori váci látogatásának állít emléket. Az egyházmegyei múzeumból érkezett portrék egyikén Mária Terézia, a másikon Migazzi Kristóf bíboros-érsek látható. A bemutató legkülönlegesebb darabjai pedig a Mária Terézia-miseruha, és a - sajnos csak fényképen bemutatható - Migazzi-monstrancia. A miseruha feltételezhetően Mária Terézia munkája, aki 1773-ban ajándékozta Migazzi Kristófnak, néhai püspökünknek. Ezt a miseruha felirata is megerősíti: "M. Theresiae Augustae et opus et donum 1773."
A váci kiállítás augusztus 31-ig ingyenesen megtekinthető, péntektől-vasárnapig, 10-17 óra között.
*
Az uralkodó támogatta a közoktatást, az állam felügyelete alá helyezte a felsőfokú képzést, a nagyszombati egyetemet áthelyezte Budára. Az egész magyar iskolaügyet újjászervezte, a váci szegény nemes ifjak iskoláját is segítette, és a bécsi mintájára Tereziánummá alakíttatta. Intézkedései során számolt a magyar nemzeti öntudattal, a Szent István-rend alapítása, a nemesi testőrség felállítása ilyen megfontolások alapján történt. Több reformja – az iskola- és nevelésügy szervezése, a jobbágyság állapotának javítása, az Alföld betelepítése, Fiume városának és kerületének a királysághoz csatolása – segítette Magyarország felemelkedését.
A királynőnek a családi élet és az anyaság is fontos volt. Uralkodói feladatai ellátása közben tizenhat gyermeket szült, közülük tízen – négy fiú és hat leány – élték túl őt. 1780. november 29-én hunyt el, férjével közös síremléke a bécsi Kapucinusok kriptájában látható.
Fotó: Cserkó Szabó Szilvia
Bölönyi Gabriella
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje2026. február 21. szombat
Eleonóra
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt...
Összes program »