CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„MÁRIA TERÉZIA 305” címmel nyílt időszaki kiállítás májusban Vácon. A tárlat a városi Tragor Ignác Múzeum munkatársainak köszönhetően jött létre, a főtéri "Elefántos" házban (cím: Vác, Március 15 tér 23.), ahol az Egyházmegyei Múzeumtól kölcsönzött tárgyak - egy Mária Terézia-korabeli bordó karszék, egy különleges miseruha, monstancia fényképe, két festmény - is helyet kaptak.A különleges bemutató a királynő születésének 305. évfordulójának, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója egykori váci látogatásának állít emléket. Az egyházmegyei múzeumból érkezett portrék egyikén Mária Terézia, a másikon Migazzi Kristóf bíboros-érsek látható. A bemutató legkülönlegesebb darabjai pedig a Mária Terézia-miseruha, és a - sajnos csak fényképen bemutatható - Migazzi-monstrancia. A miseruha feltételezhetően Mária Terézia munkája, aki 1773-ban ajándékozta Migazzi Kristófnak, néhai püspökünknek. Ezt a miseruha felirata is megerősíti: "M. Theresiae Augustae et opus et donum 1773."
A váci kiállítás augusztus 31-ig ingyenesen megtekinthető, péntektől-vasárnapig, 10-17 óra között.
*
Az uralkodó támogatta a közoktatást, az állam felügyelete alá helyezte a felsőfokú képzést, a nagyszombati egyetemet áthelyezte Budára. Az egész magyar iskolaügyet újjászervezte, a váci szegény nemes ifjak iskoláját is segítette, és a bécsi mintájára Tereziánummá alakíttatta. Intézkedései során számolt a magyar nemzeti öntudattal, a Szent István-rend alapítása, a nemesi testőrség felállítása ilyen megfontolások alapján történt. Több reformja – az iskola- és nevelésügy szervezése, a jobbágyság állapotának javítása, az Alföld betelepítése, Fiume városának és kerületének a királysághoz csatolása – segítette Magyarország felemelkedését.
A királynőnek a családi élet és az anyaság is fontos volt. Uralkodói feladatai ellátása közben tizenhat gyermeket szült, közülük tízen – négy fiú és hat leány – élték túl őt. 1780. november 29-én hunyt el, férjével közös síremléke a bécsi Kapucinusok kriptájában látható.
Fotó: Cserkó Szabó Szilvia
Bölönyi Gabriella
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.2026. február 16. hétfő
Julianna és Lilla
Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom...
Összes program »