CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
„MÁRIA TERÉZIA 305” címmel nyílt időszaki kiállítás májusban Vácon. A tárlat a városi Tragor Ignác Múzeum munkatársainak köszönhetően jött létre, a főtéri "Elefántos" házban (cím: Vác, Március 15 tér 23.), ahol az Egyházmegyei Múzeumtól kölcsönzött tárgyak - egy Mária Terézia-korabeli bordó karszék, egy különleges miseruha, monstancia fényképe, két festmény - is helyet kaptak.A különleges bemutató a királynő születésének 305. évfordulójának, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója egykori váci látogatásának állít emléket. Az egyházmegyei múzeumból érkezett portrék egyikén Mária Terézia, a másikon Migazzi Kristóf bíboros-érsek látható. A bemutató legkülönlegesebb darabjai pedig a Mária Terézia-miseruha, és a - sajnos csak fényképen bemutatható - Migazzi-monstrancia. A miseruha feltételezhetően Mária Terézia munkája, aki 1773-ban ajándékozta Migazzi Kristófnak, néhai püspökünknek. Ezt a miseruha felirata is megerősíti: "M. Theresiae Augustae et opus et donum 1773."
A váci kiállítás augusztus 31-ig ingyenesen megtekinthető, péntektől-vasárnapig, 10-17 óra között.
*
Az uralkodó támogatta a közoktatást, az állam felügyelete alá helyezte a felsőfokú képzést, a nagyszombati egyetemet áthelyezte Budára. Az egész magyar iskolaügyet újjászervezte, a váci szegény nemes ifjak iskoláját is segítette, és a bécsi mintájára Tereziánummá alakíttatta. Intézkedései során számolt a magyar nemzeti öntudattal, a Szent István-rend alapítása, a nemesi testőrség felállítása ilyen megfontolások alapján történt. Több reformja – az iskola- és nevelésügy szervezése, a jobbágyság állapotának javítása, az Alföld betelepítése, Fiume városának és kerületének a királysághoz csatolása – segítette Magyarország felemelkedését.
A királynőnek a családi élet és az anyaság is fontos volt. Uralkodói feladatai ellátása közben tizenhat gyermeket szült, közülük tízen – négy fiú és hat leány – élték túl őt. 1780. november 29-én hunyt el, férjével közös síremléke a bécsi Kapucinusok kriptájában látható.
Fotó: Cserkó Szabó Szilvia
Bölönyi Gabriella
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
Április 2-án délelőtt tartotta Marton Zsolt a hagyományos olajszentelési szentmisét Vácon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházmegye papsága mellett a hívek is szép számban vettek részt az ünnepi szentmisén, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.
Marton Zsolt váci megyéspüspök idén töltött be a 60. születésnapját és néhány hónapja a Piarista Rend konfráterei közé is fogadták. Ebből az alkalomból a Piarista Rend Magyar Tartománya kommunikációs munkatársa beszélgetett a főpásztorral „szent kalandról”, a piarista gyökerekről és a papság tüzéről.2026. április 4. szombat
Izidor
Szombat elmúltával, a hét első napján pirkadatkor Mária Magdolna és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ...
Összes program »