CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„MÁRIA TERÉZIA 305” címmel nyílt időszaki kiállítás májusban Vácon. A tárlat a városi Tragor Ignác Múzeum munkatársainak köszönhetően jött létre, a főtéri "Elefántos" házban (cím: Vác, Március 15 tér 23.), ahol az Egyházmegyei Múzeumtól kölcsönzött tárgyak - egy Mária Terézia-korabeli bordó karszék, egy különleges miseruha, monstancia fényképe, két festmény - is helyet kaptak.A különleges bemutató a királynő születésének 305. évfordulójának, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója egykori váci látogatásának állít emléket. Az egyházmegyei múzeumból érkezett portrék egyikén Mária Terézia, a másikon Migazzi Kristóf bíboros-érsek látható. A bemutató legkülönlegesebb darabjai pedig a Mária Terézia-miseruha, és a - sajnos csak fényképen bemutatható - Migazzi-monstrancia. A miseruha feltételezhetően Mária Terézia munkája, aki 1773-ban ajándékozta Migazzi Kristófnak, néhai püspökünknek. Ezt a miseruha felirata is megerősíti: "M. Theresiae Augustae et opus et donum 1773."
A váci kiállítás augusztus 31-ig ingyenesen megtekinthető, péntektől-vasárnapig, 10-17 óra között.
*
Az uralkodó támogatta a közoktatást, az állam felügyelete alá helyezte a felsőfokú képzést, a nagyszombati egyetemet áthelyezte Budára. Az egész magyar iskolaügyet újjászervezte, a váci szegény nemes ifjak iskoláját is segítette, és a bécsi mintájára Tereziánummá alakíttatta. Intézkedései során számolt a magyar nemzeti öntudattal, a Szent István-rend alapítása, a nemesi testőrség felállítása ilyen megfontolások alapján történt. Több reformja – az iskola- és nevelésügy szervezése, a jobbágyság állapotának javítása, az Alföld betelepítése, Fiume városának és kerületének a királysághoz csatolása – segítette Magyarország felemelkedését.
A királynőnek a családi élet és az anyaság is fontos volt. Uralkodói feladatai ellátása közben tizenhat gyermeket szült, közülük tízen – négy fiú és hat leány – élték túl őt. 1780. november 29-én hunyt el, férjével közös síremléke a bécsi Kapucinusok kriptájában látható.
Fotó: Cserkó Szabó Szilvia
Bölönyi Gabriella
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia harminc évvel az 1996-os Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevél megjelenése után ismét társadalmi kérdésekkel foglalkozó körlevelet adott ki. Az új, nyolc nagy témát feldolgozó körlevélben hangsúlyos szerepet kap a digitális világ, a demográfiai problémák, a környezeti válság és az egyházi közösségek gyengülése is.
Október elején négy Svájcban szolgáló pap látogatott Balassagyarmatra Balogh László plébános meghívására, akinek egykori évfolyamtársa, a nagyváradi származású Popa Péter három afrikai paptestvérével együtt érkezett Magyarországra. A vendégek a helyi hívekkel is találkoztak, és megosztották velük tapasztalataikat a lelkipásztori hivatásról, a hitről és az Egyház helyzetéről. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást olvashatják.2026. november 9. hétfő
Tivadar
Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font,...
Összes program »