CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
BEVEZETÉS - a szinódusi tapasztalat újraolvasása
Az „egy úton járást” nagyon sokféleképpen értelmezik az Egyház tagjai. Kiderült, hogy az egyház szinodális gyökereinek újrafelfedezése iránt úgy a klérus, mint a civilek körében meglehetősen mérsékelt érdeklődés. Nagyon szűk réteget szólított meg a szinodális folyamat. A reflexiókból az látszik, hogy egyfajta paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy az Egyház Testének minden tagja érezze, hogy fontos része az egésznek. Rá kell találnunk az Egyház új közösségi tereire, kommunikációs formáira és missziós felületeire, hogy jobban kapcsolatban legyünk egymással és a környezetünkkel. Gyakran nehezünkre esik minden olyan lépést megtenni, ami látszólag szembe megy hagyományainkkal, megszokásainkkal, prekoncepcióinkkal, klerikalizmusunkkal, de talán akkor is változtatnunk kell, ha ezen változások után sokan nem követnek majd minket a jelenlegi hívek közül.
A papságnak kb. egyharmada aktivizálta magát a szinodális folyamatban. A helyi feladatok ellátásának „kényszere” sokszor teherként nehezedik a papokra, emiatt a kívülről érkezett javaslatokat is teherként élik meg.
TÉMÁK SZERINTI SZINTÉZIS
1. téma: TÁRSAK AZ ÚTON
2. téma: MEGHALLGATÁS
3. téma: MEGNYILVÁNULÁS
4. téma: ÜNNEPLÉS
5. téma: KÖZÖS KÜLDETÉSÜNKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG MEGOSZTÁSA
6. téma: PÁRBESZÉD AZ EGYHÁZBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN
7. téma: ÖKUMENIZMUS ÉS VALLÁSKÖZI PÁRBESZÉD
8. téma: TEKINTÉLY ÉS RÉSZVÉTEL
9. téma: MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÉS DÖNTÉS
10. téma: ÖNMAGUNK FORMÁLÁSA A SZINODALITÁSBAN
ÖSSZEFOGLALÁS
Jelen összefoglaló nem tekinthető reprezentatív forrásnak, de reméljük, hogy a Szentlélek segítségével mégis sikerült felismernünk néhány olyan szempontot, amelyek irányt mutathatnak nekünk. Érdekes tény az is, hogy a bekapcsolódó hívek és csoportok a szinodális folyamatot pozitívan értékelve elvárják a széleskörű tájékoztatást és különféle módokon maguk is folytatni akarják a megkezdett párbeszédeket.
A hívek többsége szívesen tehermentesítené papját a civil kompetenciákkal is ellátható gyakorlati és adminisztrációs feladatokban. Ezzel egyidőben várják, hogy pásztoruk legyen tájékozott a hétköznapi életet érintő kérdésekben és nyílt, őszinte, következetes és egyértelmű kommunikációval beszéljen az egyházközség életével kapcsolatos terveiről.
A hívek a tanítás szellemisége és a megnyilvánuló egyházi gyakorlat közötti ellentmondásokat egyre nehezebben viselik. Sokkal gyorsabban eldöntik, hogy szakítanak az Egyházzal, mint száz évvel ezelőtt. Az Egyháznak fel kell vállalnia egy új kommunikációs stílust, amely misztikus kincseinek újraértelmezését és gyakorlatba való ültetését jelenti. Például Szent Ágostonnak az istengyermeki szabadság megélésére vonatkozó összefoglaló mondata („szeress és tégy, amit akarsz”) a liberális szabadosság alternatívája lehet. A hagyományokra, megszokásokra, parancsokra és ószövetségi törvényekre építkező katekézis nem a szeretetre irányít, hanem a megfelelésre, amit maga Jézus is egyértelműen elítélt a farizeusi magatartás éles kritikájával.
Az egyházmegyei civilektől érkezett reflexiók tükrözik papságunk állapotát. A társadalom túl gyorsan változik. A világ egyre kevésbé tekinti meghatározó közösségi hatással bíró tényezőnek az Egyházat. Ahhoz, hogy a III. évezred emberének spirituális igényeire hiteltérdemlő válaszokat adhassunk képzeni kell papokat és híveket egyaránt. Hatékonyan a formálás csak kölcsönösen valósítható meg egy olyan egyházi környezetben, amelyet hiteles és közvetlen kapcsolatok jellemeznek.
| Rövidített szinódusi összefoglaló (Váci Egyházmegye)_honlapra_OK.pdf |
A PDF dokumentumok megjelenítéséhez töltse le az ingyenes Adobe Readert az Adobe honlapjáról!
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
Április 2-án délelőtt tartotta Marton Zsolt a hagyományos olajszentelési szentmisét Vácon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházmegye papsága mellett a hívek is szép számban vettek részt az ünnepi szentmisén, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.2026. április 5. vasárnap
Vince
A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett,...
Összes program »