CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Az elmúlt években a járvány miatt csak minimálisan tudta a kistarcsai „Rózsafüzér Királynője” templomi közösség megünnepelni az Úrnapját.Már sokunknak nagyon hiányzott az ősök hagyományának élése, így az idei évben szerettünk volna az elmúlt évek hiányállapotaira válaszolva egy részletgazdag és alapos előkészületet, majd pedig a templomi ünnepet is igazán mélyen, szabadon, örömmel átélni.
A bölcsek mondása, miszerint a hiányok megtapasztalásával fog az érték felszínre kerülni, eleven valóságként kristályosodott ki két év alatt a közösség minden egyes tagjában. Éppen ezért mi már tavasszal elkezdtük ennek az ünnepnek a megszervezését, az átalakult életünkhöz való igazodás figyelembevételével. Pető Gábor plébános vezetésével a testülettől, a falu lakóin át a kis közösségekig, mindenkit próbáltunk megkérdezni, meghívni erre a nagy feladatra és egymás lelkesültségéből is erőt merítve elbátorkodni a konkrét lépésekig.
A közösségünkhöz tartozó „918-as Batthyány cserkészcsapat” szombaton egy úrnapi szemétszedést szervezett a városban, hogy az Oltáriszentség tiszteletére az utcák is tiszták legyenek. Erre meghívták a város vezetését és a lakókat is.
A gyerekek nagyon türelmesen gyűjtötték a zsákokba a templom környéki utcákból a szemetet. Ahogy őseink is minden nagyobb ünnep előtt nemcsak a szentgyónásukat végezték el, nemcsak a házat és az udvart rakták rendbe, hanem még az utcafrontokat is megseperték, megtakarították az ünnep(elt) tiszteletére, úgy próbáltak idén gyerekeink is kapcsolódni a maguk módján e szép ünnephez.
Vasárnap hajnalban a hagyományos kistarcsai virágszőnyeg is elkészült a templom körül. Régen az volt Kistarcsán a szokás, hogy azon az útvonalon, ahol az Oltáriszentséggel a körmenet elhaladt, a házak tulajdonosai díszítették fel az utcát. Pár éve már több helyen segítséget kérnek az idős, beteg emberek. Idén a fiatal közösségi tagokat, a templomba járó híveket és a Szent Anna Katolikus Óvoda családjait is mind meghívtuk erre a nemes munkára. Sok új család csatlakozott és örömmel segített. Nagyon sok édesanya jött el a kislányával és dolgozott órákon keresztül néhány méter virágszőnyegen. A Szűzanyát és az Oltáriszentséget mezei virágból nagyon összehangoltan és türelmesen, közben egymással beszélgetve rakosgatták ki a lányok. Igazán bele tudták élni magukat és a kreativitásuk pillanatok alatt felszínre jött. A végén már arról is beszélgettek, hogy jövőre majd mit és hogyan lehetne tenni, hogy még szebb legyen. Édesapák sokasága is segített a munkában, „Apák napján” jó példát mutatva a gyerekeknek, fiataloknak.
Sokunknak a sok kis összeadott szépsége miután összeállt egy hosszú szőnyeggé, gyönyörűséget okozott nemcsak az alkotóknak, hanem minden lelket felemelt, aki a közelébe került. Többen megjegyezték a faluból, hogy ilyen szép szerintük sose volt a virágszőnyeg. Mi viszont, akik láttuk régen a gyönyörű alkotásokat, biztosan tudtuk, hogy az összefogott szeretet átütő erejét érezhették ők meg. Nekünk, újaknak pedig van még hová fejlődnünk!
Az ünnepi szentmisén, amit Vukovich Márton atya tartott, jelen voltak a Máriás lányok és képviselték magukat páran a cserkészek közül is. A körmenet végén a Te Deum nagyon őszintén és felszabadultan szólalt meg, sokunk szeme meg is telt hálakönnyekkel!
Hálát adtunk a Jóistennek, hogy ezt is megérhettük és kértük a segítségét, támogatását a szomszédban zajló háború elcsendesítésében is. Reméljük, hogy ez az áldás, ami hagyományosan oltalmat kér a természeti csapások és a háborúk ellen, oda is eljut, ahová ebben a mostani kialakult helyzetben emberként mi nem juthatunk el!
Hisszük azt is, hogy vasárnap minket felemelt az Úr, és ezzel felmutattuk a városunknak és a világnak is, hogy egyedül Jézus az, aki reményt és jövőt tud adni nekünk!
A NEK imádságát, amibe mi katolikusok évek óta kapaszkodunk, és ami átível az időn, meg minden földi korláton is, ne hagyjuk abba!
Mondjuk egyre többször és egyre gyakrabban:
„Mennyei Atyánk, minden élet forrása! Küldd el Szentlelkedet, hogy az önmagát értünk feláldozó és az Oltáriszentségben velünk lévő Krisztust felismerjük és egyre jobban szeressük! Ő Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot, hogy az ő erejét és örömét elvigyük minden emberhez!
Add, hogy az Eucharisztikus Kongresszuson megerősödve egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálhassuk! Ámen.”
Pasztorális munkacsoport munkatársai
Fotó:
Virágszőnyeg készítésének folyamata:
*
Körmenet:
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.
Harmadik éve dolgozik együtt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény és a Váci Piarista Gimnázium, melynek eredménye a rajz és vizuális művészetek fakultációjára járó diákok LÉLEK-TÉR-KÉP címet viselő kiállítása. Idén Győrffy-Kovács Adrienn tanárnőnek a múzeumnak otthont adó, egykori Nagypréposti palota későbarokk épületére esett a választása.
Teológiai konferenciát szervezett a váci Apor Vilmos Katolikus főiskola a II. Vatikáni Zsinat lezárásának 60. évfordulója alkalmából. Az előadások a zsinat ma is aktuális kérdéseit tárgyalták, többek között szó esett a keleti politikáról, a kortárs filozófusok eszmerendszeréről, a hívek liturgikus képzéséről, a laikusok szerepéről az Egyházban.
Véget ért a Házasság hete kosdi programsorozata: az elmúlt napokban a közösség együtt kereste és ünnepelte a házasság "ajándékait". Különös hangsúlyt kapott az idei mottó – „A hűség szabadsága” –, amely végigkísérte az alkalmakat, és irányt mutatott a közös gondolkodásnak, találkozásoknak és ünneplésnek. Revóczi Katalin összefoglalóját olvashatják.2026. február 25. szerda
Géza
Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek,...
Összes program »