CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) Kormos László-díjjal tüntette ki Varga Lajos váci segédpüspököt. Az elismerést az egyesület június 20-i közgyűlésén adta át Koltai András, a MELTE elnöke Budapesten, a D50 Rendezvényközpontban.A Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének Intézőbizottsága a tagok javaslatai alapján még 2021 nyarán döntött úgy, hogy Kormos László-díjjal tünteti ki Varga Lajos váci segédpüspököt, aki a Váci Egyházmegye könyvtárosaként és levéltárosaként, valamint az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatójaként hosszú időn át példaadó szakmai munkát végzett a magyar egyházi levéltárakért, különösképpen a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár külső és belső megújításáért.
A MELTE június 20-án délután tartott vándorgyűlésén, a díj átadásakor köszöntőjében Koltai András ismertette Varga Lajos eddigi életútját. Elhangzott: a díjazott a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1974-ben szentelték pappá. Első kápláni évei után Bánk József püspök 1978-ban Vácra helyezte, ahol a székesegyház karkáplánjaként és egyben egyházmegyei könyvtárosként és levéltárosként is működött – miután még egri teológus korában elvégezte az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ könyvtárosi tanfolyamát. 1985-től a levéltárosság és könyvtárosság mellett püspöki titkár lett – két évig Bánk József, majd öt évig Marosi Izidor püspök mellett. Az egyházmegyét 1992-től kormányzó új püspök, Keszthelyi Ferenc idején 1992-től a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjteményt is igazgatta, valamint 1993-tól megbízott irodaigazgató volt.
1995-től Pásztó plébánosaként szolgált; rendezte a plébániai levéltárat; tanulmányokat (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1990–2002) és könyvet írt a plébánia történetéről (2007). Más szomszédos plébániákon is szolgált, így Mátraverebélyen, Mátraszőlősön, Kisbágyonban és Jobbágyiban.
2006-ban Beer Miklós megyéspüspök általános helynöke és segédpüspöke lett. 2006. július 15-én Erdő Péter bíboros, pímás szentelte püspökké a váci székesegyházban. A Váci Egyházmegye kormányzata mellett továbbra is részt vett a lelkipásztori munkában mint alsóvárosi plébános, a ferences templom és a Hétkápolna igazgatója volt (2020-ig); ezalatt a kosdi és a vácdukai plébániát is adminisztrálta.
A Váci Egyházmegyei Könyvtár és a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár vezetését 2004-től vette át ismét, ezúttal prefektusként – ezt a feladatot segédpüspökként is megtartotta. Neki volt köszönhető többek között, hogy 2014-ben lehetővé vált az egyházmegyei plébániák anyakönyveinek interneten keresztüli kutatása, valamint hogy 2017/18-ban az egyik kanonoki ház hosszú udvarán felépült a levéltár új épülete, amelyet Beer Miklós püspök 2018. május 31-én áldott meg. Ezáltal mód nyílt az egyházmegye addig több helyen tárolt levéltári anyagának egyesítésére.
Az egyháztörténet hivatott művelőjeként többek között összeállította – részben Sándor Frigyes kéziratának felhasználásával – A Váci Egyházmegye történeti földrajzát (1997). Tanulmányai főként konferenciakötetekben jelentek meg. Munkatársa volt a Magyar Katolikus Almanachnak (1984) és az Esztergomi érsekek című kötetnek (2003). Egyik kezdeményezője az egyházi kéziratossággal foglalkozó Scriptorium konferenciának, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika Filológia Tanszéke és az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ szerveznek meg.
Forrás és fotó: Melte.hu
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »