CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
1866-ra vezetik vissza a karancssági Szentkút történetét, amikor egy fiatal legénynek látomásai voltak. A kút vizének a hagyomány szerint gyógyító hatása volt. A kút mellett 1948-ban épült meg a lourdes-i barlang. A zarándokhelynek Mindszenty József bíboros hercegprímás évente két nyilvános szentmisét engedélyezett, egyik a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepéhez kötődik. Dénes Katalin beszámolóját olvashatják alább az idei ünnepről."Hagyományaink szerint 2022. július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén délelőtt fél tízkor gyalogos zarándoklatra indultunk a karancssági Nepomuki Szent János kápolna elől. Minden korosztály képviseltette magát a település külterületén található Szentkúthoz vezető, közel három kilométeres zarándokúton. A Kapás Attila atyához tartozó egyházközségekből gyermekek, középkorúak, idősek egy közösségben, egy lelkülettel imádkoztuk az örvendetes szent olvasót és közösek voltak az énekeink is.
A Szentkúthoz érve nagy meglepetés fogadott bennünket, hiszen a Rimóci Rezesbanda egyik tagja, a Ságújfaluból elszármazott Homoki Tamás kísérte trombitaszóval a beköszönésünket és a szentmise énekeit. Attila atya mindannyiunk szándékára mutatta be és ajánlotta fel a szentmisét. Tanítást adott a skapuláré eredetéről, a jelképek helyes értelmezéséről és a mindennapi élethez kapcsolódó használatáról. Hangoztatta az alázatos, de bizakodó kérések jelentőségét és a Boldogságos Szűz Mária irántunk való édesanyai hűségét. Madárdalos, meghitt környezetben, árnyat adó fák alatt adtunk hálát azért, hogy együtt ünnepelhettünk. Velünk ünnepelt dr. Bablena Ferenc István, a Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke is. Karancsság Szentkútja több mint 150 éves múltra tekinthet vissza. Reméljük, hogy még sok gyalogos zarándoklaton vehetünk részt lelkünk épülésére, közösségeink erősödésére. Köszönjük mindazok szolgálatát, akik szebbé tették az ünnepünket!
Szöveg: Dénes Katalin katekéta-lelkipásztori munkatárs
Fotó: Sütő Erika, Dr. Bablena Ferenc István, Dénes Katalin, http://bucsujaras.hu/karancssag/
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 19. csütörtök
Zsuzsanna
Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra...
Összes program »