A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen olyan építkezés kezdődik, amely megújítja az épületegyüttest, miközben a nemzeti és a spirituális közösséget is erősíti - mondta Áder János köztársasági elnök a Nemzeti kegyhely felújítását jelképesen megkezdő alapkőletétel alkalmából tartott beszédében, október 3-án, csütörtökön, Szent Ferenc tranzitusának ünnepén. Ez alkalomból az ország több rendházából érkeztek ferences testvérek. A tranzitus ünneplését Magyar Gergely tartományfőnök vezette. Az alapkövet Varga Lajos váci segédpüspök áldotta meg, az ünnepségen résztvett Keresztes Szilárd hajdúdorogi emeritus görögkatolikus püspök, valamint, Erdő Péter bíboros képviseletében Székely János esztergomi segédpüspök.

Áder János elmondta: két héttel ezelőtt Rómában magyarországi látogatásra hívta meg Ferenc pápát, és megvan a remény arra, hogy az egyházfő Mátraverebély-Szentkútra is ellátogat. Ha így lesz, akkor nemzeti kegyhelyünk még ismertebbé válik az egész világ számára - mondta. Az államfő arról is beszélt, hogy az idelátogató zarándokok az összetartozást és hitük megerősödését is megélik. Ez a hit volt az, amiért a kegyhelyet gondozó ferences atyákat elüldözte, kolostorukat elvette a kommunista hatalom. A ferences testvérek négy évtized elteltével térhettek vissza, és az ő áldozatos munkájuknak is köszönhető, hogy ma már ismét hívők százezrei keresik fel Szentkúton Mária forrását - hangoztatta.

A Nógrád megyei településen lévő kegyhelyet jövő novemberre újítják fel, 2,5 milliárd forintból. Megszépítik a szabadtéri misézőhelyet, megközelíthetőbbé teszik a Szűzanya szobrát, felújítják a rendházat, komfortosabbá teszik a zarándokházat, újabb zarándokszállásokat is építenek. Mindemellett rendezvényterem, szabadtéri színpad és fogadóépület is épül Szentkúton.
A megemlékezésen Erdő Péter bíboros képviseletében Székely János esztergom-budapesti segédpüspök megfogalmazta, a gonosznak öt halálos ellensége van: az Isten és a vallás, a család, a nemzet, a fizikai föld és a közösségek. Egy szent helynek legfőbb küldetése ezeket a szálakat erősíteni - tette hozzá.
Áder János, Székely János, valamint Magyar Gergely tartományfőnök és Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke írta alá az alapkőben elhelyezett dokumentumot. A kegyhelynek otthont adó Váci Egyházmegye képviseletében Varga Lajos segédpüspök áldotta meg az alapkövet, amelynek a felirata a következő: A menny kapuja, a hit kapuja.

A kegyhely a felújítás alatt is fogadja a híveket.A  Magyarok Nagyasszonya búcsút október 6-án megtartják; az ünnepi misét Majnek Antal munkácsi püspök celebrálja 11 órakor a kegyhely bejárata közelében lévő betonozott parkolóban. Itt állították fel a II. János Pál pápa által 1991-ben használt máriapócsi tábori oltárt. E napon 9 órakor is lesz szentmise, 14 órakor pedig litánia, és természetesen gyónni is lehet a ferences atyáknál.

Október 13-tól, amíg az időjárás engedi, minden vasárnap 11 órakor lesz szentmise a tábori oltárnál.  A szentkúti barátok kérik a híveket, hogy aki csak teheti, az október 6-i búcsúra és a következő vasárnapokon is hozzon magával kisszéket, mert ülőhelyek csak korlátozott számban lesznek.

A szerzetesek a kolostor átépítése alatt az aszfaltos parkolóval szemben lévő házakban (Szentkút 7. és 13. szám alatt) laknak. Lelkipásztori és egyéb ügyekben napközben az 5. sz., késődélutántól pedig a 7. vagy 13. szám alatt lehet keresni őket. Ha az építkezés a tervezett rend szerint halad, ádvent első vasárnapján – bár nem lesz teljesen kész –, de a szentmise megtartására alkalmassá válik a kegytemplom.

Szentkút legféltettebb kincsét, a kegyszobrot október 14-én Budapestre szállítják, és a Szent István-bazilikában helyezik el, hogy a hívek nyilvános tiszteletüket a szentkúti építkezés idején is leróhassák. Október 23-tól kezdve a budapesti Szent István-bazilikában szerda esténként szentkúti imaesteket tartanak a ferencesek.

vaciegyhazmegye.hu-összeállítás

Fotó: Kakuk Erika, szentkut.hu

További képek itt