CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Az idén, szeptember 10-én került megrendezésre, több éves hagyomány alapján a Galgamenti Élő rózsafüzér Zarándoklat. Az Alsó-Galgamenti első körzarándoklatokat Karácsondi Mihály plébános atya hívta életre hajdanán, melyen azóta is több keresztény csoport vesz részt.Sok éves hagyomány már az Alsó-Galgamentén, hogy szeptember elején egész napos körzarándoklatot tartanak a vidék katolikusai és más felekezetek keresztényei. Idén sem volt ez másként. A Karácsondi Mihály plébános úr által megálmodott és megszervezett első zarándoklatok elfogadottá és kedveltté váltak, mondhatjuk maradandó hagyománnyá lettek.
Ahogy az lenni szokott, a zarándokok száma folyamatosan változott. Voltak, akik csak egy-egy szakaszon csatlakoztak, de szép számmal voltak olyanok is, aki végigjárták a dimbes-dombos táj határbeli útjait Bagtól Bagig! Hét keresztalja vonult reggel 9 órától este 6 óráig, hogy a nap végén szentmisével mondjon hálát az imával, énekkel együtt töltött napért.
2013-óta csak egyetlen évben maradt el a lábak imája, méghozzá 2020-ban, a pandémia kitörésének évében.
2015-ben már zajlott egy zarándoklat a békéért és most, íme, a szervezők úgy ítélték meg, hogy jó lesz ismételten a békéért fohászkodni a Teremtőhöz, hiszen Magyarország szomszédságában háború dúl.
Kép: Klamár Zoltán
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »