CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
2020-ban a járvány miatt maradt el, 2021-ben egybeesett az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal, így két év kihagyás után rendezték meg újra a szeptember 10–11-i hétvégén a váci Hétkápolna búcsúját, melyen Vác templomainak hívei és a környező településekről érkező zarándokok szép számban vettek részt. Vasárnap az ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be.„Szűz Mária szent neve – ez az az ünnep, amely a Hétkápolna-búcsú névadója, amikor a Boldogságos Szűz Mária pártfogását kérjük – kezdte ünnepi szentbeszédét Marton Zsolt váci püspök. – Mindnyájunk számára kedves a saját nevünk, hiszen így szólítanak meg bennünket. A születsénapunkhoz hasonlóan fontos számunkra, mert rólunk szól, a személyünkről, ami azt jelenti, hogy nem névtelen valakik, dolgok, pusztán élőlények vagyunk, hanem személyek – egyszeri, megismételhetetlen személyiségek –, kedvesek Isten számára, aki saját képére és hasonlatosságára alkotott minket. A névnapunkon megköszönjük Istennek a létezésünket. A hívő ember ezt teszi.”
Vannak azonban olyan nevek, amelyek saját nevünknél is fontosabbak. A legelső Isten neve – folytatta prédikációját a főpásztor. – Nem is lehet őt igazán megnevezni, csak a rá jellemző tulajdonságok alapján szólította meg őt a választott nép. Isten kinyilatkoztatta magát Mózesnek a csipkebokor által. „Vagyok, aki vagyok” – mondja a görög szöveg. Ő maga a létezés.
Fontos, hogy meg lehet szólítani. Istennek van neve.
Másik fontos név az emberré lett Isten, Jézus Krisztus neve: Jehosua – a Szabadító, a Megváltó, a Messiás. Majd Isten után a legkedvesebbek a szentek nevei; az első helyen a Boldogságos Szűz Mária neve áll. Mária nevéről is beszél a mai evangélium, aki a Hétkápolna pártfogója. Mária neve – ahogy Jézus idejében használták: Mirjam, Mariam – az arám Mara szóból származik, amely urat jelent; ebből úrnő lett. A görög egyházatyák többféleképpen értelmezték Mária nevét: megvilágosító, tenger mirhája. Szent Jeromos stella marisnak, vagyis tenger csillagának nevezi a Boldogságos Szűz Máriát.
Mit jelent az, hogy Mária úrnő? – tette fel a kérdést a szónok. – Nem olyan uralkodó, mint a földi királyok, császárok voltak, vagy a vezetők, elnökök. Mária nem politikai értelemben vett uralkodó. Lelki hatalma van arra, hogy közbenjárjon értünk szent Fiánál, Jézusnál. Ahogy a kánai menyegzőn egyetlen mondatába került, hogy megtörténjen az a csoda, melynek következtében az ünnepi öröm folytatódhatott.
A mai olvasmány Máriáról mint előképről szól. Anyja vagyok én a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a hitnek és a szent reménynek. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és erény minden reménye”– olvassuk Sirák fiának könyvében. Ő az, aki minket ma is elvezet Fiához, aki az út, az igazság és az élet. Mária közbenjár értünk, hogy a szentségek által Jézus gyógyítson minket. Így lesz a testi-lelki gyógyulások helye a Hétkápolna is – mondta Marton Zsolt.
Az egyházatyák, Szent Jeromossal az élen megvilágosítónak is nevezik Máriát. Szent Bernát „tenger csillagának, ragyogó csillagnak hívja, melynek fénye megvilágosítja az egész földet, behatol a magasságokba és mélységekbe; nagyszerű és kiváló csillag, amely erényekkel és jó példával ragyog, kiégeti a hibákat”. A csillagos égbolt szépsége minket is gyönyörködtet nyári estéken. A csillag sugarakat bocsát ki, de sugárzása nem csökkenti a csillag fényét. A csillagok tiszta, ragyogó, diszkrét, de határozott fényt adnak – amilyen a betlehemi csillag is volt. Ilyen tapintatos alázattal volt jelen Jézus életének igazi csillaga, Mária, aki Fiának földi életét végigkísérte a háttérben. A Boldogságos Szűz Mária ugyanilyen diszkrét, tapintatos, de valóságos jelenléttel van jelen a mi hétköznapjainkban is.
Mária neve napjának ünnepét boldog XI. Ince pápa rendelte el hálából, mert 1683. szeptember 12-én Bécs megszabadult a török megszállás alól, majd három évvel később Buda is felszabadult, így az idegen uralom veszélye egész Európától elhárult. Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát ma is Európáért, benne hazánkért és Nagy-Magyarországért, egész nemzetünkért, a békéért Ukrajnában, a szívünkben, a kapcsolatainkban, hogy lelki, szellemi uralom ne érjen el, ne tartson fogva minket. „A névnapjukat ünneplő Máriákkal együtt mindannyian adjunk hálát a nevünkért Istennek; köszönjük meg létezésünket és az ő kedves leányát, Máriát, akit nekünk adott, hogy életünk pártfogója, mirhája és úrnője legyen. Most, a Hétkápolna-búcsún fedezzük fel újra, hogy életünk csillaga Mária. Időnként háborgó életünk tengere fölött ő világít. Ma, amikor Mária nevét ünnepeljük, kérjük, hogy kísérjen bennünket, ő legyen életünk úrnője Fiához vezető utunkon. Szűz Mária, könyörögj érettünk!” – zárta szentbeszédét a megyéspüspök.
*
A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom 1815 óta búcsújáróhely. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária-szobrot helyezett el a forrásnál, amely a templom mögött található. A „Kúti-kép” hamarosan átkerült a templom főoltárára.
A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelenítik meg. A búcsút minden évben a szeptember 12-i Mária-naphoz közelebb eső hétvégén tartják. A hívők messziről zarándokolnak; sokan már előző éjjel is a kegyhelyen virrasztanak.
Szöveg: Nádudvari Dorottya
Fotó: Váci Egyházmegye; Nádudvari Dorottya
Magyar Kurír
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »