CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Szeptember 15-én, csütörtökön adták át a ceglédi Magyarok Nagyasszonya tagóvoda új épületét. Az augusztus végétől tesztüzemmódban működő óvoda szeptember 1-jével mind a 150 óvodás gyermek számára megnyitott az új, Eötvös utcai létesítményben. Az intézmény - amelynek fenntartója a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága - átadási ünnepségén részt vett Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, dr. Tarnai Richárd Pest megye főispánja, Földi László területi országgyűlési képviselő, dr. Csáky András polgármester, valamint Marton Zsolt váci megyéspüspök is, aki megáldotta az épületet és annak használóit.Az ünnepség szentmisével kezdődött a ceglédi Szent Kereszt Felmagasztalása plébánia templomban, amelyet Marton Zsolt váci püspök mutatott be. Az óvoda bejárata előtt felállított színpadon köszöntőt mondott Sági Anikó, a Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola igazgatónője, Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, dr. Tarnai Richárd Pest megye főispánja, valamint Selmeczi Zoltán EKIF főigazgató a fenntartó képviseletében.
Selmeczi Zoltán beszédében megköszönte mindenki – támogatók, tervezők, kivitelezők, önkormány-zat - elkötelezett és hatékony közreműködését, segítőkészségét a megvalósításban. Köszönetet mondott a szülőknek, hogy az építkezés nehéz időszakában is kitartottak az intézmény mellett, a pedagógusoknak pedig, hogy minden fizikai nehézség ellenére meg tudták teremteni a szeretet légkörét az óvodában. „A gyermekszeretettel átitatott, a keresztény értékrend iránt is elkötelezett nevelői munka, amelyet ebben az intézményben tapasztalhatunk, messzemenőkig érdemessé vált arra, hogy biztonságos, esztétikus környezetben folyhasson a jövőben az újonnan megépült hatcso-portos óvodában.”- mondta.
Az óvoda csoportjai népitánc bemutatóval készültek az ünnepre. A műsort követően Marton Zsolt megyéspüspök megáldotta az új épületet és munkatársait, az ide járó gyermekeket, majd a meghívott vendégek közösen átvágták az átadási szalagot és ezzel a 150 óvodás immár hivatalosan is birtokba vehette új otthonát.
A ceglédi új, hat csoportos óvoda megépítése a Magyar Katolikus Egyház országos óvodafejlesztési programjához kapcsolódott. A kétszintes óvoda modern környezetben fogadja a gyermekeket, tornaszobával, szertárral, mosókonyhával, valamint tárolóhelységekkel ellátva. Az új épület Ádovics Lászlóné Éva tervei alapján készült el az Optisol Mérnöki Kft. kivitelezésében; Magyarország Kormánya 747 millió forinttal támogatta a projekt megvalósítását, amelynek teljes költsége 1 milliárd Ft volt.
Az intézmény régi múltra tekint vissza, az új óvodai épület megépítése előtt két külön telephellyel rendelkezett. Az Eötvös téri telephely már a múlt század harmincas éveitől kisdedóvóként működött, a Kőrösi Úti óvodát 1959-ben alapították. 1981-től közös irányítás alá vonták a két óvodát, amely aztán 2012-től a Katolikus Egyház fenntartásába került. Az intézmény a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola tagóvodája.
Az építkezés azért volt szükséges, mert az Eötvös téri óvodai épületen szerkezeti repedések, illetve a lábazaton vizesedés nyomai voltak láthatók. Ez a vízszigetelés hiányából, továbbá az időközben bekövetkezett szakszerűtlen javításokból adódhatott, így azok helyreállítása, és az épület bővítése műszaki-gazdasági szempontból nem volt gazdaságos, az elbontás mellett döntöttek. Tekintve, hogy az ingatlanon a tervezett új, 6 csoportos óvoda nem fért volna el, a szomszédos, rendkívül rossz állapotú Kántor házat is elbontották és a két ingatlan egyesítését követően épülhetett meg a kétszintes óvoda épülete. Az építkezés ideje alatt három különböző helyen üzemelt az óvoda.
A Magyarok Nagyasszonya óvoda különlegessége, hogy pedagógusai nem csak a keresztény hit átadására törekednek, hiszen céljuk a magyar néphagyományok átörökítése is. „Küldetésünknek tartjuk, hogy a katolikus, keresztény családok nevelési igényeit kiszolgáljuk, a gyermekeket a legfogékonyabb korszakukban Isten-ismeretre, emberszeretetre neveljük és Jézushoz vezessük. A hitre nevelés mellett a magyar néphagyományok éltetését, átörökítését tartjuk kiemelten fontos feladatunknak” – olvasható az óvoda bemutatkozó szövegében.
Fotók: Szvoren Tibor, Szent Kereszt KÁI
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Nagyböjt kezdetén ismét elindult a 40 Nap Az Életért imaszolgálat a Váci Jávorszky Ödön Kórház bejáratánál. Hétfőnként és szerdánként rózsafüzért imádkoznak az önkéntesek, hogy a kismamák a nem tervezett babákat is vállalják. Az önkénteseket meg lehet szólítani, lehet velük beszélgetni, mert akár válsághelyzetben, akár az abortuszból történő gyógyulásban is tudnak segíteni.
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.2026. március 4. szerda
Kázmér
Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben magához hívta tizenkét tanítványát és bizalmasan közölte velük: „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát a főpapok és írástudók kezére adják, halálra...
Összes program »