CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Az egyházközség rendkívüli összefogásával újították meg a rádi Kisboldogasszony templomot az elmúlt 3 évben, amelyet szeptember 25-én Marton Zsolt megyéspüspök áldott meg szentmise keretében. Az építkezés idején a szertartásokat az evangélikus templomban, majd az átépített közösségi házban tartották. A település minden korosztályt megszólító közösségi élete is új lendületet kaphat a megszépült templomnak és új közösségi tereknek köszönhetően.
A felújított templom megáldása ünnepi szentmise keretében történt, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök mutatott be. Először a napi evangéliumról (Lk 16,19-31) elmélkedett a gazdag ember és a szegény Lázár példabeszéde kapcsán. A szentleckére utalva (1Tim 6,11-16) tette hozzá: „Nekünk, embereknek szükségünk van fizikai helyre és időre a szemünk előtt láthatatlan, de valóságosan létező Isten imádatához. Szükségünk van liturgiára, mert itt a földön testből és lélekből állunk, dicsőítésünket az anyagvilág művészileg megformált alkotásain keresztül fejezzük ki.”
Hálásak lehetünk, tette hozzá a főpásztor, ha templomot tudunk építeni vagy megújítani, hiszen a keresztény templom Isten igéjének és az oltáriszentség ünneplésének a helye, ahol a keresztény ember imádkozhat és találkozhat Teremtőjével az imádságon keresztül. A rádiak bebizonyították, hogy fontos számukra a templom, hiszen sok energiával, anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve, közösségi összefogással újították fel.
A középkori templom helyébe Muslay Gábor földesúr építtette a mai templomot barokk stílusban, az építkezés 1777-ben fejeződött be. A 2000-es évek elejére a templom állapota erősen megromlott, környezete elhanyagolt volt, a plébániaépület felhagyták. Ezért döntött úgy az egyházközség, hogy nekifognak a felújításnak. 10 évvel ezelőtt a kerítéssel, kertrendezéssel kezdték és javítottak a temető megközelítésén. 2020-ban egy pályázatnak köszönhetően tudták elkezdeni a templomépület felújítását. Ennek során megújult a templom villamos rendszere, a szentély új mészkő-burkolatot kapott, megújult a tabernákulum, a szembemiséző oltár és az ambó, megerősítették a hajó és a sekrestye boltozatát, új tartószerkezetet kapott a kórus, felújították a padsorokat és az egész templom új belső festést kapott. Megújult a templom hangrendszere, új keretet kapott az oltárkép, megújultak a stációk új bútorok és falburkolatok épültek a sekrestyében.
A mennyezetre Mária életéből vett jeleneteket ábrázoló seccok kerülnek, Lelkes Gergely munkái, amelyekből az átadásig kettő készült el. A templom körül új térkövezés létesült, a régi plébániaépület egy részéből közösségi ház épült és a két épület között megszületett a Mária-tér, amely a helyiek szándéka szerint az elmélkedés és a beszélgetések helye lehet.
Dobó István, az egyházközség világi elnöke elmondta, hogy bár ő nem tősgyökeres rádi, házassága és munkája hozta át Visegrádról a Duna bal partjára, de 2000 óta nagyon a szívéhez nőtt a település és vele együtt a rádi templom is. „Szívemen viselem nemcsak az épített környezet megújítását, hanem a közösség életét és annak lelki megújítását is. Számos közösségi csoportunk van: ifjúsági hittan, gitáros énekkar, férfikar, rózsafűzér csoport, asszonyok imacsoportja. Rendszeresen szervezünk lelkigyakorlatot, zarándoklatokat, családi napot, egyházközségi pikniket. A közösség magáévá tette elődeink fogadalmát is, amely alapján minden júniusban elzarándokolunk a filoxéra és a jégverés pusztítása után állított kereszthez és kérjük, hogy hasonló természeti csapásban ne legyen részünk.”
Felújítás teljes összege: 72 millió Ft, amelyhez a forrásokat a Magyar Kormány támogatása, az egyházközség és egyéni adományozók felajánlása biztosította.
Képek: Rádi Egyházközség
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Nagyböjt kezdetén ismét elindult a 40 Nap Az Életért imaszolgálat a Váci Jávorszky Ödön Kórház bejáratánál. Hétfőnként és szerdánként rózsafüzért imádkoznak az önkéntesek, hogy a kismamák a nem tervezett babákat is vállalják. Az önkénteseket meg lehet szólítani, lehet velük beszélgetni, mert akár válsághelyzetben, akár az abortuszból történő gyógyulásban is tudnak segíteni. 2026. március 5. csütörtök
Adorján és Adrián
Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: „Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja...
Összes program »