CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Október 1-jén kezdődik Magyarországon a népszámlálás, amelyet tízévente végez el a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőíveket okt.1-16. között online lehet kitölteni. A vallási/felekezeti hovatartozás kérdésre válaszolva, valljuk meg, hogy katolikusok vagyunk!A népszámlálás nagyon fontos esemény nemcsak Magyarország, de a magyar katolikusok számára is.
A népszámlálás első szakasza október 1–16. között zajlik, amikor minden Magyarországon élő személy online töltheti ki a népszámlálási kérdőívet. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, azt október 17. és november 20. között személyesen keresik fel a számlálóbiztosok. November 21–28. között pedig a települési jegyzőknél lesz pótösszeírási időszak azoknak, akik bármilyen okból korábban kimaradtak.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden magyar katolikust arra buzdít, bátran vallja meg vallási hovatartozását és felelősségének teljes tudatában adjon választ a népszámlálás vonatkozó kérdésére.
A népszámlálás 14. kérdése így hangzik: „Mi a vallása, felekezete?” A választ minden esetben csak digitális formában (a számlálóbiztosok, illetve a jegyzők is digitálisan, tableten töltik ki a kérdőívet), begépelés útján lehet megadni.
A rendszer a „katolikus” szó begépelése közben három választási lehetőséget kínál majd fel:
– a latin, azaz a római katolikus hívek ezt a lehetőséget válasszák:
katolikus (római katolikus)
– a bizánci, azaz görögkatolikus hívek pedig ezt a lehetőséget válasszák:
katolikus (görögkatolikus)
– akik az előző kettőhöz nem tartoznak, mert bár katolikusok, de egy másik közösséget, rítust képviselnek (pl. örmény vagy kopt katolikusok), választhatják a harmadik lehetőséget: Magyar Katolikus Egyház.
A kérdésre nem kötelező válaszolni, azonban a vallási hovatartozás identitásunk részét képezi.
A püspöki konferencia arra buzdít mindenkit, hogy a teljesen anonim - a KSH a nevet és a megadott válaszokat informatikailag külön kezeli - népszámlálás alkalmával bátran vallja meg hitét, Krisztushoz és az ő Egyházához tartozását.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
Április 2-án délelőtt tartotta Marton Zsolt a hagyományos olajszentelési szentmisét Vácon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházmegye papsága mellett a hívek is szép számban vettek részt az ünnepi szentmisén, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.
Marton Zsolt váci megyéspüspök idén töltött be a 60. születésnapját és néhány hónapja a Piarista Rend konfráterei közé is fogadták. Ebből az alkalomból a Piarista Rend Magyar Tartománya kommunikációs munkatársa beszélgetett a főpásztorral „szent kalandról”, a piarista gyökerekről és a papság tüzéről.2026. április 3. péntek
Buda és Richárd
Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók azonban ezt kiáltozták: „Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak.” E...
Összes program »