A találkozót Szente Balázs, az ÉrMe Hálózat alelnöke nyitotta meg, Marton Zsolt váci megyéspüspök pedig a találkozó védnökeként püspöki útmutatást adott bevezető gondolataiban. „A gazdaság is olyan terület, amely evangelizálásra szorul, azaz missziós terep, és ezen a terepen Önök a misszionáriusok!” – üzente a püspök a jelenlévő vállalkozóknak. „Ferenc pápa sokat foglalkozik a gazdaság és pénzügy világának kérdéseivel, ebből is látszik, hogy ez milyen nagy probléma és kihívás a mai korban. Kétélű helyzet, mert egyrészt szükség van rá, szükség van arra, hogy jól működjön, de a kizsákmányolással, túlfogyasztással számtalan probléma forrása is.” A püspök azt is kiemelte, hogy az Egyház sokat tanulhat a gazdaságtól és a vállalkozásoktól; elsősorban döntéshozatali mechanizmusokat, szervezetfejlesztést és gazdálkodási fegyelmet.

A találkozón nem csupán gondolatébresztő előadásokat hallhattak a résztvevők, hanem a személyes találkozásra is lehetőség nyílt; kiscsoportokba rendeződve interaktív feladatokban vettek részt, és többek között megosztották egymással gondolataikat, álmaikat a, Ha sok időd lenne, mivel foglalkoznál a legszívesebben… c. gyakorlatban, a …miért szeretnél ebbe az asztaltársaságba tartozni? és a, …milyen talentummal tudsz e csapat értékes tagja lenni? kérdésekre válaszolva. A szünetekben aztán folytathatták a beszélgetést, kapcsolatépítést, erre láthatóan nagy igényük volt a résztvevőknek.

Délután négy érték jegyében - szolidaritás, mértékletesség, igazságosság, szubszidiaritás – 12 rövid előadás hangzott el a konferencián. Dr. Beer Miklós, nyugalmazott püspök, az ÉrMe Vác Klub tiszteletbeli tagja szeptember végén, Assisiben megtartott Ferenc gazdasága című, fiatal vállalkozóknak szóló konferencia néhány gondolatát és ezen keresztül Ferenc pápa néhány tanítását idézte fel előadásában. Előtérbe helyezte a szolidaritást és a szubszidiaritást, mint az Egyház társadalmi tanításában is megjelenő két olyan fogalmat, amelyet különösen is fontos szem előtt tartani a vállalkozóknak. A Szentatya többször felhívta a figyelmet az ökológiai megtérés fontosságára és kérte, hogy minden vállalkozó törekedjen arra, hogy olyan megoldásokat, technológiákat alkalmazzon, amely védi a bolygót. „Vállalkozóként pedig különösen is feladatunk, hogy gondoljunk azokra, akik segítségre, támogatásra szorulnak. Legyünk szabadok a jóléti társadalom kísértésétől!” - idézte Ferenc pápát zárásként a nyugalmazott váci püspök.

Ficsor Árpád mezőgazdasági vállalkozó Paraszt Sajt nevű vállalkozásának létrejöttéről, a vállalkozói lét nehézségeiről és Isten gondviseléséről, vezetéséről mesélt. Árpád szarvasmarha tenyésztéssel, bio növénytermesztéssel és hosszú érlelésű sajtok készítésével foglalkozik; több hazai és nemzetközi elismerés jelzi munkájának minőségét, sajtjai Michelin-csillagos éttermekben is megtalálhatóak. „A teremtett világ közelében dolgozom, így könnyebb megragadnom Isten jenlétét” – mondta Árpád, akinek a Teremtőbe vetett mély bizalmát jól mutatja, hogy válságos időkben istállója falára kiíratta: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”. Az előadás végén sajtkóstolóra is sor került.

Dr. Baritz Sarolta Laura OP közgazdász, domonkos nővér a közjó és a boldogság kapcsolatáról beszélt. Előadásában kifejtette, hogy a világ rosszul kezeli a profitot; célnak állítja be, így „uralkodói” szereppel ruházza fel, miközben a profitnak eszköznek kéne lennie, hogy szolgálja az embereket. A közjó és a társadalmi jólét fogalmai között is különbséget tett; a közjó megközelítéséből a gazdaság értelme, hogy az emberek boldogságát elősegítése. A közjó minden ember javára figyel a társadalmi jólét megközelítési módjával szemben. Mondandóját, miszerint „a vállalkozó ne a profit maximalizálására koncentráljon, hanem annak optimalizálására a közjó maximalizálása mellett” egyenlet segítségével is levezette.

Huff Zsolt a MOL-csoport Termelés ügyvezető igazgatója azt az időszakot tekintette át, amikor az egykori Tiszai Vegyikombinát vezérigazgatójaként felügyelte az üzem teljes átalakítását. A cég nemcsak új nevet kapott (MOL Petrolkémia), hanem tevékenységi köre is részben átalakult, amihez több lépcsős, tudatos fejlesztéssel igyekeztek megnyerni a munkavállalókat. A folyamat minden buktatója ellenére sikerrel zárult. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy a vezető vállalja felelősségét, jól kommunikáljon, bevonja a munkatársait és folyamatba, bízzon bennük és maga is példát mutasson.

Huszár Attila a Számtel-Plusz Kft. ügyvezető igazgatója és egyik tulajdonosa előadása a nap végén őszinte tanúságtétel volt arról, milyen helyzetekben tudta hívő emberként és keresztény vállalkozóként saját értékrendjét és hitét képviselni, kiállni munkatársai mellett, illetve azokat segíteni, amikor élethelyzetükben szükségük volt erre. Vallja, hogy világi hívőként és vállalkozóként egyaránt megkaptuk a prófétai, papi és királyi hivatást. „Isten Országának építése mindenki életében jelen lévő „projekt”, amelyre ugyanúgy igaz, mint a munka világában megvalósuló projektekre, hogy a hatékonyság szoros összefüggésben van az elkötelezettséggel” - mondta. A konferencia Szentlélek-hívó szentmisével zárult, melyet Marton Zsolt püspök mutatott be.

Az ÉrMe Klub 2000 januárjában jött létre hat magyar vállalkozó és üzletember kezdeményezésére. Céljuk volt, hogy találkozási felületet teremtsenek azon üzletember- és vállalkozótársaik számára, akik az üzleti életben a kereszténység által meghatározott alapértékek mentén kívánnak működni. Az ÉrMe Hálózat tagjai nemcsak a magánéletben és az ünnepnapokon kívánnak hívő keresztények lenni, hanem a hétköznapokban, a munkájukban, a vállalkozásukban is. Hitvallásukban megfogalmazták; „hiszünk a vállalkozásunk jövőjében és üzleti sikerességében, de abban is, hogy befektetett munkánkkal és pénzünkkel mindezen túl valami még nagyobb jót, Isten országát szolgálhatjuk”.

Fekete Ágnes

Fotó: Orbán Gellért