CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Milyen módszerekkel lehet csökkenteni a kisgyermekek klímaszorongását és megalapozni környezettudatos anyaghasználatukat? Hogyan hatnak az ökokuckók, iskolakertek, szabad terek a kisgyermekek személyiségfejlődésére, és milyen módon segíthetnek a korai idegennyelvi fejlesztésükben? Milyen alternatív programok, jó gyakorlatok léteznek? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a VII. Kisgyermeknevelési Konferencián (Brunszvik Teréz Szakmai Napok) Vácon és Martonvásáron 2022. október 10-11-én.Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Martonvásár önkormányzatával együttműködve idén is megrendezte az – immár hagyományosnak tekinthető – Kisgyermeknevelési Konferenciáját (Brunszvik Teréz Szakmai Napok) 2022. október 10-11. között, amelynek fókuszában ezúttal a kert és a szabadtér nevelésben betöltött szerepe állt. Az Apor oktatói és TDK-s hallgatói mellett más hazai és külföldi pedagógus szakemberek is tartottak előadásokat a konferencián – angol és német nyelvű szekción is részt lehetett venni.
A Kert és élménypedagógia: „jó gyakorlatok” bemutatása a szabadtéri oktatás-nevelés témájában című kerekasztal-beszélgetés során olyan előadók cseréltek véleményt, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek az óvodák és általános iskolák területén történő szabadtéri nevelésben. A beszélgetés hallgatói megismerhették, hogyan lehet tanösvényt vagy közösségi kertet kialakítani egy óvoda udvarán; esővízgyűjtőt létrehozni és fenntartani; megfigyelni és aktívan tenni a hüllő, kétéltű, madár, rovar- és emlősök védelméért a gyerekekkel együtt, játékos módon; vagy irodalmi foglalkozásokat tartani a kertben. Bemutatták a „Fiúról Apára” program „négy elem” módszertanát is a Cselekvéssel és oktatással a klímaszorongás ellen kisgyermekkorban című kerekasztal-beszélgetésen, amely gyakorlat magában foglalja az óvodapedagógusok képzését és a gyermekeknek szóló, környezettudatosságra nevelő bábjátékok, kiadványok, színezők, egyéni és csoportos játékok alkalmazását is.
A The role of the outdoor education and school gardens in early second language development (A szabadtéri nevelés és az iskolakertek szerepe a korai idegen nyelvi fejlesztésben) című angol nyelvi szekció során olyan szabadtéri oktató-nevelő jó gyakorlatokat, módszereket ismerhettek meg a résztvevők, amelyek segítenek a tartalomalapú (amikor az idegen nyelv a tanulás csatornája) idegen nyelv tanításában és az inkluzív (befogadó, esélyegyenlőséget biztosító) nevelésben. Az előadások során felvázolták, hogyan lehet az idegennyelv-oktatást meseösvénnyel, dalokkal, mondókákkal, közmondásokkal, drámagyakorlatokkal, vagy akár sárból készült konyhával megreformálni.
„A német „óvoda” - „Kindergarten” szónak önmagán és eredeti célján túlmutató mai jelentősége van, mivel napjaink intézményes nevelő-oktató munkája egyre jobban eltávolodik a valóságtól, ezen belül a természettől. A gyermeknevelés hitelességének is fontos lépése lenne visszatalálni mindkettőbe, így ezt tettük meg az idei Kisgyermeknevelési Konferencia fő témájává. Nagy örömünkre szolgál, hogy bemutathattuk a Föld napi pályázatunkra beérkezett, a környezettudatosság témakörében készült, tehetséges óvodások és iskolások alkotásait is” – emelte ki Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A konferencia váci helyszínén Dr. Gloviczki Zoltán, a főiskola rektora és Megyeriné Dr. Runyó Anna tanszékvezető, a pályázat zsűrijének elnöke nyitotta meg a „Hogy érzi magát a Föld?” – Föld napi kreatív alkotópályázat munkáiból összeállított kiállítást, amelyet egy hónapig tekinthetnek meg az érdeklődők.
*
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi- és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA és MA diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, XXI. századi igényességű campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, különös hangsúllyal az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Forrás és kép: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »