A projekt keretében felújításra került templomok és plébániák eredeti állapotukban nem, vagy csak részben voltak alkalmasak funkcióik ellátására, és nem voltak képesek megfelelően kiszolgálni az egyházközségek közösségi és hitéletét. Az épületek Salgótarjánban (8 projektelem), Bátonyterenyén (3 projektelem), Pásztón és Dorogházán (2-2 elem), illetve ezek vonzáskörzetében találhatók további 15 településen. A felméréseket 2021. év elején kezdték meg, a kivitelezési munkák tavaly szeptemberben kezdődhettek meg és az elkészült épületek mindegyikének műszaki átadása 2022. novemberéig meg fog történni.

A felújításra kerülő épületeket és az építészeti tartalmakat az egyházmegyei főépítész és a helyi lelkipásztorok javaslatai alapján választották ki, majd véglegesítették. Az épületek közel fele műemlék, másik része helyi védettséget élvező épület. A műemlék épületek esetében történeti kutatás, értékleltár készült, a munkák restaurátori szakfelügyelet mellett valósultak meg. Minden esetben elsődleges szempont volt a teljes állagmegóvás és a műszaki modernizáció.

A projekt zárórendezvényére a salgótarjáni Szent József plébániatemplomban került sor, a templom felújításának II. ütemete szintén a jelen projekt keretében tudott megvalósulni. A záróeseményen részt vett és köszöntőt mondott a lebonyolító Váci Egyházmegye képviseletében Marton Zsolt váci püspök, a finanszírozó Magyar Kormány képviseletében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Salgótarján városvezetésének képviseletében dr. Huszár Máté alpolgármestere és Becsó Zsolt, a kerület országgyűlési képviselője.

Marton Zsolt megyéspüspök megköszönte mindenkinek a sikeres lebonyolítást, atyáknak, építészeknek, kivitelezőknek és a híveknek is, akik imáikkal támogatták a felújítási munkákat. "Régi vágyunk teljesült azzal, hogy néhány templomunk külsőleg és belsőleg megújulhatott, modernebb felszerelést kaphatott és ezáltal a lelkipásztorok az elkövetkező időszakban valóban lelkipásztorként tudnak majd tevékenykedni. Számunkra minden templom, kápolna elsősorban az imádság háza, ahol Egyházunk hívei évek, évtizedek vagy évszázadok óta Istent dicsérni jönnek össze, de egyben a magyar nemzeti kultúra kincsei. Nyitva állnak azon látogatók előtt is, akik műemlékként tekintenek rájuk és ebben a minőségben szeretnék felkeresni őket." - mondta a püspök.

Soltész Miklós államtitkár kifejtette, mennyire fontos Salgótarjánt az ország szívverésébe bekötni, és miként lehet ennek a folyamatnak részese az egyházi épületek felújítása. „A mai világban látjuk, mekkora szükség van a közösségekre, lelkileg mennyire támogatni és erősíteni kell egymást. Templomaink, közösségi házaink és tereink, katolikus intézményeink mindenképp a közösség erősítését szolgálják. Azt is látjuk, hogy ahol erre nem fordítanak figyelmet, ott a közösség széthullik, és adott esetben élhetetlenné válik a település”. Hozzátette, bízik abban, hogy a felújítások Salgótarján és környéke életére hosszú távon is gyümölcsözően fognak hatni.

Dr. Huszár Máté, Salgótarján alpolgármestere köszönetet mondott Magyarország kormányának, hogy lehetővé tette Salgótarján számára a beruházást, a város egyházközségének pedig gratulált a program sikeres megvalósításáért. „Önkormányzatunk bízik abban, hogy a Modern Városok Program további gazdasági, stratégiai fontosságú projektjei is megvalósulhatnak a következő években, amikor - és reményeim szerint minél előbb - életünk visszatér a normális kerékvágásba.” 

Röviden a jellemző beavatkozásokról: több helyszínen okozott korábban komoly gondot a vizesedés, ennek megszüntetésére leverték a szükséges mértékig a vakolatot, új lélegző vakolatot kaptak a falak, vagy draincsövezéssel megoldották a felszíni vízelvezetést. Nagyprojektek esetében a tetőzet részben vagy teljesen megújult, a teherhordó falak szerkezeti hibáit javították, padlóburkolatot is cseréltek több helyszínen. Cserélték a nyílászárókat, ahol érdemes volt, ott homlokzati hőszigetelés készült, a meglévő fűtési rendszerek korszerűbbel lettek kiváltva. A közösségi használat érdekében több helyen új vizes blokkokat alakítottak ki. A külső-belső vakolat és falfestés több helyszínen megújult. A legtöbb templom új orgonával gazdagodott, két helyszínen pedig felújították a meglévő orgonákat, így azok teljesen új zenei hangzásvilággal gazdagítják a hívők és zenekedvelők mindennapjait. Az épületgépészet és az elektromos hálózat teljes megújítása, modernizálása minden helyszínen megtörtént, ahol lehetett, megújuló energiaforrások bevezetése történt. Jelentős festőrestaurátori munkákra is sor került a szentélyekben, hajókban található díszítő falfestések tekintetében, nem csak a műemléki épületeknél. Új padokat és liturgikus bútorokat szereztek be, vagy a régieket újították fel, festették újra. Néhány helyen tereprendezésre, kertrendezésre is lehetőség volt.

A beruházás teljes támogatási összege bruttó 3.418.700.000 Ft volt, amelyet teljes egészében a Magyar Kormány támogatása fedezett.

A Váci Egyházmegye, mint a projekt lebonyolítója minden esetben igyekezett helyi kivitelezőket megkeresni, és őket bevonni az ajánlattételbe, végül pedig a legjobb áron dolgozókat kiválasztani. A tervezési feladatok 89%-át, míg a kivitelezések 91%-át nógrádi vállalkozók végezték, így a munkahelyteremtéshez, illetve a munkahelyek megtartásához is nagyban hozzájárult a projekt. A felújítási munkákat nehezítette a járványhelyzet, az energiaárak emelkedése, az építőanyagárak jelentős emelkedése 2021-től kezdődően, és sok esetben magának az építőanyagoknak a hiánya. A kivitelezés ideje alatt a legtöbb templomot be kellett zárni, hiszen teljes egészében munkaterületté váltak. Az átmeneti időszakban másik templomban, esetleg másik felekezet épületében, vagy az önkormányzat által biztosított épületben lehetett a szertartásokat megtartani.

A felújítások során nem várt művészettörténeti és régészeti érdekességekre is bukkantak. Bárnán, a szentély keleti falán végzett falkutatás eredményeként fel tudták tárni a Szent Péter és Szent Pál apostolokat ábrázoló barokk kori falfestményt, amely a főoltárt két oldalról keretezi és amelyet teljes mértékben helyreállítottak. A kishartyáni templom orgonáját az 1800-as évek végén egy besztercebányai orgonaépítő készítette, amelynek teljesen egyedi a kialakítása, de nagyon rossz állapotban volt már, rovarkárosodás áldozatává vált. Az elemeit lehetett rekonstruálni, ügyelve a korhű anyagfelhasználásra. A munka elvégzéséhez több orgonaművésszel is konzultáltak a restaurátorok.

A felújítások a katolikus hívő lakosság életkörülményeinek javításához, a települések, és azok tágabb környezetének versenyképességének, turisztikai vonzerejének a növeléséhez is jelentősen hozzájárulnak. A településkép javulásával, az épített értékek megőrzésével, a beruházások által teremtett munkahelyekkel a Váci Egyházmegye közvetlenül, az infrastruktúra és a hitélet javításával pedig közvetett módon növeli a települések lakosságmegtartó képességét.