I.ANNA-JOACHIM KONFERENCIA
Meddő párok megsegítése és a prevenció lehetőségei
– a pszichológia és lelkigondozás feladatai és eszközei
Tudományos konferencia az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szervezésében
Marton Zsolt váci püspök, az MKPK Családügyi bizottsága elnökének bevezető előadása
2022. november 17.

Kedves Résztvevők!

Köszönöm az Apor Vilmos Katolikus Főiskola munkatársainak elkötelezett munkáját, hogy legjobb tudásuk szerint és a főiskola keresztény szellemiségével és értékrendjével összhangban igyekeznek támogatást nyújtani a gyermekáldásra váró/vágyó pároknak, valamint az őket segíteni szándékozó szakembereknek.

A téma rendkívüli érzékenysége valóban megköveteli tőlünk, hogy kiemelt megértéssel és tisztán, egyértelműen és a témával talán ritkábban találkozó testvéreink számára is könnyen érthető módon kommunikáljuk azokat a katolikus hitünkből és emberképünkből fakadó sarokpontokat, melyek az Isten képmására való teremtettségünk méltósága révén különösen is fontosak e téma tárgyalásakor. És melyeket e katolikus intézmény falai között megrendezett konferencián bizonyára Önök is vallanak - vagy nyitottan, a megértés valódi szándékával hallgatnak most.

A Szentírásban olvassuk, és mi magunk is érzékeljük, hogy a minket oly mérhetetlenül szerető Teremtő Istenünk, aki a maga képmására alkotta meg az embert, a családos életre meghívást kapott emberek szívébe helyezte a vágyat, hogy továbbadják az életet. Nagyon mélyről jövő vágy a gyermek utáni vágy.

A gyermektelen párok gyakran kapják a jótanácsot: „Engedd el!”, „Éld az életed, ne foglalkozz vele!” Fontos tisztázni, hogy ezt a szívünkbe ültetett, mély vágyat nem lehet elengedni vagy figyelmen kívül hagyni.

Éppen ezért is olyan nagy fájdalom a beteljesületlen gyermekáldás. Akár lelkipásztori, akár baráti beszélgetések során, az érintett ismerőseinkkel való beszélgetésekből tudjuk, hogy az évekig tartó várakozás, a reménykedés és a csalódás érzelmi hullámvasútja nagyon nehéz élethelyzetet teremt, ami gyakran megterheli a pár kapcsolatát és emellett az egyéni és a közös Isten-kapcsolatra is hatással van, próbára teszi azt.

A Katolikus Egyház együttérző a gyermektelenség fájdalmát hordozó házaspárok iránt. Ha visszamegyünk a Teremtés történethez azt olvassuk, hogy a teremtő Isten megáldotta az első emberpárt és azt mondta nekik: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, …” Vagyis Istennek nem akarata a terméketlenség. Isten eredeti terve szerint az ember, a házaspár termékeny, képes arra, hogy az életet ajándékozó Isten munkatársaként tovább adja az életet.

Mit tehet akkor a házaspár, ha valamilyen oknál fogva mégsem érkezik meg a várva várt gyermek? Milyen szempontok alapján válasszon utat, megoldást, amikor a gyermektelenség keresztjét hordozza? Milyen útmutatást ad az Egyház?

A Katolikus Egyház érti, hogy a terméketlenség vagy akár a nehezített termékenység szenvedés, vagyis kereszt a házaspárok számára! És azon túl, hogy együttérez a gyermektelen házaspárokkal, szeretné konkrétan is segíteni őket abban, hogy - amennyiben a házaspár meddőségi nehézségeit okozó orvosi problémákat sikerül meggyógyítani - átélhessék az életadás csodáját. Emellett szeretettel felhívja a párok figyelmét arra, hogy vannak bizonyos határok, amiket, ha átlépnek, akkor azzal maguknak és az esetlegesen megfoganó gyermekeknek okoznak kárt.

A Katolikus Egyház tanítása mindig összhangban van Istennek az emberről alkotott szeretet tervével. Ezért támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek testileg, lelkileg és a párkapcsolat megerősítésével is segítik a házaspárt ebben a nehéz időszakban.

Ferenc pápa így fogalmaz egy katolikus orvosoknak tartott 2014-es beszédében:
„Az élettel való kísérletezés korában élünk. Ez azonban rossz kísérlet. Gyermekeket gyártani ahelyett, hogy ajándékként fogadnánk el őket… az élettel játszani. Legyenek óvatosak, mert ez a Teremtő elleni bűn.”

Ezért is tartom olyan fontosnak, hogy az Apor Vilmos Katolikus Főiskola felvállalta azt a komoly és hiánypótló feladatot, hogy segítséget nyújtson azon pároknak, akik a főiskola katolikus szellemiségével és értékrendjével harmonizáló terápiás jellegű módszereket alkalmazva szeretnének lelkileg-testileg gyógyulni.

Ígérem, hogy a Váci Egyházmegye fenntartásában működő Főiskola valamennyi munkatársa számíthat támogatásomra ebben a nagy kihívást jelentő munkájukban, hiszen az MKPK családreferens püspökeként különösen is fontos számomra, hogy az Egyházunk által már megtalált mentális és orvosi segítő lehetőségeket hitelesen, és minél szélesebb körben biztosítani tudjuk az érintettek számára. Függetlenül attól, hogy katolikusként vagy nem katolikusként kérik segítségünket - hiszen tudjuk, hogy sokan nem katolikusként, hanem egyszerűen vágyva a mély együttérzésre, és a jó mentális és egészségügyi módszerek iránt érdeklődve keresik meg a terápiás programokat, orvosi lehetőségeket.

Nagy örömmel követjük figyelemmel azt, a világban több mint 40 éve megjelent, ám sokak által még mindig nem eléggé ismert irányzatot, mely során a meddőségi problémákkal küzdő párokat az orvosok gyógyítással segítik.
A párokat oly módon segítik a természetes gyermekáldáshoz, hogy
• terméketlenség okát, illetve okait feltárják és
• személyre szabottan gyógyítják azokat.

Ez az ún. helyreállító orvoslás, mely szemlélet az egészségügy más területein is jelen van, és örömmel támogatja egyházunk a reproduktív orvoslás területén is.

Az Egyház számára az orvosi kezeléseket tekintve a meddőségi problémák során is fontos szempont az életvédelem: vagyis az eljárás, kezelés tartsa tiszteletben minden résztvevő életét, a házaspár egészségét és életét, és a kezelés során megfoganó gyermekek életét is. Ez vonatkozik már az embrióra is, aki a megtermékenyülés pillanatától teljes ember, akit ugyanúgy megillet a tisztelet és a méltóság, mint bármelyikünket.

Isten tervében az áll, hogy a foganás a házaspár szeretetteljes egyesülésének a gyümölcse legyen. Ha őszinték vagyunk a párok jellemzően arra vágynak, hogy természetes úton foganjon meg a gyermekük. És erre legtöbbször van is lehetőségük, akkor is, ha valami miatt nehezített vagy sérült a termékenységük. A helyreállító orvoslás irányzatai, (tehát pl. a NaProTechnológia, a FEMM Health és a NeoFertility) nem helyettesítik a házastársi aktust, hanem azt segítik elő, hogy annak életet továbbadó célja megvalósulhasson, a pontos diagnosztika és a személyre szabott kezelések révén. Itt a kezelések során a nőknek nem kell egészségkárosító mellékhatásokkal sem számolniuk, nem manipulálják az ivarsejteket és az embriót, tiszteletben tartanak minden megfoganó emberi életet.

A helyreállító orvoslás a termékenységet az egészség egyik fő jelének tekinti. Ezért célja, hogy helyreállítsa a férfi és női szervezet eredeti, egészséges működését. Ha ugyanis a meddőséget kiváltó okokat, betegségeket feltárják és célzottan kezelik, akkor gyakorlatilag nincs akadálya annak, hogy a foganás természetes úton létrejöjjön. Másrészt, ha a kezelés során az édesanya visszanyeri az egészségét, akkor a megfogant magzat az anya egészséges szervezetében fejlődhet. A baba egészségét tekintve ez a szempont kiemelkedően fontos.

A helyreállító orvoslás a női menstruációs ciklus természetes folyamataival együttműködve igyekszik a termékenységet helyreállítani. A diagnosztika és a személyre szabott terápia során a nőgyógyászat, az immunológia, az endokrinológia és a sebészet legmodernebb eredményeit és eszközeit alkalmazza.

Sokan azt gondolják, hogy ha azt az utat választom, amire az Egyház tanítása hív, akkor az kevésbé hatékony. De ez nem így van! Ugyanis a helyreállító orvoslás tudománya, több évtizedes kutatásra támaszkodva, mára már hatékonyabban segíti a terméketlenséggel küzdő párokat, mint az asszisztált reprodukciós eljárások.

Az Egyház tehát szem előtt tartva a minden embernek kijáró méltóságot és az élet védelmét, nem támogatja az inszeminációt, a lombik módszert, és az asszisztált reprodukció valamennyi eljárását. A házaspároknak a helyreállító orvoslás útját javasolja. Ugyanis oltalmazni, védeni szeretné az anyát, az anya egészségét, a házaspár testi és lelki kapcsolatát, és minden megfogant életet. Olyan megoldás keresését javasolja, mely tekintettel van a gyermek, az anya, az apa és a házasság méltóságára, javára, egészségére.

Hiszen:
- A gyermeknek: joga van szülei szerető ölelésében foganni. Minden megfogant gyermeknek joga van szülei számára ajándéknak lenni. A fogantatás pillanatától jár neki a tisztelet, a méltóság, és az, hogy attól a pillanattól kezdve édesanyja méhében biztonságban növekedjen.

- Az anyának a fizikai és a pszichológiai egészsége fontos. Hisz a termékenység az egészség egyik jele. Ha nem fogan meg kisbaba, annak valamilyen egészségügyi oka van. Az Egyház arra ösztönzi a házaspárokat, hogy ezeket az okokat tárják fel és gyógyítsák meg. Ne megkerüljék a gyermektelenség problémáját azzal, hogy külsőleg gyártanak életet azáltal, hogy a nő testéből mesterségesen kikényszerítenek egy hónap alatt egy többhónapos “munkát”, hisz tulajdonképp ez történik, amikor egy ciklus során 5-8-10 petesejtet állíttatnak elő.
Olyan megoldást javasol, mely nem fog évek múltán mentális terhet jelenteni a nők és a házaspárok számára, amikor el kell dönteniük, hogy a lefagyasztott, “számfeletti” embriók sorsa mi legyen.

- A férj, apa részese legyen, lehessen a folyamatnak. Ott lehessen az élet megfoganásának pillanatában. Csak ő, a felesége és a Jóisten. Hisz a férfiakra is igaz, hogy a termékenység az egészség része. Ha nem fogan meg kisbaba, annak valamilyen egészségügyi oka van. Ezeket az okokat tárják fel és gyógyítsák meg.

- A házaspár kapcsolata szempontjából építő, közös, egészséges együttműködő megoldást keressen.

Nagy öröm, hogy Magyarországon már van lehetőség a kivizsgálás és a gyógyítás irányába elindulni, és az ebben az irányban képzett cikluskövetés oktatók és helyreállító reprodukciós orvoslást követő orvosok is megtalálhatóak (lsd.: https://cikluskovetes.hu/oktatok-orvosok/)
Befejezésképpen szeretném párhuzamba állítani azt a vágyat, ami a párokat ilyenkor betölti. Úgy érzik, bármilyen áldozatot képesek lennének meghozni leendő gyerekükért, és csakis a legjobbat akarják neki. Ugyanígy van ezzel az Egyház is: a lehető legjobbat szeretné a házaspároknak és a lehető legjobbat minden megfoganó és születendő gyereknek.
Az Egyház az ember elidegeníthetetlen méltóságát védi azzal, hogy kijelenti, nem mi vagyunk az élet urai, sem a sajátunké, sem másoké.