CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
December 2-án Érsekvadkerten a Kolping-ház vendége volt Dúl Géza atya, egyházmegyénk cigánypasztorációs referense. Molnár János szerkesztett beszámolóját olvashatják a beszélgetésről.December 2-án, az esti szentmisét követően, a Tizenhárom Almafa Alapítvány szervezésében, az egyházközségi családi nap folytatásaként, kötetlen beszélgetés volt a Kolping házban, amelyben a cigánypasztorációt járták körbe a megjelent testvérek. A beszélgetés vendége Dúl Géza atya volt, aki egyházmegyénk referense is ezen a területen és vezeti a Ceferino Ház hálózatának Szátokon kialakított központi irodáját.
Sok kérdést és még több választ hallhatunk a másfél órás együttlét alatt. Engem nagyon megfogott az a tény, hogy a már letelepedett európai nemzetek és a vándorló életmódot folytató cigány testvéreink hogyan kapcsolódtak egymáshoz. A helyben lakók alárendelt embernek tekintették a vándorló életmódot folytatókat, ami utóbbiakban mély nyomokat hagyott, a másodrangúság érzése rögződött bennük.
A teremtéstörténetből tudjuk, hogy Isten embert teremtett a saját képmására. Nincs ott olyan megjegyzés, hogy fehéret, feketét, cigányt vagy magyart. Csak mi élezzük ki a fennálló feszültséget, holott a feladatunk adott: építsünk hidat az ellenkező pólusok között. Hidat, ahol minden testvérünk akadály nélkül haladhat Isten országa felé.
Géza atya kifejtette, hogy ehhez bizonyos értelemben az Egyháznak magának is cigánnyá kell válnia a cigányok körében, azért, hogy ők is részt tudjanak venni az Egyház életében. A kultúrájukon keresztül kell hozzájuk fordulni és segíteni őket. Ezért a cigánypasztoráció, mint evangelizációs eszköz fogódzópontokat keres a cigány kultúra és az evangélium között. Emellett az emberi segítségnyújtás fontosságát emelte ki, mert a cigányoknak elsősorban nem segélyekre van szükségük, hanem arra, hogy emberi méltóságukból fakadóan egyenértékű partnereknek tekintsük őket, vagy legalábbis segítsünk nekik felnőni a partneri kapcsolathoz!
A beszélgetés Boldog Ceferino Gimenez Malla (el Pelé) életének bemutatásával és az alábbi könyörgéssel zárult:
Boldog El Pelé vértanú, te Krisztus Királyt éltetve adtad életedet Anyaszentegyházunkért, könyörögj értünk: ma élő romákért és testvéreinkért, a nemcigányokért, hogy valamennyien, Istent egyre jobban szeressük, és az Ő akarata szerint tudjunk élni és boldogulni. Ámen
Fotó: Molnár János
Tóth András görögkatolikus pap, lelkigondozó, családrendszer terapeuta, pszichodráma vezető, a Váci Egyházmegye spirituálisa. 2020 óta dolgozik a papok lelki jóllétért a Váci Egyházmegyében mentálhigiénés szakemberként. Személyes beszélgetésekkel, látogatásokkal segíti paptestvéreit a krízisek megelőzésében, feloldásában. A látogatásokon túl papi és diakónusi csoportot vezet. Munkájáról, a papok nehézségeiről, a segítés módjáról Takács Bence kérdezte a Lélekjelenlét podcast adásban.
Boldog Sándor István szalézi szerzetes testvérre és vértanúra, a XX. századi egyházüldözés tanújára emlékezünk.
A salgótarjáni ferencesek által épített Acélgyári úti templom búcsúján a jelenlévők hálaadó imádsággal emlékeztek meg az 1936-os felszentelés óta eltelt kilenc évtized kegyelmeiről és a közösség építő múltjáról. A jubileumi ünnepi szentmisén szép számmal megjelent hívek harangszóra és közös énekkel köszöntötték a bevonuló papságot. A Nógrád Vármegyei Hírportál (nool.hu) tudósítását olvashatják.
Dunántúli szakrális helyeket látogatott meg a Váci Egyházmegye hitoktatóinak egy csoportja, közel hatvanan keltek útra. Különlegesség volt ezúttal, hogy a hitoktatókkal házastársaik is velük tartottak erre a zarándoklatra. A zarándoklat lelki vezetője Balogh László atya, a Váci Egyházmegye hitoktatási referense volt.2026. június 3. szerda
Klotild
Egyszer néhány farizeust és Heródes-párti embert küldtek Jézushoz, hogy szaván fogják őt. Azok odamentek hozzá, és megszólították: „Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy. Nem befolyásol a mások véleménye, és nem...
Összes program »