CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
December 2-án Érsekvadkerten a Kolping-ház vendége volt Dúl Géza atya, egyházmegyénk cigánypasztorációs referense. Molnár János szerkesztett beszámolóját olvashatják a beszélgetésről.December 2-án, az esti szentmisét követően, a Tizenhárom Almafa Alapítvány szervezésében, az egyházközségi családi nap folytatásaként, kötetlen beszélgetés volt a Kolping házban, amelyben a cigánypasztorációt járták körbe a megjelent testvérek. A beszélgetés vendége Dúl Géza atya volt, aki egyházmegyénk referense is ezen a területen és vezeti a Ceferino Ház hálózatának Szátokon kialakított központi irodáját.
Sok kérdést és még több választ hallhatunk a másfél órás együttlét alatt. Engem nagyon megfogott az a tény, hogy a már letelepedett európai nemzetek és a vándorló életmódot folytató cigány testvéreink hogyan kapcsolódtak egymáshoz. A helyben lakók alárendelt embernek tekintették a vándorló életmódot folytatókat, ami utóbbiakban mély nyomokat hagyott, a másodrangúság érzése rögződött bennük.
A teremtéstörténetből tudjuk, hogy Isten embert teremtett a saját képmására. Nincs ott olyan megjegyzés, hogy fehéret, feketét, cigányt vagy magyart. Csak mi élezzük ki a fennálló feszültséget, holott a feladatunk adott: építsünk hidat az ellenkező pólusok között. Hidat, ahol minden testvérünk akadály nélkül haladhat Isten országa felé.
Géza atya kifejtette, hogy ehhez bizonyos értelemben az Egyháznak magának is cigánnyá kell válnia a cigányok körében, azért, hogy ők is részt tudjanak venni az Egyház életében. A kultúrájukon keresztül kell hozzájuk fordulni és segíteni őket. Ezért a cigánypasztoráció, mint evangelizációs eszköz fogódzópontokat keres a cigány kultúra és az evangélium között. Emellett az emberi segítségnyújtás fontosságát emelte ki, mert a cigányoknak elsősorban nem segélyekre van szükségük, hanem arra, hogy emberi méltóságukból fakadóan egyenértékű partnereknek tekintsük őket, vagy legalábbis segítsünk nekik felnőni a partneri kapcsolathoz!
A beszélgetés Boldog Ceferino Gimenez Malla (el Pelé) életének bemutatásával és az alábbi könyörgéssel zárult:
Boldog El Pelé vértanú, te Krisztus Királyt éltetve adtad életedet Anyaszentegyházunkért, könyörögj értünk: ma élő romákért és testvéreinkért, a nemcigányokért, hogy valamennyien, Istent egyre jobban szeressük, és az Ő akarata szerint tudjunk élni és boldogulni. Ámen
Fotó: Molnár János
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »