CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
December 2-án Érsekvadkerten a Kolping-ház vendége volt Dúl Géza atya, egyházmegyénk cigánypasztorációs referense. Molnár János szerkesztett beszámolóját olvashatják a beszélgetésről.December 2-án, az esti szentmisét követően, a Tizenhárom Almafa Alapítvány szervezésében, az egyházközségi családi nap folytatásaként, kötetlen beszélgetés volt a Kolping házban, amelyben a cigánypasztorációt járták körbe a megjelent testvérek. A beszélgetés vendége Dúl Géza atya volt, aki egyházmegyénk referense is ezen a területen és vezeti a Ceferino Ház hálózatának Szátokon kialakított központi irodáját.
Sok kérdést és még több választ hallhatunk a másfél órás együttlét alatt. Engem nagyon megfogott az a tény, hogy a már letelepedett európai nemzetek és a vándorló életmódot folytató cigány testvéreink hogyan kapcsolódtak egymáshoz. A helyben lakók alárendelt embernek tekintették a vándorló életmódot folytatókat, ami utóbbiakban mély nyomokat hagyott, a másodrangúság érzése rögződött bennük.
A teremtéstörténetből tudjuk, hogy Isten embert teremtett a saját képmására. Nincs ott olyan megjegyzés, hogy fehéret, feketét, cigányt vagy magyart. Csak mi élezzük ki a fennálló feszültséget, holott a feladatunk adott: építsünk hidat az ellenkező pólusok között. Hidat, ahol minden testvérünk akadály nélkül haladhat Isten országa felé.
Géza atya kifejtette, hogy ehhez bizonyos értelemben az Egyháznak magának is cigánnyá kell válnia a cigányok körében, azért, hogy ők is részt tudjanak venni az Egyház életében. A kultúrájukon keresztül kell hozzájuk fordulni és segíteni őket. Ezért a cigánypasztoráció, mint evangelizációs eszköz fogódzópontokat keres a cigány kultúra és az evangélium között. Emellett az emberi segítségnyújtás fontosságát emelte ki, mert a cigányoknak elsősorban nem segélyekre van szükségük, hanem arra, hogy emberi méltóságukból fakadóan egyenértékű partnereknek tekintsük őket, vagy legalábbis segítsünk nekik felnőni a partneri kapcsolathoz!
A beszélgetés Boldog Ceferino Gimenez Malla (el Pelé) életének bemutatásával és az alábbi könyörgéssel zárult:
Boldog El Pelé vértanú, te Krisztus Királyt éltetve adtad életedet Anyaszentegyházunkért, könyörögj értünk: ma élő romákért és testvéreinkért, a nemcigányokért, hogy valamennyien, Istent egyre jobban szeressük, és az Ő akarata szerint tudjunk élni és boldogulni. Ámen
Fotó: Molnár János
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.2026. február 17. kedd
Donát
Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom...
Összes program »