CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
December első napján Nagy Balázs István bv. ezredes börtönparancsnok a város egyik nevezetes, de ritkán látogatható intézményébe, a Váci Fegyház és Börtön épületébe hívta meg Marton Zsolt püspököt és munkatársait. A szigorú beléptetést követően a csoport szívélyes fogadtatatásban részesült, rövid tájékoztató után bepillanthattak a börtön hétköznapjaiba, meglátogatták a múzeumként működő szárnyat, majd Marton Zsolt váci püspök szentmisét mutatott be a fogvatartottak és a munkatársak számára.Az épület történelmi levegője a belépéskor érezhető: 1777-ben Theresianum néven legénynevelő intézetként építtette Mária Terézia, amire a bejáratnál vörösmárvány emléktábla emlékeztet. 1855 óta működik börtönként, az országban másodikként kapta ezt a funkciót. Nagyon hamar, már 1893-tól bevezették az elítéltek foglalkoztatását. 1931-ben 100 ágyas börtönkórház is létesült az épületben.
Az intézményre jellemző végrehajtási fokozatok (fegyház – börtön – fogház) sokunk számára teljesen ismeretlenek voltak eddig, de a börtönparancsnok készséggel válaszolt minden kérdésünkre. Az az 550 férfi elítélt, aki a fegyház részlegben van, csak felügyelettel mozoghat bárhová, míg a kevésbé szigorú börtönben tartózkodók ráccsal elzárt területen élnek. A legenyhébb fokozatú, azaz fogházbüntetésre ítéltek nagyobb mozgásterű cellákban töltik napjaikat. Átlag 10 évet töltenek el az elítéltek Vácon, jellemzően valamilyen erőszakos bűncselekményért, de vannak közöttük tényleges életfogytiglanra ítéltek. Az összesen 720 férfi fogvatartott életét 300 börtönőr és gazdasági, adminisztrációs személyzet felügyeli. Hétköznapjaik szigorú rend szerint telnek, minden fogvatartott munkavégzésre kötelezett. Ez részben a saját ellátásukat szolgálja, azaz ők maguk dolgoznak a mosodában, kertészetben, műhelyben és maguk végzik a napi takarítást is. Ezen kívül a fegyház saját vállalkozásában fémipari, ruhaipari és egyéb feladatokat látnak el. Van lehetőségük tanulni is: néhányan itt tudják befejezni általános iskolai tanulmányaikat vagy szakképzésben részt venni.
A múzeumi szárny a „Doberdo” nevet viseli, mert a 20. század elején és a kommunista időszakban ide bebörtönzött személyek legtöbbjét az I. világháború olasz frontjának és hadifogságának körülményeire emlékeztette ez a börtön. A filmforgatásoknak is helyet adó, eredeti állapotban megőrzött zárkák döbbenetes látványt tártak elénk. Az iskolai történelmi tanulmányok nem szoktak ilyen részleteket bemutatni: cseppalakú helyiségek, ahol a börtönőr előtt a helyiség minden részlete felügyelet alatt lehet; állózárka, ahol néha 1-2 napot is eltöltöttek az elítéltek a legkisebb mozgási lehetőség nélkül, egyhelyben állva. Megrázó volt belegondolni, mennyi szenvedést láttak ezek a falak…különösen, amikor az alábbi feliratot olvashattuk az egykori börtönőr irodájában: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” Az 50-es években a rendszer ellenségeinek tekintett személyekre ÁVH-s tisztek felügyeltek, akik válogatott kínzásoknak tették ki a fogvatartottakat. Köztük Nagy Imrét, Göncz Árpádot, Hóman Bálintot, Gérecz Attilát. A börtön prevenciós és emlékezet-őrző céllal diákcsoportok látogatását is fogadja ebben a részlegben.
Szerencsére a mai elítéltek sokkal humánusabb körülmények között töltik le büntetésüket. Nemcsak a fizikai épségük, foglalkoztatásuk fontos, hanem a mentálhigiéné és a vallás is szerephez jutnak a reintegrációban. 3 fő pszichológus dolgozik a börtönben, van állandó börtönlelkész, vasárnaponként istentisztelet és a legjobb magaviseletűek és egyben a keresztény értékrendre nyitottak az ún. vallási körleten tölthetik le büntetésüket.
A Váci Fegyház és Börtönben több mint egyévtizedes múltra tekint vissza a vallási körletrész kialakítása, hiszen az országban elsőként, 2008-ban Vácon indult ez a kezdeményezés. Az APAC (Association for the Protection and Assistance of the Condemned - Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására) néven működő módszer Brazíliából származik. Az APAC voltaképpen a keresztény hit életformáló, helyreállító szerepét emeli be a büntetés-végrehajtás világába. A hit elsődlegessége mellett az APAC-ban komoly szerepet kapnak a családok, és lehetőség szerint segítő civil közösségeket is bevonnak. Az ilyen vezérelvek szerint működő körleten keresztény alapelvek szerint élik mindennapjaikat az elítéltek. Az országban jelenleg mindössze három helyen működik ilyen APAC-részleg, a program rendkívül sikeres, az innen kikerülők visszaesési rátája 1-2%-os mindössze.
Az APAC körleten élők vártak bennünket a kápolnában és két zeneszámot adtak elő adventi-karácsonyi repertoárjukból, majd a börtön munkatársaival közösen részt vettek a Püspök atya által bemutatott szentmisén.
Az adventi szentmise napi olvasmánya a sziklára épített házról szólt (Mt 7, 24-27). Püspök atya szentbeszédében emlékeztetett, hogy a mi életünk is akkor lesz stabil és kiegyensúlyozott, ha Istenre támaszkodunk az alapozásnál. Krisztus minden nap itt van velünk és közöttünk akkor, ha el tudjuk fogadni egymást és szeretettel tudunk egymás felé fordulni, azok felé is, akiket nem feltétlen kedvelünk. „Karácsonykor Krisztus születését ünnepeljük, kérjük együtt, hogy az Ő érkezésével Isten szeretete költözhessen a szívünkbe, és mi is képesek legyünk, egymást elfogadva és szeretve tenni a jót.”- mondta a főpásztor, aki a szentmise végén minden elítéltnek és munkatársnak Mária érmet ajándékozott a látogatás emlékére.
gha
Interjúnk Gottfried Richárd börtönlelkésszel itt olvasható.
Nyitókép: bv.gov.hu (Szabó H)
Ünnepi szentmise alkalmával 14 lektort és 21 akolitust avatott fel Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban szeptember 26-án. A családtagok, rokonok teljesen megtöltötték a templomot. Gyerekek, feleségek, szülők együtt örültek és ünnepeltek azokkal a férfiakkal, akik az egy, illetve kétéves készületet követően az Egyház szolgálatra kész tagjaivá váltak.
A Biblia olvasásának hatására megtért, megtapasztalta Isten szeretetét, azóta örömmel beszél Krisztusról és az ezer módról, ahogy megváltotta, megmentette. Istenbe vetett hite rendíthetetlen, megtapasztalta az engedelmesség gyümölcseit. Azt vallja, az Úristen akkor cselekszik általunk és velünk, hogyha mi szabad akaratunkból mondunk igent és átadjuk magunkat. Kerepesen él, ahol hittanórákat tart, Szentlélek szemináriumot, cursillo lelkigyakorlatokat szervez, diakónusként szolgál Kerepesen. Huszár Attilával Takács Bence beszélgetett a Lélekjelenlét podcast legújabb adásában.
Szamosújvári örmény katolikus családba született Szász Tibor. Karmelita szerzetes lett, majd amikor a rendházat bezárták, mert „elfogytak” belőle a szerzetesek, kérvényezte pappá szentelését. Szent Mihály arkangyal ünnepén Monoron szenteli pappá Marton Zsolt megyéspüspök. Szász Tiborral beszélgettünk.
Ebben az évben megemlékezünk arról, hogy négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a Trentói Zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást. A Magyar Kurír hírét ajánljuk olvasásra.
A Váci Egyházmegye nagyszabású, történelmi jelentőségű rendezvénysorozatban emlékezett meg az egyházmegye alapításának ezredeik évfordulójáról. A történelmi emlékkonferencián, a családi napon, a szentmisén és az esti előadáson is kiemelkedő szerepet vállaltak a Karolin Általános Iskola diákjai és művésztanárai.2026. szeptember 30. szerda
Jeromos
Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová...
Összes program »