CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
December első napján Nagy Balázs István bv. ezredes börtönparancsnok a város egyik nevezetes, de ritkán látogatható intézményébe, a Váci Fegyház és Börtön épületébe hívta meg Marton Zsolt püspököt és munkatársait. A szigorú beléptetést követően a csoport szívélyes fogadtatatásban részesült, rövid tájékoztató után bepillanthattak a börtön hétköznapjaiba, meglátogatták a múzeumként működő szárnyat, majd Marton Zsolt váci püspök szentmisét mutatott be a fogvatartottak és a munkatársak számára.Az épület történelmi levegője a belépéskor érezhető: 1777-ben Theresianum néven legénynevelő intézetként építtette Mária Terézia, amire a bejáratnál vörösmárvány emléktábla emlékeztet. 1855 óta működik börtönként, az országban másodikként kapta ezt a funkciót. Nagyon hamar, már 1893-tól bevezették az elítéltek foglalkoztatását. 1931-ben 100 ágyas börtönkórház is létesült az épületben.
Az intézményre jellemző végrehajtási fokozatok (fegyház – börtön – fogház) sokunk számára teljesen ismeretlenek voltak eddig, de a börtönparancsnok készséggel válaszolt minden kérdésünkre. Az az 550 férfi elítélt, aki a fegyház részlegben van, csak felügyelettel mozoghat bárhová, míg a kevésbé szigorú börtönben tartózkodók ráccsal elzárt területen élnek. A legenyhébb fokozatú, azaz fogházbüntetésre ítéltek nagyobb mozgásterű cellákban töltik napjaikat. Átlag 10 évet töltenek el az elítéltek Vácon, jellemzően valamilyen erőszakos bűncselekményért, de vannak közöttük tényleges életfogytiglanra ítéltek. Az összesen 720 férfi fogvatartott életét 300 börtönőr és gazdasági, adminisztrációs személyzet felügyeli. Hétköznapjaik szigorú rend szerint telnek, minden fogvatartott munkavégzésre kötelezett. Ez részben a saját ellátásukat szolgálja, azaz ők maguk dolgoznak a mosodában, kertészetben, műhelyben és maguk végzik a napi takarítást is. Ezen kívül a fegyház saját vállalkozásában fémipari, ruhaipari és egyéb feladatokat látnak el. Van lehetőségük tanulni is: néhányan itt tudják befejezni általános iskolai tanulmányaikat vagy szakképzésben részt venni.
A múzeumi szárny a „Doberdo” nevet viseli, mert a 20. század elején és a kommunista időszakban ide bebörtönzött személyek legtöbbjét az I. világháború olasz frontjának és hadifogságának körülményeire emlékeztette ez a börtön. A filmforgatásoknak is helyet adó, eredeti állapotban megőrzött zárkák döbbenetes látványt tártak elénk. Az iskolai történelmi tanulmányok nem szoktak ilyen részleteket bemutatni: cseppalakú helyiségek, ahol a börtönőr előtt a helyiség minden részlete felügyelet alatt lehet; állózárka, ahol néha 1-2 napot is eltöltöttek az elítéltek a legkisebb mozgási lehetőség nélkül, egyhelyben állva. Megrázó volt belegondolni, mennyi szenvedést láttak ezek a falak…különösen, amikor az alábbi feliratot olvashattuk az egykori börtönőr irodájában: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” Az 50-es években a rendszer ellenségeinek tekintett személyekre ÁVH-s tisztek felügyeltek, akik válogatott kínzásoknak tették ki a fogvatartottakat. Köztük Nagy Imrét, Göncz Árpádot, Hóman Bálintot, Gérecz Attilát. A börtön prevenciós és emlékezet-őrző céllal diákcsoportok látogatását is fogadja ebben a részlegben.
Szerencsére a mai elítéltek sokkal humánusabb körülmények között töltik le büntetésüket. Nemcsak a fizikai épségük, foglalkoztatásuk fontos, hanem a mentálhigiéné és a vallás is szerephez jutnak a reintegrációban. 3 fő pszichológus dolgozik a börtönben, van állandó börtönlelkész, vasárnaponként istentisztelet és a legjobb magaviseletűek és egyben a keresztény értékrendre nyitottak az ún. vallási körleten tölthetik le büntetésüket.
A Váci Fegyház és Börtönben több mint egyévtizedes múltra tekint vissza a vallási körletrész kialakítása, hiszen az országban elsőként, 2008-ban Vácon indult ez a kezdeményezés. Az APAC (Association for the Protection and Assistance of the Condemned - Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására) néven működő módszer Brazíliából származik. Az APAC voltaképpen a keresztény hit életformáló, helyreállító szerepét emeli be a büntetés-végrehajtás világába. A hit elsődlegessége mellett az APAC-ban komoly szerepet kapnak a családok, és lehetőség szerint segítő civil közösségeket is bevonnak. Az ilyen vezérelvek szerint működő körleten keresztény alapelvek szerint élik mindennapjaikat az elítéltek. Az országban jelenleg mindössze három helyen működik ilyen APAC-részleg, a program rendkívül sikeres, az innen kikerülők visszaesési rátája 1-2%-os mindössze.
Az APAC körleten élők vártak bennünket a kápolnában és két zeneszámot adtak elő adventi-karácsonyi repertoárjukból, majd a börtön munkatársaival közösen részt vettek a Püspök atya által bemutatott szentmisén.
Az adventi szentmise napi olvasmánya a sziklára épített házról szólt (Mt 7, 24-27). Püspök atya szentbeszédében emlékeztetett, hogy a mi életünk is akkor lesz stabil és kiegyensúlyozott, ha Istenre támaszkodunk az alapozásnál. Krisztus minden nap itt van velünk és közöttünk akkor, ha el tudjuk fogadni egymást és szeretettel tudunk egymás felé fordulni, azok felé is, akiket nem feltétlen kedvelünk. „Karácsonykor Krisztus születését ünnepeljük, kérjük együtt, hogy az Ő érkezésével Isten szeretete költözhessen a szívünkbe, és mi is képesek legyünk, egymást elfogadva és szeretve tenni a jót.”- mondta a főpásztor, aki a szentmise végén minden elítéltnek és munkatársnak Mária érmet ajándékozott a látogatás emlékére.
gha
Interjúnk Gottfried Richárd börtönlelkésszel itt olvasható.
Nyitókép: bv.gov.hu (Szabó H)
Marton Zsolt megyéspüspök szentévi mariazelli zarándoklatra hívta az egyházmegye papjait október végén. A harmincnégy fős papi csoport lelkivezetője maga a püspök, segítője Tóth András egyházmegyei spirituális, idegenvezetője Csillag Péter állandó diakónus volt. A háromnapos zarándoklat a lelki feltöltődés és a közösségépítés ideje volt.
Idén ünnepli alapítása 70. évfordulóját a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa. A Varga László atya vezetésével működő együttes jubileumi hangversenysorozattal turnézik, melynek első állomása Kolozsvár volt, ahol október 12-én egy ősbemutatóra is sor került. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.2025. november 8. szombat
Zsombor
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: „Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a...
Összes program »