CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Szeretnénk bemutatni, határon innen és túl, közösségi hitéletünk legfontosabb tereit. A templomot, ahová olvasóink járnak, amit a magukénak éreznek, és amelyben nem csak egy épületet látnak, hanem találkozási helyet Istennel és egymással. Ezzel a szándékkal indított pályázatunk egy újabb pályaművét adjuk most közre. A kerepesi Szent Anna-templomról Decsi Péterné írt nekünk.2015 májusában költöztünk Budapestről Kerepesre. A költözésre az unokák születése miatt volt szükség.
Szent Annáról, a nagyszülők védőszentjéről kapta a nevét a templomunk. Tavaly ősszel ünnepeltük szentelésének 110. évfordulóját. A római katolikus templomot 1910-ben kezdték építeni, miután a Kálvária-dombon álló régi templomot villámcsapás érte. Az építkezés a koronauradalom és a község lakosságának lelkes támogatásával zajlott. A szecessziós stílusjegyeket viselő templom tornya a felvidéki, pártázatos reneszánsz formákat idézi.
A főoltáron középen Szent Anna látható Szűz Máriával, a mellékoltár Jézus Szentséges Szívének van szentelve. Az oltárok fából készültek, faszobrokkal. Oltárterítőkből több „készlet” is van, csodálatos hímzésekkel. Az üvegablakokon árad be a fény.
Frajna András atya, aki húsz éven keresztül plébánosként szolgált, két éve már nem plébános, de nyolcvannégy évesen is fáradhatatlanul misézik, gyóntat, szervez, segít mindenben. Lencse Balázs csodálatosan díszíti virággal az oltárokat.
Pár évvel ezelőtt ő hozta Međugorjéból a fehér márványból készült Szűzanya-szobrot, amely különösen kedves számomra, mert Međugorjére emlékeztet, ahol három alkalommal jártam. Csodálatos élmény volt!
András atya néhány éve megkért, hogy legyek a kerepesi karitászcsoport vezetője, és igent mondtam. A Katolikus Karitász újraindulása óta a régi templomunkban is mindig végeztem valamilyen feladatot. Így új ismerőseim, barátaim lettek. (A képen jobbról a harmadik vagyok.)
Itt, Kerepesen két fiammal és a családjukkal lakunk együtt, így a tizenkét unokám közül héttel naponta találkozom. A három nagyobb itt készült fel az elsőáldozásra, és öröm, amikor négyen ministrálnak vasárnaponként. Néha a fiam is beáll közéjük. Sőt, amikor a Budapesten lakó unokáim Kerepesen vendégeskedtek, akkor hét unokám ministrált a vasárnapi szentmisén. Boldogság, hogy Isten szeretete egyesít minket!
A templomhoz kapcsolódó kedves emlékem a három unokám elsőáldozása és a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején megtartott szeretetvendégség.
Magyar Kurír
Az írás nyomtatásban az Új Ember 2023. február 12-i számában jelent meg.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »