Hamvaszószerdával megkezdődött a Nagyböjt, amely felkészíti a híveket az Katolikus Egyház legnagyobb ünnepére, a Húsvétra. A negyven napos böjti időszak elsősorban a bűnbánat és lelki elmélyülés, megtérés időszaka, amelyet az egyház által előírt és évszázadok óta javasolt testi böjt megtartása segít elő.

A szentírási olvasmány Máté evangéliumából ezen az ünnepen Jézus hegyi beszédének részlete, amelyben a helyes böjtről tanít és amelyben elítéli azokat a farizeusokat, akik csak a látszatra adva tartják meg a böjtöt. Ennek oka, hogy így éppen a böjt lényegét nem élik át, azaz nem vezeti el őket a bűnbánatra és így tudnak közelebb kerülni Istenhez.

Szentbeszédében Marton Zsolt hangsúlyozta, hogy Isten segítségét kell kérni ahhoz, hogy a böjt időszakában át tudjunk alakulni. Ehhez alkalmas talajjá kell válnunk, meg kell tanulnunk, hogy a lélek uralja a testet és nem fordítva, ebben segít, ha vágyainkat és ösztöneinket megpróbáljuk legyőzni.

A jóléti társadalmaknak igen nagy szüksége van a böjtre. A nyugati kultúra egyre inkább az „élvezz-fogyassz-birtokolj!” hármasához köti a boldogságot. A böjt, a lemondás szembesít saját magunkkal, ösztöneinkkel. Az a kérdés, hogy meg tudjuk-e tanulni, hogy ezeken úrrá legyünk. A böjt segítségünkre lehet abban is, hogy másként viszonyuljunk embertársainkhoz, a tárgyi és a teremtett világhoz. Átgondolhatjuk azt is, hogy tudunk-e elég figyelmesek lenni társainkhoz, vagy csak a teljesítmény motivál? Tudjuk-e tartani a szem és a száj böjtjét: meg tudjuk-e tapasztalni, hogy nincs feltételen szükségünk az internetről ránk dőlő kép- és híráradatra, tudunk-e visszafogottabban beszélni, kevesebb kritikát megfogalmazni a társainkról? – tette fel a kérdést a főpásztor.

A böjt belülről kezdődik, ahogy a Joel prófétát hallhattunk a mai olvasmányban a „szív megszaggatásával” és a szív megtéréssel. Ez tud bennünket is kiengesztelni önmagunkkal, embertársainkkal és végső soron Istennel. Ha hozzá tudunk megtérni, akkor részesülünk az igazi békéből. „A hamu emlékeztessen bennünket arra, hogy „por vagyunk” – így jelenidőben kimondva, azaz annak tudatosítása, hogy sebzettek és sebezhetők vagyunk. De valljuk meg, hogy át tudjuk adni és át akarjuk adni magunkat annak az Istennek, aki gyógyítani tudja sebeinket, fel akar emelni, hogy mi magunk is a béke és a kiengesztelődés eszközei lehessünk. Most van itt az alkalmas idő erre, ennek a megvallásával kezdődik el számunkra az igazi böjt! – zárta tanítását Marton Zsolt.

Ezt követően került sor hamvak megáldására. A hamut az előző évben megszentelt húsvéti barkák elégetésével készítik elő, majd ezzel a hamuval rajzolnak keresztet a hívek homlokára az alábbi mondat kíséretében: „emlékezz, hogy porból vagy és porrá leszel”. A bűnbánatra felhívó hamvazkodást követően az Eucharisztia liturgiájával folytatódott a szertartás.

A zenei szolgálatot a Váci Székesegyházi kórus végezte Varga László karnagy vezetésével.