Szentbeszédének elején a Püspök Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről emlékezett meg, mely egyben a megfogant emberi élet ünnepe is. „Az emberi élet kiemelkedő érték, mert Isten képmását hordozza magán; az élet szent, ezért tisztelni és védelmezni kell a fogantatás pillanatától kezdve.” A férfi és nő gyönyörű hivatását is hangsúlyozta; Isten ugyanis meghívja őket, hogy részesei legyenek az Ő szeretetének és teremtő atyai hatalmának azáltal, hogy szabadon és tudatosan részt vállalnak az emberi élet ajándékának továbbadásában.

A püspök azonban tisztában van azzal, hogy nem mindenkinek vezet könnyű út a gyermekvállaláshoz, így kifejezte együttérzését a gyermektelenség fájdalmával küzdő szülők felé. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta tisztázni, hogy az emberi élet nem jog. „A szülőknek a gyermek nem joga, hanem egyedül a gyermeknek van ahhoz joga, hogyha megfogant, akkor megszülessen, és édesapja, édesanyja legyen.” Beszélt a Katolikus Egyház által támogatott és nem támogatott meddőségi eljárásokról is. „Nem lehet gyermeket gyártani, nem lehet gyermeket mesterségesen életre segíteni. Persze, ha ez megtörténik, a megfogant életet elfogadjuk, de van lehetőség arra, hogy természetes módon, a terméketlenség gyógyításával segítsünk a pároknak, ez a helyreállító orvoslás. A helyreállító orvoslás nem helyettesíti a házastársi együttlétet, a háztartási aktust. Nagyon fontos, hogy a pár szeretetteljes, odaadó egyesüléséből foganjon meg az élet. Ezt semmi sem tudja pótolni és helyettesíteni.”

Ezután előadásának központi témájára tért át, mégpedig a házasságra és a családi életre felkészítő útról, a tisztaságról beszélt, mely a fiatal korosztályt a leginkább érdekli és foglalkoztatja. „A házasság szent kaland, amit Isten szeretete hat át. Ehhez a szent kalandhoz szívünk tisztaságára van szükség, ami gondolatainkban, vágyainkban és cselekedeteinkben mutatkozik meg.” Hogy a tisztaság erénye érthetőbbé váljék, a bűn mibenlétét is kibontotta. „A bűn a jónak a hiánya. Rombolás és pusztulás. Az elején édesnek tűnik, de aztán keserűvé válik. Egy nagy csapda.”

A tiszta élet megtartásában kaptunk olyan eszközöket, melyek segítségünkre vannak; ilyen eszköz például a szentgyónás, a szentáldozás, és a bensőséges kapcsolat ápolása Istennel, aki maga a tisztaság forrása. „Elsősorban Istennel éld meg az intimitást az imádság révén. Ha ez megvan, akkor Rajta keresztül minden mást meg fogsz kapni.” Ezenfelül a tudatos médiafogyasztásra is felhívta a püspök a fiatalok figyelmét. „Ha valaki értékes, szép filmeket néz, ilyen zenét hallgat, ilyen könyveket olvas, tiszta a beszéde, az visszahat rá. Maga is széppé és tisztává lesz, és méltó lesz arra, hogy a házasságra, vagy esetleg a papságra, szerzetességre fel tudjon készülni, és hivatásában megmaradjon.” A tiszta élet nem marad áldás nélkül; fokozódik benső biztonságunk és szellemi teljesítőképességünk, fejlődik a jellemünk, a hitünk, az önuralmunk, és ez a legjobb előkészítője a szép házasságnak.

„Ha csak törvényként nézel a tisztaságra, terhes kötelességként, közben azonban teljesen másra vágyódsz, az megbetegít. A felemás önmegtartóztatás, azaz a gondolatban és vágyban kiélt, de a cselekvéstől visszariadt érzékiség problémákhoz vezet. De az örömmel vállalt tiszta élet kibontakoztat és nemessé tesz” – folytatta Marton Zsolt, aki a házasság szentségéről is megemlékezett beszédében. „Az önzetlen szeretetben megélt házastársi kapcsolat imádság. A Szentháromság élő tükröződése a család, hiszen az Atya és a Fiú közt végtelen szeretetáramlás van, és ennek a végtelen szeretetkapcsolatnak a jele a Szentlélek. Épp úgy, ahogy a házasságban a férfi és nő szeretetének ajándéka a gyermek.”

Beszédének végén arra buzdította a fiatalokat, hogy bátran vállalják a tisztaság kalandját, majd egy frappáns szójátékra hívta fel a figyelmüket. „Volt egy kedves jezsuita atya, Nemes Ödön, aki egy mozaikszót alkotott: ez a szösz, ami azt fejezi ki, hogy szabadon, örömmel és szeretettel éljük meg az Evangéliumot. Kedves fiatalok, jó szöszölést kívánok nektek!”

Fotó: Magyar Kurír