CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Ferenc pápa 2023. április 28-30. között apostoli látogatást tesz Magyarországon. A látogatás csúcseseménye a budapesti Kossuth téri szentmise lesz, amelyet április 30-án, vasárnap mutat be a Szentatya. A liturgiát Róma püspöke – és a vele együtt miséző papság is – egy különleges, erre az alkalomra tervezett és gyártott miseruhában fogja bemutatni.A liturgikus ruhákat a Szociális Testvérek Társaságához tartozó Fecske Orsolya szerzetesnő, festőművész tervezte, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felkérésére.
A miseruhán a fehér és az arany színek dominálnak, amelyek katolikus hagyományok és liturgikus előírások szerint a húsvéti időszakra utalnak. Az öltözéknek része a miseruha, a stóla, a püspöki süveg, a palást és a diakónusok számára készített dalmatika is.
A grafika alapja az esemény mottója, amely így szól: „Krisztus a jövőnk”. A miseruha legfőbb dísze is ennek értelmében a feltámadt Krisztust ábrázoló rajz, amely arany háttér előtt fehér fénykontúrként jelenik meg. Szívéből két folyam indul (vér és a víz szimbólumai), amelyek folyóvá terebélyesednek. A folyó képe utalás a Dunára, az ország egyik fő jelképére, valamint kapcsolódik a hazánkban másfél évvel ezelőtt lezajlott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképeihez is. A folyón megjelenő kék szín egyezik a feltámadt Krisztus feje fölött megjelenő ég színével. A kék szín mintegy híd a föld és az ég között, amely egyben emlékeztethet Szűz Mária alakjára is.
Forrás és képek: MKPK
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »