Az épület átalakításáról
A barokk kori váci Püspöki palota egykori gazdasági épülete az elmúlt 2 évben komoly átépítésen ment keresztül. A felújítás keretében az épülettömb terei átszerveződtek és új funkciókat kaptak, hogy alkalmasak legyen konferencia- és rendezvény feladatok ellátására: 150 fős konferenciatermet, kápolnát, központi konyhát, kávézót, stúdiót alakítottak ki, és itt fogadják majd a Püspöki palota és a Székesegyház megtekintésére érkező látogatókat is. Ezenfelül megújultak az épület gépészeti és elektromos rendszerei. A 2 milliárd forintos beruházás a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.

Drónfelvétel az épületről

Az eredeti épületről
Vácon a Galamb utcában található tömb a püspöki uradalom gazdasági épülete volt egykor, eredeti nevén „kulcsárház”, azaz egyfajta gazdasági porta, amelyben présház, kocsiszín és bognárműhely is helyet kapott. Az épületet 1853-ban modernizálták és összekötötték a püspöki palota alatti kétszintes pincével, amely terménytárolásra és borospinceként szolgált.
Az épületben az elmúlt évtizedekben raktárak, irodák, garázsok voltak, a 90-es évek elején történt az utolsó beavatkozás, amikor az oktatási szárnyat alakították ki. Ezt követően már jelentősebb átalakítás vagy felújítás nem történt, az épület vizesedett, állapota leromlott, további hasznosításra alkalmatlan volt. A Váci Egyházmegye 2019-ben döntött arról, hogy az épület teljes felújításával egyben új feladatot is kapjon.

Fotóösszeállítás az építkezésről

Az átadási ünnepségről
Az átadón Marton Zsolt váci püspök köszöntötte a résztvevőket, majd Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és dr. Rétvári Bence, a terület országgyűlési képviselője méltatták a beruházás jelentőségét a Váci Egyházmegye és a város, valamint a térség életében.

Soltész Miklós kifejezte örömét, hogy Vácon egy új egyházi épületet adhatnak át, amely több szakember, szervezet munkájának és összefogásának köszönhetően valósult meg. Erre a közösségi együttműködésre van szüksége a magyar társadalomnak, hogy megvédje értékeit, hangsúlyozta az álltamtitkár. Rétvári Bence kiemelte, hogy Vác városa mindig fontos szerepet töltött be az ezeréves magyar történelemben, különösen a középkori és barokk-kori Magyarországon és ennek a pozíciónak az elérésében elévülhetetlen érdemeket szereztek az egyházmegye püspökei. "Az új rendezvényközpont megépítésével olyan létesítmény jött most létre, amely nemcsak szép és impozáns, de modern és megfelelően felszerelt is és amely sokakat fog Vácra vonzani."– mondta a képviselő.

Az ünnepségen jelen volt dr. Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán és Matkovich Ilona, Vác polgármestere is. A programban Bogányi Tibor, gordonkaművész közreműködött, akinek a családja váci kötődésű. A köszöntőket követően a vendégeknek lehetősége nyílt a felújított épület tereit bejárni.

A Látogatóközpont feladatáról és küldetéséről

Az új PüspökVác Látogató-és Rendezvényközpont feladatai és funkciói szerteágazóak.

• - Több más turisztikai célponthoz hasonlóan immár Vácon is megfelelő tájékoztatással, jegykiadással tudjuk fogadni a látogatóközpontban az egyház-megye kincseit felkereső turistákat, akik innen indulhatnak majd a Palota és – a későbbiekben szintén megújuló – Váci Nagyboldogasszony székesegy-ház vezetett látogatásaira. A visszatérést követően pedig emléktárgyak vásárlására, egy kávé elfogyasztására nyílik alkalom.
• - A zarándokcsoportok számára nyitott kápolna a látogatáshoz kapcsolódó közösségi ima és kisebb liturgia megtartására is alkalmas tér.
• - A rendezvényközpont 150 fős konferenciaterme három szekcióteremre bontható, hangosítással, projektorokkal felszerelt. Belső egyházi rendezvények és külső céges rendezvények számára is szívesen ad helyet, valamint segítséget a rendezvények lebonyolításában.
• - A központ főzőkonyhája 600 fő maximális kapacitással működve ki tudja szolgálni a Püspökség központi intézményeinek igényeit és a helyszíni rendezvények catering igényeit is.
  A PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont integrált működésre törekedve szállásigényeket is ki tud szolgálni az épülettömbhöz kapcsolódó, 2021-ben átadott Migazzi Vendégházzal (28 fős kapacitás), valamint az 5 perc sétára található Althann Vendégházzal (62 fős kapacitás) együtt. Mindkét vendégházban további szekciótermek vehetők igénybe vagy azok kisebb létszámú, önálló rendezvények megtartására is bérbe vehetők.

Videófelvétel az épületről

A látogatóközpont szívesen fogadja a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is.

A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit. Az egyházmegye tárgyi értékeit minőségi módon kívánjuk bemutatni a nagyközönség számára. Célunk továbbá az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés.

„Új látogatóközpontunk eszköz a kezünkben küldetésünk megvalósításában, amelynek célja elsősorban Krisztus üzenetének az átadása. Isten áldja meg mindazokat, akik majd itt dolgoznak ezért a célért és azokat is, akik ide érkeznek – minden jóakaratú embert, bármilyen háttérrel jöjjenek is. Legyen számukra ez a hely találkozás Isten szépségével, jóságával és szeretetével! Ha ezt tudjuk feléjük közvetíteni, akkor érdemes volt megújítani az épületet!” - mondta el Marton Zsolt püspök az átadón.

Marton Zsolt püspök az átadón méltatta elődje, dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök érdemeit az egyházmegye lelki megújulásának elindításában és bejelentette, hogy a konferenciatermet a nyugalmazott püspökről Beer Miklós teremnek nevezik el.

A „PüspökVác” név eredetéről
Az új látogató-és rendezvényközpont elnevezésének magyarázatához Vác város történelméhez kell visszanyúlni. A XIII. században a királyi városok mellett önálló fejlődést mutattak a püspöki városok, amelyek a püspököktől nyerték szabadalmaikat. A püspöki város elnevezés értékes jogi tartalommal bírt. Gróf Althann Károly püspök a 18. század elején Vác városát két részre osztotta, hét nyolcada a püspöké, egy nyolcad része a káptalané – az egykori püspöki tanácsadó testületé - volt. Mind a két városnak saját bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezésük Püspök-Vác és Káptalan-Vác város volt, amelyek 1859-ben egyesültek.

„A „PüspökVác” egy új brandként jelenik meg Vác turisztikai kínálatában terveink szerint. Az elnevezés arra az időre utal, amikor Vác városát a katolikus püspökök arisztokrataként, gazdaságszervezőként, művészetpártolóként, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatokkal bíró meghatározó személyiségként jelentősen gazdagították.” – mondta el Bozóky Anita, a Váci Egyházmegye turisztikai vezetője.

Az építkezésről és építészeti tervekről
A bontás és felújítás során régészeti szakfelügyelet kíséretében több megvédendő építészeti elemet tártak fel. Legizgalmasabb a középkori elemeket is tartalmazó pince és városfal maradványok voltak, amelyek dokumentációja ismert volt, de betonkoszorú fedte és emiatt nem voltak megközelíthetők. A felújítás során kibontásra kerültek, a megfelelő feltárás és megóvás érdekében a kiviteli terveket módosították. A feltárás során előkerült leletek (pénzérmék, néhány faragott kő és falmaradvány) állami tulajdonként a városi múzeumba kerülnek.

A tervezési és műszaki felügyeleti feladatokat az OPTISOL Mérnöki Kft. látta el a Váci Egyházmegye megbízásából és a „Váci római katolikus egyházi épületek fejlesztése” (EGYH-EOR-20-P-0092) c. pályázat - Hitéleti konferencia és látogató-központ felújítása, átalakítása és bővítése a Galamb utcában projekt keretében.

Ádovics Éva építészmérnök, az épület tervezője így nyilatkozott: „A kápolna építészeti megfogalmazása a mi hitvallásunkat is kifejezi. A meglévő épület robusztus kőfalainak oltalmazó karjaiból nő ki, a múltból építkezve, azt tiszteletben tartva, a jövőt elővetítve tud teljesen új, korszerű lenni. A napi fáradtság után jóleső érzés lesz reméljük, a letisztult, erőt, és nyugalmat sugárzó falai között megpihenni, feltöltődni, új erőt és lelki békét nyerni.”