Az ünnepi alkalom kezdetén Varga András salgótarjáni esperes-plébános köszöntötte a jelenlévőket és azon reményét, bizakodását fejezte ki, hogy a templom köveinek megáldásával mindenki szívében és lelkében megvalósul az újjászületés.

A köszöntők sorában volt Molnár Péter egyháztanácsi tag és Murányi Bálint alpolgármester, akik személyes hangvétellel fejezték ki hálájukat mindazoknak, akiknek valamilyen részük volt a templom megújulásában. „Kívánom, hogy e jeles alkalom váljék mindannyiunk lelki épülésére, és minden időben nyitott szívvel tudjuk felismerni és fogadni Isten ajándékozó kegyelmét és szeretetét” – mondta az egyháztanács képviselője.

Marton Zsolt mielőtt megáldotta volna a templomot, örömét fejezte ki, hogy eljutott Somoskőújfaluba, a „hazatért falu templomába”. (Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. Négy évvel később a trianoni határok Magyarország és Csehszlovákia között ezen a határszakaszon módosultak – Magyarország javára, ezért kapta a "hazatért falu" nevet.) Mindenkinek fáradozását megköszönte, aki a „hegy tetején lévő kis ékszerdoboz-templom” megújulásáért dolgozott, megemlítve a magyar állam támogatását és az elkötelezett és hívő politikusok tevékenykedését, akik fontosnak tartják a nemzeti kincsek újjáépítését, megőrzését. „Legyen benne örömünk, és legyen Isten áldása e szép templomon” – mondta a főpásztor, aki ezután szenteltvizet hintve kérte az Úr áldását a templomra, a plébániára és a megjelentekre.

Szentbeszédében a megyéspüspök az eucharisztia titokzatos csodájáról elmélkedett, amelyben Krisztussal találkozhatunk. Kiemelte, hogy a húsvéti időszak evangéliumi részletei Jézus és a tanítványok találkozásáról szólnak. „Amikor együtt vacsoráznak, akkor feltárja magát ez az „idegen”. Akkor megnyílik a szemük, az értelmük és felismerik Őt. Megnyílik a szívük és felismerik Jézust. Aki megtöri a kenyeret és szétosztja közöttük. Csak Ő képes a kenyeret úgy megtörni, ahogy teszi, senki más. És akkor el is tűnik a szemük elől. Ezzel azt akarja kifejezni ez az elbeszélés, hogy valami egészen rendkívüli történik. Nem egy étkezés, nem egy vacsora, hanem a Krisztussal való bensőséges, titokzatos, csodálatos találkozás az eukarisztiában. Abban az eukarisztiában, amely azóta élő valóság minden szentmisében” – mondta Marton Zsolt.

2018-ban megtörtént a templom külső felújítása és energetikai korszerűsítése. Most pedig megszépült a templom külső környezete - térburkolattal ellátott parkolók kerültek kialakításra, térvilágítás, új kerítés és kapuk készültek. A belső térben a falfelület, a mennyezeti falfestmények, a padok újultak meg, a padlóburkolatot kicserélték. Új lett a villamos vezetékhálózat, a világítás és a hangosítás. A munkálatok során a plébánia épülete is újjászületett, ahol egy tágas közösségi teret alakítottak ki a hívek számára. 

***

A templom és plébánia története

A település nevét 1481-ben Somosújfalu néven, Somoskővár tartozékaként említi egy oklevél. Pázmány Péter 1629-ben működő plébániát említ az Újfalu nevű településen, de 1674-ben 283 katolikus hívővel már Salgótarjánnak volt a fíliája. Majd a település 1761-ben Szent Miklós tiszteletére épült templomát említik.

A jelenlegi templom 1796 körül épült, aztán 1809 és 1816 között, majd 1898-ban bővítették, tornya 1848-ból való. A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A plébániát 1796-ban állították fel, az anyakönyveket is azóta vezetik. A plébános kezdetben egy fából épült házban lakott.  A jelenlegi plébániaház 1840-ben készült el kőből, 1890-ben és 1934-ben restaurálták.

VIDEÓ az eseményről!

Videó: Péter Viskárdi