Nekem a 2021. évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is nagy élmény volt vele találkozni. Biztos vagyok benne, hogy az akkori rövid, de szeretetteljes fogadtatás mély benyomást tett a Szentatyára és ezért is jött vissza apostoli látogatásra hozzánk. Azóta kialakult egy nehéz nemzetközi helyzet a szomszédunkban zajló háború miatt, a 87. évében járó pápa egészsége is ingadozik, mégis vállalta az utazást annak minden fáradtságával együtt.

És ezen a látogatáson nem egy megfáradt öregúrral, hanem egy sugárzó emberrel találkoztunk! Komolyan felkészült a magyarok történelméből, elismerte a pozitívumainkat, utalt a szentjeinkre. Szépen felépített beszédei voltak, ahol elsorolta értékeinket és azt is, mire kell figyelnünk. Például nagyon értékelte, hogy az egyház és az állam között jó a kapcsolat Magyarországon, de intett bennünket, hogy figyeljünk a határokra.

Különösen tetszett, amikor a Szent István-bazilikában az ima fontosságára hívta fel a figyelmet. A megoldás nem a világból jön a különböző kérdésekre, hanem Istentől. A válaszokat ne az interneten, hanem a tabernákulum előtt keressük – mondta.

Az is látszott, hogy mindenkire figyelt. Örömmel ment oda emberekhez, gyakran átírta a protokollt, de azért, mert valóban találkozni akart mindenkivel, figyelemmel volt mindenki irányában. Alázatos, befogadó módon volt jelen a tanúságtevők, a gyerekek és sérültek között is. Fontos volt, hogy a fiataloknak szeretettel, de határozottan tanácsolta, hogy ne a telefont nyomogassák, mert nem a virtuális térben kell létezni, hanem a valósággal kell kapcsolatba kerülni, ott zajlik az élet.

Összefoglalóan számomra látogatásának a legfontosabb üzenete, hogy úgy kell az igazságot képviselnünk, hogy egyben gyógyítunk is. Ahogy korábban is utalt már rá, hogy az Egyház tábori kórház, ahol úgy kell jelen lennünk, úgy kell segítenünk, hogy egyben gyógyítunk is. És mi is ezt a gyógyító, felemelő, szerető jelenlétet tapasztaltuk meg a részéről magyarországi látogatása során.

Képek: Magyar Kurír