Többen csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amely gróf Esterházy János boldoggá avatásért indult. Több alkalommal ajánlottak már fel a cél érdekében szentmisét, legutóbb Bujákon avattak a gróf tiszteltére emlékhelyet. Ezt a sort folytatta a Salgótarjánban megtartott emlékünnepség, amely szentmisével vette kezdetét a Főplébánia-templomban.

– „A mi jelünk a kereszt” – idézte Esterházy János jól ismert szavait Varga András esperesplébános, hozzátéve: – Ennek teszünk ma tanúbizonyságot és imádkozunk boldoggá avatásáért.

A szertatást dr. Varga Lajos, a Váci egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Prédikációjában kifejtette: Esterházy János elsősorban keresztény ember volt, legbelsőbb elhivatottsága Istentől származott. Az életében történt iszonyú megpróbáltatásokat hite által tudta elviselni.

– Abba a szenvedésbe, amit a börtönökbe átélt, bele lehetett volna törni. Azonban a gróf a saját megpróbáltatási által Jézus keresztútját élte át, így tudta elfogadni a nehézségeket – fogalmazott a püspök. – Az imán keresztül sikerült saját szenvedésétől eltávolodnia, az átélt borzalmakat felajánlotta a rá bízott embertársai lelki üdvéért. Példája tiszteletre méltó számunkra, ezért arra kérjük Istent, hogy a boldogok között köszönthessük őt.

A misén – amelyen Paulisz Marián, az alsódoboki Esterházy János Zarándokközpont vezetője is részt vett – dr. Molnár Imre történész a gróf levelezésén keresztül ismertette annak életútját. Ezt követően a Vármegyeháza előtti téren leleplezték az Esterházy-emlékhelyet, majd dr. Varga Lajos megáldotta azt.

– Emlékezni és emlékeztetni jöttünk ma össze, egyben csodálatunkat kifejezni a személyes példamutatás és hősiesség, az önfeláldozó nemzetmentés, a valódi egyetemes értékek melletti bátor kiállás, és a mindezeket megtestesítő magyar erkölcsi géniusz, gróf Esterházy János életére, halálára s reményeink szerint halhatatlanságára – hangsúlyozta Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.

Mint mondta: a Felvidék részleges visszacsatolása után Esterházy maradt a kisebbségi sorban rekedt magyarokkal. Így került a fasiszta szlovák állam parlamentjébe egyetlen magyarként és csak ő nem szavazta meg a zsidók deportálását. A náci üldözés után, a második világháborút követően, őt is utolérte a minden igazat, szépet és jót eltaposni szándékozó kommunista hatalom üldözése, szovjet Gulágról cseh börtönbe, végül a korai halálba kényszerítve.

– Gróf Esterházy János boldoggá avatásának kezdeményezése az erkölcsi kötelességen túl igen komoly nemzetpolitikai és nemzetközi politikai jelentőséggel is bír. A kezdeményezés csodás eredménnyel zárulhat, hiszen a V4 országok első közös boldoggá avatottja lehet. Összekötő kapocs a magyar-lengyel származás, a szlovák, illetve a csehszlovák politikában betöltött szerepe okán. Mind a négy nemzet büszkén tekinthet rá – húzta alá Skuczi Nándor.

Az ünnepség végén Csáky Pál, Nógrád megye díszpolgára, volt szlovákiai miniszerelnök-helyettes világi oldalról megközelítve mutatta be Esterházy János kiválóságát.

– Köszönetet érdemel, hogy Nógrádban is felhívják a figyelmet arra az áldozatra, amit a gróf a kereszténységért és a nemzetért hozott. Példája belső támpont lehet számunkra a mai világban, hiszen elvei mellett mindvégig kitartott. Hitére és magyarságára támaszkodva mindig tisztességes döntéseket hozott – hangsúlyozta Csáky Pál. – Napjaink furcsa világában Nógrád megye azt üzeni ezáltal, hogy a valódi értékek mellett áll ki és tisztességes világot akar.

Forrás: Nool

Fotó: Vendel Lajos