CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Esterházy János boldoggá avatásáért tartottak május 18-án, csütörtök délután ünnepi szentmisét a salgótarjáni Főplébánia-templomban, majd emlékhelyet avattak tiszteletére a Vármegyeháza előtt felállított keresztnél.Többen csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amely gróf Esterházy János boldoggá avatásért indult. Több alkalommal ajánlottak már fel a cél érdekében szentmisét, legutóbb Bujákon avattak a gróf tiszteltére emlékhelyet. Ezt a sort folytatta a Salgótarjánban megtartott emlékünnepség, amely szentmisével vette kezdetét a Főplébánia-templomban.
– „A mi jelünk a kereszt” – idézte Esterházy János jól ismert szavait Varga András esperesplébános, hozzátéve: – Ennek teszünk ma tanúbizonyságot és imádkozunk boldoggá avatásáért.
A szertatást dr. Varga Lajos, a Váci egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Prédikációjában kifejtette: Esterházy János elsősorban keresztény ember volt, legbelsőbb elhivatottsága Istentől származott. Az életében történt iszonyú megpróbáltatásokat hite által tudta elviselni.
– Abba a szenvedésbe, amit a börtönökbe átélt, bele lehetett volna törni. Azonban a gróf a saját megpróbáltatási által Jézus keresztútját élte át, így tudta elfogadni a nehézségeket – fogalmazott a püspök. – Az imán keresztül sikerült saját szenvedésétől eltávolodnia, az átélt borzalmakat felajánlotta a rá bízott embertársai lelki üdvéért. Példája tiszteletre méltó számunkra, ezért arra kérjük Istent, hogy a boldogok között köszönthessük őt.
A misén – amelyen Paulisz Marián, az alsódoboki Esterházy János Zarándokközpont vezetője is részt vett – dr. Molnár Imre történész a gróf levelezésén keresztül ismertette annak életútját. Ezt követően a Vármegyeháza előtti téren leleplezték az Esterházy-emlékhelyet, majd dr. Varga Lajos megáldotta azt.
– Emlékezni és emlékeztetni jöttünk ma össze, egyben csodálatunkat kifejezni a személyes példamutatás és hősiesség, az önfeláldozó nemzetmentés, a valódi egyetemes értékek melletti bátor kiállás, és a mindezeket megtestesítő magyar erkölcsi géniusz, gróf Esterházy János életére, halálára s reményeink szerint halhatatlanságára – hangsúlyozta Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.
Mint mondta: a Felvidék részleges visszacsatolása után Esterházy maradt a kisebbségi sorban rekedt magyarokkal. Így került a fasiszta szlovák állam parlamentjébe egyetlen magyarként és csak ő nem szavazta meg a zsidók deportálását. A náci üldözés után, a második világháborút követően, őt is utolérte a minden igazat, szépet és jót eltaposni szándékozó kommunista hatalom üldözése, szovjet Gulágról cseh börtönbe, végül a korai halálba kényszerítve.
– Gróf Esterházy János boldoggá avatásának kezdeményezése az erkölcsi kötelességen túl igen komoly nemzetpolitikai és nemzetközi politikai jelentőséggel is bír. A kezdeményezés csodás eredménnyel zárulhat, hiszen a V4 országok első közös boldoggá avatottja lehet. Összekötő kapocs a magyar-lengyel származás, a szlovák, illetve a csehszlovák politikában betöltött szerepe okán. Mind a négy nemzet büszkén tekinthet rá – húzta alá Skuczi Nándor.
Az ünnepség végén Csáky Pál, Nógrád megye díszpolgára, volt szlovákiai miniszerelnök-helyettes világi oldalról megközelítve mutatta be Esterházy János kiválóságát.
– Köszönetet érdemel, hogy Nógrádban is felhívják a figyelmet arra az áldozatra, amit a gróf a kereszténységért és a nemzetért hozott. Példája belső támpont lehet számunkra a mai világban, hiszen elvei mellett mindvégig kitartott. Hitére és magyarságára támaszkodva mindig tisztességes döntéseket hozott – hangsúlyozta Csáky Pál. – Napjaink furcsa világában Nógrád megye azt üzeni ezáltal, hogy a valódi értékek mellett áll ki és tisztességes világot akar.
Forrás: Nool
Fotó: Vendel Lajos
Hálával gondolunk ebben az évben elhunyt paptestvéreinkre: Katona István püspökre, Tóth András plébános-kanonokra, Varjú Imre kanonokra, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaként hunyt el, viszont korábban a Váci Egyházmegyében szolgált és Szakállas Lajos állandó diakónusra.
A Váci Egyházmegye 2026-ban ünnepli ezeréves fennállását, amelyre Marton Zsolt megyéspüspök hároméves lelki felkészülést kezdeményezett az egyházmegye közösségei számára. Az egyházmegye rendszeres találkozókkal, módszertani anyagokkal támogatja az "Élő kövek" címmel megvalósuló alkalmak helyi előkészítését, megszervezését.
"A kápolna legyen az iskola szívében, miként Jézust is a szívünkben kell hordoznunk!" A 2024-2025-ös tanév nevelőtestületi záróértekezletén hangzott el ez a felhívás Vass Bálint atyától. A közel egy évtizedes vágy 2025. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén beteljesülhetett: Marton Zsolt megyéspüspök felszentelte a Váci Piarista Gimnázium kápolnáját.
A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyott gyümölcsét, a békét: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.” (Róma, Szent Péter bazilika, 2025. május 8.)2025. december 10. szerda
Judit
Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert...
Összes program »