CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
 » HÍREINK » 
Esterházy János boldoggá avatásáért tartottak május 18-án, csütörtök délután ünnepi szentmisét a salgótarjáni Főplébánia-templomban, majd emlékhelyet avattak tiszteletére a Vármegyeháza előtt felállított keresztnél.Többen csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amely gróf Esterházy János boldoggá avatásért indult. Több alkalommal ajánlottak már fel a cél érdekében szentmisét, legutóbb Bujákon avattak a gróf tiszteltére emlékhelyet. Ezt a sort folytatta a Salgótarjánban megtartott emlékünnepség, amely szentmisével vette kezdetét a Főplébánia-templomban.
– „A mi jelünk a kereszt” – idézte Esterházy János jól ismert szavait Varga András esperesplébános, hozzátéve: – Ennek teszünk ma tanúbizonyságot és imádkozunk boldoggá avatásáért.
A szertatást dr. Varga Lajos, a Váci egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Prédikációjában kifejtette: Esterházy János elsősorban keresztény ember volt, legbelsőbb elhivatottsága Istentől származott. Az életében történt iszonyú megpróbáltatásokat hite által tudta elviselni.
– Abba a szenvedésbe, amit a börtönökbe átélt, bele lehetett volna törni. Azonban a gróf a saját megpróbáltatási által Jézus keresztútját élte át, így tudta elfogadni a nehézségeket – fogalmazott a püspök. – Az imán keresztül sikerült saját szenvedésétől eltávolodnia, az átélt borzalmakat felajánlotta a rá bízott embertársai lelki üdvéért. Példája tiszteletre méltó számunkra, ezért arra kérjük Istent, hogy a boldogok között köszönthessük őt.
A misén – amelyen Paulisz Marián, az alsódoboki Esterházy János Zarándokközpont vezetője is részt vett – dr. Molnár Imre történész a gróf levelezésén keresztül ismertette annak életútját. Ezt követően a Vármegyeháza előtti téren leleplezték az Esterházy-emlékhelyet, majd dr. Varga Lajos megáldotta azt.
– Emlékezni és emlékeztetni jöttünk ma össze, egyben csodálatunkat kifejezni a személyes példamutatás és hősiesség, az önfeláldozó nemzetmentés, a valódi egyetemes értékek melletti bátor kiállás, és a mindezeket megtestesítő magyar erkölcsi géniusz, gróf Esterházy János életére, halálára s reményeink szerint halhatatlanságára – hangsúlyozta Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.
Mint mondta: a Felvidék részleges visszacsatolása után Esterházy maradt a kisebbségi sorban rekedt magyarokkal. Így került a fasiszta szlovák állam parlamentjébe egyetlen magyarként és csak ő nem szavazta meg a zsidók deportálását. A náci üldözés után, a második világháborút követően, őt is utolérte a minden igazat, szépet és jót eltaposni szándékozó kommunista hatalom üldözése, szovjet Gulágról cseh börtönbe, végül a korai halálba kényszerítve.
– Gróf Esterházy János boldoggá avatásának kezdeményezése az erkölcsi kötelességen túl igen komoly nemzetpolitikai és nemzetközi politikai jelentőséggel is bír. A kezdeményezés csodás eredménnyel zárulhat, hiszen a V4 országok első közös boldoggá avatottja lehet. Összekötő kapocs a magyar-lengyel származás, a szlovák, illetve a csehszlovák politikában betöltött szerepe okán. Mind a négy nemzet büszkén tekinthet rá – húzta alá Skuczi Nándor.
Az ünnepség végén Csáky Pál, Nógrád megye díszpolgára, volt szlovákiai miniszerelnök-helyettes világi oldalról megközelítve mutatta be Esterházy János kiválóságát.
– Köszönetet érdemel, hogy Nógrádban is felhívják a figyelmet arra az áldozatra, amit a gróf a kereszténységért és a nemzetért hozott. Példája belső támpont lehet számunkra a mai világban, hiszen elvei mellett mindvégig kitartott. Hitére és magyarságára támaszkodva mindig tisztességes döntéseket hozott – hangsúlyozta Csáky Pál. – Napjaink furcsa világában Nógrád megye azt üzeni ezáltal, hogy a valódi értékek mellett áll ki és tisztességes világot akar.
Forrás: Nool
Fotó: Vendel Lajos
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.
Az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén, október 22-én koszorúzással ünnepeltek a váci hívek a püspökség előtt az önkormányzati ünnepség keretei között. Pétery József püspök emléktáblájánál dr. Varga Lajos segédpüspök mondott beszédet. Egyházmegyénkben az 1956-os forradalom- és szabadságharc egyik legfontosabb történése a hívő nép számára, hogy Pétery József püspököt hazahozták Vácra a hejcei száműzetéséből.2025. november 4. kedd
Károly 
Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában”. Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát...
Összes program »