CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A 250 éves évfordulóját ünneplő csömöri Szentháromság-templomban Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be az úrnapi szentmisét és vezette az ország egyik leghosszabb (közel 2 kilométeres) virágszőnyeges körmenetét. A megyéspüspököt Pető Gábor plébániai kormányzó köszöntötte, aki egyben koncelebrált is a szertartáson. Zenei szolgálatot a templom kórusa teljesített, Deák Csaba kántor vezetésével.A hívek lelkes örömmel készültek az ünnepre, virágokat gyűjtöttek, majd a színes szirmokból – a hagyományokhoz híven – elkészítették az oltárokat és a virágszőnyeget, amely különböző egyházi szimbólumokat is ábrázolt. A művészi alkotásnak is mondható virágkompozíció a csömöri hívek Krisztusban való szeretetegységének jele, amellyel Jézus szeretetét sugározzák mindazok felé, akik ezt látják.
Marton Zsolt bevezetőjében az Úrnapja ünnepének kialakulásáról beszélt, miszerint több csodás esemény történt a szentostyával kapcsolatosan, aminek hatására 1264-ben a pápa kötelező ünnepként bevezette. Fontos volt az Úr Jézus valóságos testének és valóságos vérének a kifejezése. Ettől kezdve létezik a szentmisében az „Úrfelmutatás”.
A püspök elismerését fejezte ki mindazok felé, akik a „híres” csömöri virágszőnyeg megalkotásában részt vettek, hangsúlyozta: a virágból készült egységes alkotás szeretetkapcsolatot teremt és közösséget épít katolikusok és protestánsok, hívők és nem hívők, a magyar, sváb és tót nemzetiségek között.
Homíliájában a főpásztor megemlékezett az idén 250 éves csömöri Szentháromság templomról, mely 1771-73 között épült, az akkori kegyúr Grassalkovich Antal kezdeményezésére. „A templom a katolikus embernek több egy szép épületnél, a templom az imádság helye. A templom magát az Egyházat, imádkozó közösséget is jelent. A mai alkalom jó lehetőség arra, hogy szembenézzünk: számunkra mit jelent a templom, őseink szent helye, mert a templom Isten igéje által és az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus ünneplésének kiemelt helye” – tanította egyebek mellett a püspök.
„Krisztus Teste és Vére megjeleníti szeretetét. Krisztus ezen a szereteten keresztül forr össze velünk, és egyesíti a Mennyei Atya iránti szeretetünket az Övével. Az Úr táplálja engedelmességünket, alázatunkat, áldozatunkat. Az Övét egyesíti a miénkkel, hiányainkat az Ő érdemeivel pótolja. Az Újszövetségben – amely hitünk szerint örök, beteljesült szövetség -, Jézus Krisztus keresztje az oltár, Ő maga az áldozatbemutató Főpap és az Áldozat egyszerre. Ennek a világtörténelmi eseménynek az emlékezetét ünnepeljük minden szentmisében, így Úrnapján kiemelt módon. Az oltáriszentség magunkhoz vétele krisztusi emberré formál bennünket: bensőséges egységbe kapcsol Jézussal, külön-külön, személy szerint, de egymással is. Ezért nevezi a szentáldozás szertartását a liturgia latin nyelven communiónak, azaz közösségnek” – elmélkedett Marton Zsolt.
„Az oltáriszentséggel a legünnepélyesebben és legnagyobb tisztelettel a szentmisében találkozunk, amelyről azt mondja a II. Vatikáni Zsinat, hogy „az egész keresztény élet forrása és csúcsa” (LG 11.) Törekedjünk ezért arra, hogy valóban forrás és csúcs legyen életünk számára, de ne csak a szentmisében éljük ezt át, hanem a tanúságtevő, krisztusi életet vigyük embertársaink közé” - zárta prédikációját a főpásztor.
Az úrnapi szentmisét követően virágszőnyeges körmenetre került sor. A szokást több mint száz éve hozták Csömörre a betelepülő svábok. A hagyományt mind a mai napig féltve őrzi és ápolja a katolikus közösség, de az ország egyik leghosszabb, páratlanul gyönyörű virágszőnyege és a virágkoszorúkkal gazdagon díszített négy sátor megalkotása igazi ökumenikus összefogással jön létre minden évben. Ahogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy szeretetközösséget alkot, úgy lesz az úrnapi virágszőnyeg a Krisztusban való egység és szeretet jele - egy virágból szőtt imádság.
A 250 éves templomról:
A jelenlegi templom Grassalkovich Antal kegyurasága alatt, 1771-ben épült, amelyet Salbeck Károly 1773-ban a Szentháromság tiszteletére áldott meg. Harangjai 1780-ben és 1851-ben készültek.
A barokk templom és benne a XVIII. századi barokk falfestés, továbbá a Szabadság úton 1771-ben emelt barokk Nepomuki Szent János szobor műemlékjellegűek.
Az egyházmegye szervezésekor Csömört Kerepeshez csatolták, 1761-ben pedig az újonnan alapított mogyoródi plébániához. Grassalkovich herceg 1792-ben plébániát alapított Csömörön, hozzácsatolva Cinkotát és Pusztaszentmihályt.
Fotó: Héray Katalin
*
A 2022. évi csömöri úrnapi körmenet virágszőnyegéről készült videós tudósítás
A PüspökVác Rendezvényközpont adott otthont a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottsága által harmadik alkalommal megszervezett „Melléjük szegődöm” országos időspasztorációs csoportok mentorai tréning záróhétvégéjének. A záró szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK Családbizottságának elnöke mutatta be június 14-én. A Magyar Kurír cikkét közöljük.
Pappá szentelése alkalmából Naim Dánielt ismerhetik meg. Gyerekkorában költözött a családja Kanadába, ott nőtt fel és kezdett kosárlabdázni. Egy sérülés kettétörte a sportkarrierjét, de egyben új utakat nyitott meg előtte. Ez az út vezette a papsághoz. A Példabeszédek könyvéből választott jelmondata is erről tanúskodik: Boldogok, kik megtartják utaimat.
Június 13-án a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban Marton Zsolt megyéspüspök áldozópappá szentelte Babinszki Tamás, Dobay Miklós és Naim Raszul Dániel átmeneti diakónusokat és szerpappá szentelte Serfőző Zoltán szeminaristát. A szentmisében koncelebráltak dr. Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök és dr. Varga Lajos nyugalmazott segédpüspök, valamint a Váci Egyházmegye papjai.
Úrnapja alkalmából Marton Zsolt váci püspök ünnepi szentmisét mutatott be a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor szentbeszédében hangsúlyozta, hogy az Eucharisztia a katolikus hit központja, amelyben Jézus Krisztus valóságosan jelen van, és amely táplálja a hívők lelki életét. Arra buzdított, hogy az örömhír tanúságtevői legyünk, életünk középpontjába helyezzük Krisztust, és váltsuk életté az evangélium üzenetét.
A Katolikus Karitász adománygyűjtést indít a Fülöp-szigeteken történt pusztító földrengés áldozatainak és károsultjainak megsegítésére. 2026. június 8-án 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Mindanao déli részét. A rengés több településen rendkívül erős intenzitású földmozgást okozott, a hatóságok pedig cunamiriadót rendeltek el, amely miatt kilenc tartomány part menti közösségeit evakuálták. A Katolikus Karitász felhívását közöljük.2026. június 17. szerda
Alida és Laura
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad...
Összes program »