CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A 250 éves évfordulóját ünneplő csömöri Szentháromság-templomban Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be az úrnapi szentmisét és vezette az ország egyik leghosszabb (közel 2 kilométeres) virágszőnyeges körmenetét. A megyéspüspököt Pető Gábor plébániai kormányzó köszöntötte, aki egyben koncelebrált is a szertartáson. Zenei szolgálatot a templom kórusa teljesített, Deák Csaba kántor vezetésével.A hívek lelkes örömmel készültek az ünnepre, virágokat gyűjtöttek, majd a színes szirmokból – a hagyományokhoz híven – elkészítették az oltárokat és a virágszőnyeget, amely különböző egyházi szimbólumokat is ábrázolt. A művészi alkotásnak is mondható virágkompozíció a csömöri hívek Krisztusban való szeretetegységének jele, amellyel Jézus szeretetét sugározzák mindazok felé, akik ezt látják.
Marton Zsolt bevezetőjében az Úrnapja ünnepének kialakulásáról beszélt, miszerint több csodás esemény történt a szentostyával kapcsolatosan, aminek hatására 1264-ben a pápa kötelező ünnepként bevezette. Fontos volt az Úr Jézus valóságos testének és valóságos vérének a kifejezése. Ettől kezdve létezik a szentmisében az „Úrfelmutatás”.
A püspök elismerését fejezte ki mindazok felé, akik a „híres” csömöri virágszőnyeg megalkotásában részt vettek, hangsúlyozta: a virágból készült egységes alkotás szeretetkapcsolatot teremt és közösséget épít katolikusok és protestánsok, hívők és nem hívők, a magyar, sváb és tót nemzetiségek között.
Homíliájában a főpásztor megemlékezett az idén 250 éves csömöri Szentháromság templomról, mely 1771-73 között épült, az akkori kegyúr Grassalkovich Antal kezdeményezésére. „A templom a katolikus embernek több egy szép épületnél, a templom az imádság helye. A templom magát az Egyházat, imádkozó közösséget is jelent. A mai alkalom jó lehetőség arra, hogy szembenézzünk: számunkra mit jelent a templom, őseink szent helye, mert a templom Isten igéje által és az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus ünneplésének kiemelt helye” – tanította egyebek mellett a püspök.
„Krisztus Teste és Vére megjeleníti szeretetét. Krisztus ezen a szereteten keresztül forr össze velünk, és egyesíti a Mennyei Atya iránti szeretetünket az Övével. Az Úr táplálja engedelmességünket, alázatunkat, áldozatunkat. Az Övét egyesíti a miénkkel, hiányainkat az Ő érdemeivel pótolja. Az Újszövetségben – amely hitünk szerint örök, beteljesült szövetség -, Jézus Krisztus keresztje az oltár, Ő maga az áldozatbemutató Főpap és az Áldozat egyszerre. Ennek a világtörténelmi eseménynek az emlékezetét ünnepeljük minden szentmisében, így Úrnapján kiemelt módon. Az oltáriszentség magunkhoz vétele krisztusi emberré formál bennünket: bensőséges egységbe kapcsol Jézussal, külön-külön, személy szerint, de egymással is. Ezért nevezi a szentáldozás szertartását a liturgia latin nyelven communiónak, azaz közösségnek” – elmélkedett Marton Zsolt.
„Az oltáriszentséggel a legünnepélyesebben és legnagyobb tisztelettel a szentmisében találkozunk, amelyről azt mondja a II. Vatikáni Zsinat, hogy „az egész keresztény élet forrása és csúcsa” (LG 11.) Törekedjünk ezért arra, hogy valóban forrás és csúcs legyen életünk számára, de ne csak a szentmisében éljük ezt át, hanem a tanúságtevő, krisztusi életet vigyük embertársaink közé” - zárta prédikációját a főpásztor.
Az úrnapi szentmisét követően virágszőnyeges körmenetre került sor. A szokást több mint száz éve hozták Csömörre a betelepülő svábok. A hagyományt mind a mai napig féltve őrzi és ápolja a katolikus közösség, de az ország egyik leghosszabb, páratlanul gyönyörű virágszőnyege és a virágkoszorúkkal gazdagon díszített négy sátor megalkotása igazi ökumenikus összefogással jön létre minden évben. Ahogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy szeretetközösséget alkot, úgy lesz az úrnapi virágszőnyeg a Krisztusban való egység és szeretet jele - egy virágból szőtt imádság.
A 250 éves templomról:
A jelenlegi templom Grassalkovich Antal kegyurasága alatt, 1771-ben épült, amelyet Salbeck Károly 1773-ban a Szentháromság tiszteletére áldott meg. Harangjai 1780-ben és 1851-ben készültek.
A barokk templom és benne a XVIII. századi barokk falfestés, továbbá a Szabadság úton 1771-ben emelt barokk Nepomuki Szent János szobor műemlékjellegűek.
Az egyházmegye szervezésekor Csömört Kerepeshez csatolták, 1761-ben pedig az újonnan alapított mogyoródi plébániához. Grassalkovich herceg 1792-ben plébániát alapított Csömörön, hozzácsatolva Cinkotát és Pusztaszentmihályt.
Fotó: Héray Katalin
*
A 2022. évi csömöri úrnapi körmenet virágszőnyegéről készült videós tudósítás
Az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakon is rekordot döntött a leendő elsőévesek száma.
Nagy sikerrel mutatták be az „internet szentjeként” ismert Szent Carlo Acutis Eucharisztikus csodákról szóló kiállítását Zagyvaszántón, Héhalomban és Heréden június végén és júliusban. A három hétig tartó rendezvénysorozat szentmisékkel, vetítésekkel és interaktív hittanfoglalkozásokkal hozta közelebb az Eucharisztia misztériumát a hívekhez, különös figyelmet fordítva a fiatalok megszólítására a fiatalon elhunyt szent élettörténetén keresztül. Szűcs Márta plébániai intéző beküldött írását olvashatják.
Idén júliusban, Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából rendeztek hittantábort Érsekvadkerten, ahol a gyerekek Máthé György atya vezetésével és a Váci Egyházmegye támogatásával nemcsak lélekben, de közösségben is hatalmasat léptek előre. A tartalmas mindennapok során a résztvevők a Naphimnusztól a remetebarlangokig fedezték fel a teremtett világ csodáit, a tábor végén pedig egyértelmű választ adtak arra, miért éri meg ide járni: „Jézust jobban megismerjük, és a barátainkkal együtt lehetünk.” Az Érsekvadkerti Harangokban megjelent írást szerkesztve közöljük.
Ebben az évben a negyedik évfolyam végzett az animátorok, azaz a közösségszervező munkatársak képzésén Vácon. Idei nyári táboruk a korábbi évekkel ellentétben nem módszertani továbbképzés volt, hanem lelkigyakorlat, amelyen ránézhettek küldetésükre és arra, ők hogyan viszonyulnak személyesen ehhez a küldetéshez. A lelkigyakorlatot Tóth András egyházmegyei spirituális és Balogh László atya, hitoktatási referens, az animátor-képzések felelőse tartották. Velük és két résztevővel beszélgetve rajzolódott ki ennek a szűk 4 napnak a gazdag lelki programja és a kapott kegyelmek, amelyekből minden résztvevő, de talán még a lelkigyakorlatot vezető atyák is tudnak táplálkozni.
Idén nyáron ötödik alkalommal rendezték meg a napközis hittanos tábort Pásztón, a Pásztói Plébánia hitoktatóinak szervezésében július 13-17. között. A táborba a plébánia körzetéhez tartozó iskolákból várták a diákokat, a 3-4-5. osztályos korosztályból. Fő helyszínük a pásztói Csohány Kálmán Városi Könyvtár és Művelődési Központ volt, melynek nagy, tágas termét jól kihasználták, mert a táborba közel ötven gyerek jelentkezett. Háromné Rajk Tünde hitoktató beküldött írását közöljük.2026. július 24. péntek
Kincső és Kinga
Miután Jézus megmagyarázta tanítványainak, hogy miért mond példabeszédeket, így folytatta: „Értsétek meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást,...
Összes program »