CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A 250 éves évfordulóját ünneplő csömöri Szentháromság-templomban Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be az úrnapi szentmisét és vezette az ország egyik leghosszabb (közel 2 kilométeres) virágszőnyeges körmenetét. A megyéspüspököt Pető Gábor plébániai kormányzó köszöntötte, aki egyben koncelebrált is a szertartáson. Zenei szolgálatot a templom kórusa teljesített, Deák Csaba kántor vezetésével.A hívek lelkes örömmel készültek az ünnepre, virágokat gyűjtöttek, majd a színes szirmokból – a hagyományokhoz híven – elkészítették az oltárokat és a virágszőnyeget, amely különböző egyházi szimbólumokat is ábrázolt. A művészi alkotásnak is mondható virágkompozíció a csömöri hívek Krisztusban való szeretetegységének jele, amellyel Jézus szeretetét sugározzák mindazok felé, akik ezt látják.
Marton Zsolt bevezetőjében az Úrnapja ünnepének kialakulásáról beszélt, miszerint több csodás esemény történt a szentostyával kapcsolatosan, aminek hatására 1264-ben a pápa kötelező ünnepként bevezette. Fontos volt az Úr Jézus valóságos testének és valóságos vérének a kifejezése. Ettől kezdve létezik a szentmisében az „Úrfelmutatás”.
A püspök elismerését fejezte ki mindazok felé, akik a „híres” csömöri virágszőnyeg megalkotásában részt vettek, hangsúlyozta: a virágból készült egységes alkotás szeretetkapcsolatot teremt és közösséget épít katolikusok és protestánsok, hívők és nem hívők, a magyar, sváb és tót nemzetiségek között.
Homíliájában a főpásztor megemlékezett az idén 250 éves csömöri Szentháromság templomról, mely 1771-73 között épült, az akkori kegyúr Grassalkovich Antal kezdeményezésére. „A templom a katolikus embernek több egy szép épületnél, a templom az imádság helye. A templom magát az Egyházat, imádkozó közösséget is jelent. A mai alkalom jó lehetőség arra, hogy szembenézzünk: számunkra mit jelent a templom, őseink szent helye, mert a templom Isten igéje által és az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus ünneplésének kiemelt helye” – tanította egyebek mellett a püspök.
„Krisztus Teste és Vére megjeleníti szeretetét. Krisztus ezen a szereteten keresztül forr össze velünk, és egyesíti a Mennyei Atya iránti szeretetünket az Övével. Az Úr táplálja engedelmességünket, alázatunkat, áldozatunkat. Az Övét egyesíti a miénkkel, hiányainkat az Ő érdemeivel pótolja. Az Újszövetségben – amely hitünk szerint örök, beteljesült szövetség -, Jézus Krisztus keresztje az oltár, Ő maga az áldozatbemutató Főpap és az Áldozat egyszerre. Ennek a világtörténelmi eseménynek az emlékezetét ünnepeljük minden szentmisében, így Úrnapján kiemelt módon. Az oltáriszentség magunkhoz vétele krisztusi emberré formál bennünket: bensőséges egységbe kapcsol Jézussal, külön-külön, személy szerint, de egymással is. Ezért nevezi a szentáldozás szertartását a liturgia latin nyelven communiónak, azaz közösségnek” – elmélkedett Marton Zsolt.
„Az oltáriszentséggel a legünnepélyesebben és legnagyobb tisztelettel a szentmisében találkozunk, amelyről azt mondja a II. Vatikáni Zsinat, hogy „az egész keresztény élet forrása és csúcsa” (LG 11.) Törekedjünk ezért arra, hogy valóban forrás és csúcs legyen életünk számára, de ne csak a szentmisében éljük ezt át, hanem a tanúságtevő, krisztusi életet vigyük embertársaink közé” - zárta prédikációját a főpásztor.
Az úrnapi szentmisét követően virágszőnyeges körmenetre került sor. A szokást több mint száz éve hozták Csömörre a betelepülő svábok. A hagyományt mind a mai napig féltve őrzi és ápolja a katolikus közösség, de az ország egyik leghosszabb, páratlanul gyönyörű virágszőnyege és a virágkoszorúkkal gazdagon díszített négy sátor megalkotása igazi ökumenikus összefogással jön létre minden évben. Ahogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy szeretetközösséget alkot, úgy lesz az úrnapi virágszőnyeg a Krisztusban való egység és szeretet jele - egy virágból szőtt imádság.
A 250 éves templomról:
A jelenlegi templom Grassalkovich Antal kegyurasága alatt, 1771-ben épült, amelyet Salbeck Károly 1773-ban a Szentháromság tiszteletére áldott meg. Harangjai 1780-ben és 1851-ben készültek.
A barokk templom és benne a XVIII. századi barokk falfestés, továbbá a Szabadság úton 1771-ben emelt barokk Nepomuki Szent János szobor műemlékjellegűek.
Az egyházmegye szervezésekor Csömört Kerepeshez csatolták, 1761-ben pedig az újonnan alapított mogyoródi plébániához. Grassalkovich herceg 1792-ben plébániát alapított Csömörön, hozzácsatolva Cinkotát és Pusztaszentmihályt.
Fotó: Héray Katalin
*
A 2022. évi csömöri úrnapi körmenet virágszőnyegéről készült videós tudósítás
60. születésnapja alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Marton Zsolt váci megyéspüspök életéért, hivatásáért, szolgálatáért, melyen koncelebrált Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Dr. Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, valamint az MKPK számos tagja, köztük Ternyák Csaba egri érsek, az egyházmegye papsága és diakónusai. Jelen voltak az egyházmegyében szolgáló szerzetesek, a társegyházak helyi képviselői és hívek. Az ünneplő püspököt az MKPK nevében Dr. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese köszöntötte.
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.2026. április 18. szombat
Andrea és Ilma
IC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd"> Index of /rss Index of /rss NameLast modifiedSizeDescription Parent Directory - 2/2026-04-15 15:51 - android.php2026-04-15 15:50 6.3K evmail.gif2021-04-02 12:36 3.6K ...
Összes program »