CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A 250 éves évfordulóját ünneplő csömöri Szentháromság-templomban Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be az úrnapi szentmisét és vezette az ország egyik leghosszabb (közel 2 kilométeres) virágszőnyeges körmenetét. A megyéspüspököt Pető Gábor plébániai kormányzó köszöntötte, aki egyben koncelebrált is a szertartáson. Zenei szolgálatot a templom kórusa teljesített, Deák Csaba kántor vezetésével.A hívek lelkes örömmel készültek az ünnepre, virágokat gyűjtöttek, majd a színes szirmokból – a hagyományokhoz híven – elkészítették az oltárokat és a virágszőnyeget, amely különböző egyházi szimbólumokat is ábrázolt. A művészi alkotásnak is mondható virágkompozíció a csömöri hívek Krisztusban való szeretetegységének jele, amellyel Jézus szeretetét sugározzák mindazok felé, akik ezt látják.
Marton Zsolt bevezetőjében az Úrnapja ünnepének kialakulásáról beszélt, miszerint több csodás esemény történt a szentostyával kapcsolatosan, aminek hatására 1264-ben a pápa kötelező ünnepként bevezette. Fontos volt az Úr Jézus valóságos testének és valóságos vérének a kifejezése. Ettől kezdve létezik a szentmisében az „Úrfelmutatás”.
A püspök elismerését fejezte ki mindazok felé, akik a „híres” csömöri virágszőnyeg megalkotásában részt vettek, hangsúlyozta: a virágból készült egységes alkotás szeretetkapcsolatot teremt és közösséget épít katolikusok és protestánsok, hívők és nem hívők, a magyar, sváb és tót nemzetiségek között.
Homíliájában a főpásztor megemlékezett az idén 250 éves csömöri Szentháromság templomról, mely 1771-73 között épült, az akkori kegyúr Grassalkovich Antal kezdeményezésére. „A templom a katolikus embernek több egy szép épületnél, a templom az imádság helye. A templom magát az Egyházat, imádkozó közösséget is jelent. A mai alkalom jó lehetőség arra, hogy szembenézzünk: számunkra mit jelent a templom, őseink szent helye, mert a templom Isten igéje által és az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus ünneplésének kiemelt helye” – tanította egyebek mellett a püspök.
„Krisztus Teste és Vére megjeleníti szeretetét. Krisztus ezen a szereteten keresztül forr össze velünk, és egyesíti a Mennyei Atya iránti szeretetünket az Övével. Az Úr táplálja engedelmességünket, alázatunkat, áldozatunkat. Az Övét egyesíti a miénkkel, hiányainkat az Ő érdemeivel pótolja. Az Újszövetségben – amely hitünk szerint örök, beteljesült szövetség -, Jézus Krisztus keresztje az oltár, Ő maga az áldozatbemutató Főpap és az Áldozat egyszerre. Ennek a világtörténelmi eseménynek az emlékezetét ünnepeljük minden szentmisében, így Úrnapján kiemelt módon. Az oltáriszentség magunkhoz vétele krisztusi emberré formál bennünket: bensőséges egységbe kapcsol Jézussal, külön-külön, személy szerint, de egymással is. Ezért nevezi a szentáldozás szertartását a liturgia latin nyelven communiónak, azaz közösségnek” – elmélkedett Marton Zsolt.
„Az oltáriszentséggel a legünnepélyesebben és legnagyobb tisztelettel a szentmisében találkozunk, amelyről azt mondja a II. Vatikáni Zsinat, hogy „az egész keresztény élet forrása és csúcsa” (LG 11.) Törekedjünk ezért arra, hogy valóban forrás és csúcs legyen életünk számára, de ne csak a szentmisében éljük ezt át, hanem a tanúságtevő, krisztusi életet vigyük embertársaink közé” - zárta prédikációját a főpásztor.
Az úrnapi szentmisét követően virágszőnyeges körmenetre került sor. A szokást több mint száz éve hozták Csömörre a betelepülő svábok. A hagyományt mind a mai napig féltve őrzi és ápolja a katolikus közösség, de az ország egyik leghosszabb, páratlanul gyönyörű virágszőnyege és a virágkoszorúkkal gazdagon díszített négy sátor megalkotása igazi ökumenikus összefogással jön létre minden évben. Ahogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy szeretetközösséget alkot, úgy lesz az úrnapi virágszőnyeg a Krisztusban való egység és szeretet jele - egy virágból szőtt imádság.
A 250 éves templomról:
A jelenlegi templom Grassalkovich Antal kegyurasága alatt, 1771-ben épült, amelyet Salbeck Károly 1773-ban a Szentháromság tiszteletére áldott meg. Harangjai 1780-ben és 1851-ben készültek.
A barokk templom és benne a XVIII. századi barokk falfestés, továbbá a Szabadság úton 1771-ben emelt barokk Nepomuki Szent János szobor műemlékjellegűek.
Az egyházmegye szervezésekor Csömört Kerepeshez csatolták, 1761-ben pedig az újonnan alapított mogyoródi plébániához. Grassalkovich herceg 1792-ben plébániát alapított Csömörön, hozzácsatolva Cinkotát és Pusztaszentmihályt.
Fotó: Héray Katalin
*
A 2022. évi csömöri úrnapi körmenet virágszőnyegéről készült videós tudósítás
A Katolikus Karitász idén tavasszal is folytatta sikeres „Zöldellő kertek” programját, amely közel 10.000 rászoruló embernek nyújtott segítséget az önellátás és felelős kertgazdálkodás előmozdításában. A kezdeményezés 351 településen, mintegy 3000 családot ért el vetőmagokkal, palántákkal és kertészeti tanácsadással.
Tizenöt éve ápolja a színjátszás hagyományát a ságújfalui székhelyű Szent László Közösség, amely 2025. november 8-án Fülekkovácsiban lépett színpadra legújabb előadásával. A társulat ezúttal Dénes Katalin: Baradlay-levelek című művének adaptációját vitte színre, amely Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című klasszikus regényének ihletésére született. Dénes Katalin, katekéta-lelkipásztori munkatárs, a Szent László Közösség vezetőjének beküldött beszámolóját adjuk közre.
Marton Zsolt megyéspüspök atya Dr. Varga Lajos segédpüspök atyát a Váci Székeskáptalan tagjává, olvasókanonoknak nevezte ki. A Székeskáptalan egyes tagjaihoz hagyományosan kötődnek bizonyos feladatok, amelyek egy-egy sajátos tudomány-, művészeti, illetve más egyházi tevékenységi területen elmélyült ismereteket és rendkívüli jártasságot igényelnek. Varga Lajos püspök atya vitathatatlan egyháztörténeti, egyházművészeti és széles körű teológiai ismeretei révén eddig is meghatározó szereplője volt egyházmegyénk kulturális életének. Olvasókanonoki kinevezése a megyéspüspök részéről annak általános és nyilvános kifejeződése, hogy Varga püspök atya aktív tevékenységére a kulturális és gyűjteményi területen továbbra is számít.2025. november 11. kedd
Márton
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem...
Összes program »