Érdekesség, hogy a korszerűsítési munkálatok során előkerült az 1933-as felszenteléskor elhelyezett záróokmány – azaz időkapszula – is, amely tartalmazta például a templom felépítéséhez adakozó zagyvapálfalvai lakosok neveit és aláírásukat. Emellett megtalálták benne, a templomot felszentelő Pájer János püspöki helynök, putnoki esperesplébános és a többi neves vendég által aláírt ünnepélyes záróokmányt, illetve a templomépítés történetét bemutató összefoglaló írást is.

Dr. Varga Lajos, a Váci egyházmegye segédpüspöke celebrálta a templombúcsú alkalmából tartott szentmisét, amely során a hívők megemlékezhettek az Úr Jézus Szentséges Szívéről.

A liturgia előtt a segédpüspök jelenlétében megkoszorúzták a templom első plébánosának, Demeter Bertalan esperesnek az emléktábláját. Ezután mécseseket helyeztek el az ő, és az őt követő plébános, Kuchta András esperes sírján, a templom kertjében.

A szertartás első lépéseként Varga Lajos, Isten áldását kérte a felújított templomra, majd a püspök a szentbeszédben arról szólt, hogy az emberi életben, illetve a vallás gyakorlása során mekkora jelentőséggel bír a szeretet: „A szeretet mindenkor képes arra, hogy áldozatot hozzon másokért, és ilyen módon ehhez az érzéshez hozzátartozik az önmagunkról való lemondás, ami sokszor fájdalommal jár. Ezentúl pedig hozzátartozhat az önfeláldozás is. A szeretet az embereket összeköti, nem pedig elválasztja egymástól – hangsúlyozta a segédpüspök, aki arra is rámutatott, hogy amint a gyermekek a fent nevezett érzelem által magukévá teszik a szülők mutatta példát és értékeket, ugyanúgy a vallásos életben az Úr szeretetén keresztül juthatnak el az emberek az Istennel való egyesülésig”.

Mint fogalmazott: „amennyiben ez az érzés megvan bennünk, akkor Isten parancsainak a teljesítése kevésbé kötelességszerű, sokkal inkább a saját életünknek az odaadása mutatkozik meg benne”.

A segédpüspök továbbá azt is kifejtette, hogy az emberi szeretet lényegében arra épül, hogy viszonozzuk azt a jót, amit kaptunk. Ugyanakkor létezik az Istenbe és Jézusba vetett hitből fakadó szeretet, ami elvezetheti az embert akár az ellensége szeretetéhez is: „Az érzelmek, így például a harag is, saját akaratunkon kívül keletkeznek bennünk, így emiatt senkit nem lehet megbüntetni. Arra viszont szükség van, hogy akár az érzelmeinktől függetlenül is tudjunk jót cselekedni. Vallásosságunknak egy sarkalatos pontjaként az Úr arra tanít bennünket, hogy emlékezetünkbe idézzük az isteni szeretetet, illetve Jézus példáját, aki önmagát feláldozta értünk. Ennek segítségével válhatunk függetlenné az érzelmektől, és tehetünk jót, ami előre mozdítja az embertársunk lelki üdvösségét és a földi boldogságát is. Ez az Úr Jézus misztériuma, a Szentséges Szívének a titka, tulajdonképpen maga a megváltás” – hangsúlyozta dr. Varga Lajos, aki végül arra is rámutatott, hogy „könnyű Istenhez ragaszkodni akkor, amikor az ember sorsa kedvezően alakul, azonban az iránta való szeretetet kimutatni például egy betegség esetén, már jóval nehezebb. Legalább annyira, mint szeretni azokat az embertársainkat, akik haragszanak ránk”.

A templom búcsúja, valamint a felszentelésének kilencvenedik évfordulója alkalmából tartott szentmise zárásaként ünnepélyes keretek között helyeztek a falba egy új időkapszulát, amelyben a zagyvapálfalvai templomról szóló könyvet, a templomi újságot és kisebb emléktárgyakat helyeztek el az utókor számára.

Forrás és fotó: Nool

*

A zagyvapálfalvai Jézus Szíve templomról

A templom Salgótarján déli részén, a 21. sz. főút mellett, Zagyvapálfalva városrészen található. Ez a városrész egykor három önálló településből állt: Felsőpálfalva, Alsópálfalva és Andrásfalva, amelyeket 1910-ben egyesítettek Zagyvapálfalva néven, majd fél évszázad múlva, 1961-ben Salgótarjánhoz csatolták.

A ma álló templomot az egész község összefogásával, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (ők adták a telket ingyen), az Üveggyár, a helyi vezetők és Demeter Bertalan esperes-plébános támogatásával építették fel. A templomot dr. Fábián Gáspár építész tervezte ókeresztény bazilika stílusban. Az építést Jerskó Béla és Tihanyi Kálmán vezette sok ember áldozatos segítségével.

1933. július 30-án Jézus Szíve tiszteletére Pájer János rozsnyói káptalani helynök szentelte fel a templomot mintegy ötezer ember jelenlétében.

A templom belső elrendezését az alapító plébános, Demeter Bertalan vezette. A bal- és a jobboldali mellékhajóban a keresztút képei láthatók üvegablakokon. Alkotójuk Majoros Károly. A szentélyben három üvegablak található: Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egészalakos ábrázolásával. A szentély diadalívén a Te Deum mondata: „Téged Isten dicsérünk” két oldalán angyalokkal, Bóna Kovács Károly alkotása.

Az oltár mellett balra egy bányász, aki örökmécsest tart a kezében, a jobb oldalon pedig a bányászok védőszentje Szent Borbála. A községben számtalan bányász élt és dolgozott, munkakezdés előtt a Miatyánk imádkozása után így fohászkodtak védőszentjükhöz: „Óh, Szent Szűz Borbála, hozzád fordulunk mindazok, akik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól, könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké. Amen.”

A toronyban 1944-ig három harang lakott, mindegyiket 1933-ban készítette Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester. A középső harangot a háborúban elvitték hadicélokra. Érdemes megszívlelni a nagyharang feliratát: „Ennek a harangnak minden kondulása vésse mélyebbre e község minden lakósának a töretlen hűséget Istenhez, a hősök vérével megszerzett hazához és felejthetetlen hőseink emlékéhez.”