A szentmise elején megáldották a Szent György Lovagrend közvetítésével kapott csontereklyét és Palya János plébános felolvasta a dr. Varga Lajos váci segédpüspök által kiadott hitelesítő dokumentumot. Az ereklyét a szentélyben egy erre a célra elkészített fa ereklyetartó vitrinben helyezték el arany színű ereklyetartóban.
A szentmisén Szent László király ünnepének olvasmányai (Bölcs 10,10-14, Ef 6, 10-18, Mt 22, 34-40) hangzottak el.

Mi a titka Szent László királynak, a középkor egyik legnépszerűbb magyar szentjének? – tette fel a kérdést Marton Zsolt szentbeszédének elején. A történelmi források tanúsága és a hagyományok alapján azt mondhatjuk, hogy a középkorban Szent Lászlóban fedezték fel a szent magyar király ideálját. Prohászka Ottokár püspököt idézte, aki szerint: „A nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor az eszményeit megkeresztelik. Lászlóban virágzott ki a magyar kereszténység, benne forrt össze a keresztény és a magyar szellemiség. Addig a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt.”

A régi hagyomány három jellemző tulajdonsággal illette Szent Lászlót - folytatta a főpásztor. Édesanyja miatt sokáig lengyelnek tartották, ugyanakkor hamar kialakult róla a bátor és a kegyes király képe is. Hamarosan ő lett a középkori lovageszmény megtestesítője, háromszor harcolt az ország védelmében, bátorságáról legendák születtek. A lovagi hősiességet keresztény erénnyé tette. Elkötelezett kereszténységét nem vonták kétségbe, bár szigorú törvényeket kellett megalkotnia annak érdekében, hogy megelőzze a középkori anarchiát. Királyi hivatásának nehézségei miatt lelkiismeretével is megküzdött sokszor, ezt fennmaradt levelei bizonyítják. Életét erő és odaadás jellemezte, egyházáért, hazájáért minden áldozatra kész volt.

„Szent László király üzenete így szól ma nekünk: maradjunk keresztények és magyarok. Legyünk büszkék keresztény nemzeti értékeinkre, szentjeinkre. Merjük elismerni, hogy a magyarok éppen ugyanolyan értékesek és tehetségesek, mint más nemzetek fiai. Ma is szükség van szentekre, akik az evangéliumi értékek alapján beszélnek, cselekednek.” – folytatta Marton Zsolt.

Szent László király különleges, a mának szóló üzenete az, hogy szükség van hitvalló magyar férfiakra - mondta a főpásztor. Ma is kellenek férfiak, családapák, papok, szerzetesek, gazdák, politikusok, akik az evangélium szellemében tevékenykednek. A lélektan kutatói azt mondják, hogy a családban a férfi a rend és a törvény képviselője. Ilyen férfiakra van szüksége a mai családoknak és a mai társadalomnak is, akik a szeretetteljes, de biztonságot adó rendet képviselik. De szükség van imádkozó férfiakra is, mint László király volt. A férfi útja nem mindig könnyű, de férfiként kereszténynek lenni ma is szent kaland.

Szentbeszéde végén Marton Zsolt felidézte Sík Sándor egyik beszédét, amelyben a papköltő Szent Lászlót jellemezte az alábbi szavakkal: „Nemcsak az az erős, aki vállal magasabb mindenkinél, hanem aki lélekben magasabb, szilárdabb másoknál. Az erő lélek, akarat, odaadás. Ez a szentlászlói férfiasság.”

„Szent László odaadó, a családját, hazáját és egyházát szolgáló élete mindannyiuk számára példa. Az élet értelme ma is a másokért odaadott élet. Kérjük, hogy segítsen minket mindig, hogy helyünket megtaláljuk és hűséges, boldog, hitvalló keresztények tudjunk lenni.” – fejezte be beszédét a főpásztor.

A szentmisén a vácszentlászlói és turai hívekből álló Magyarok Nagyasszonya kórus a Kodály misét adta előTóth-Telek Zita karnagy vezényletével, orgonán közreműködött Sára Balázs.
A szentmisén jelen volt Horváth László Tibor Vácszentlászló polgármestere és Czerván György országgyűlési képviselő.

A helyi hívek a jeles alkalomra kilencedimádsággal készültek. Az ünnep méltó előkészítésére, a templom feldíszítésére és a misét követő agapé előkészítésére az egész egyházközség megmozdult, mindenki magáénak érezte ezt a fontos pillanatot.

***

Szent László király 1046 táján született, nagyapja az István által megvakíttatott Vazul volt, apja I. Béla magyar király, édesanyja Richeza lengyel királyné. Apja minta volt számára az ország vezetésben, vallásos nevelését anyjától kapta. 1077-ben lett király, testvére I. Géza király halála után. Az országot megszilárdította a keresztény hitben. Nagyváradon és Zágrábban alapított püspökséget. Ő kezdeményezte István király, Imre herceg, Gellért püspök szentté avatását. 1092-ben zsinatot hívott össze, amely rendezte a nép és a papság vallási és erkölcsi életét. Legyőzte, de le is telepítette az országba betörő kunokat. 1095-ben halt meg. Nagyváradi sírja hamar zarándokhellyé vált, 1192 június 27-én avatták szentté.

Vácszentlászlón volt a hagyomány szerint a mogyoródi csata alatt Szent László táborhelye, amelynek helyén épült a település első köralakú temploma. A mai templom 1867-ben készült el a korábbi barokk stílusú egyhajós templom helyén. A főoltáron a sziklából vizet fakasztó király ábrázolása látható. A hagyomány szerint a falu patakja a szentéletű király lova patkójának nyomában eredt meg.

fotók: Seres Csilla