CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Majdnem háromszor annyian kezdhetik meg tanulmányaikat az Apor Vilmos Katolikus Főiskola pedagógusképzésein idén ősszel, mint egy évvel korábban. Az intézménybe jelentkezők száma többéves rekordot döntött 2023-ban, a legnépszerűbb továbbra is az óvodapedagógus szak.Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2023-as felsőoktatási felvételi ponthatárait – több tízezren tudták meg, milyen szakon kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A többek között tanítókat, óvodapedagógusokat és segítő szakembereket képző, a váci mellett ma már budapesti campussal is rendelkező Apor Vilmos Katolikus Főiskola szakjait több mint 1200-an jelölték meg az általános felvételi eljárásban, 623-an a jelentkezési lap első helyén.
Közülük 331 felvételiző jutott be a szeptemberben induló képzésekre (a hitéleti szakok nélkül). A legtöbben óvodapedagógusnak, csecsemő- és kisgyermeknevelőnek, valamint tanítónak tanulnak majd: a főiskola pedagógusképzésein majdnem háromszor annyian kezdhetik meg tanulmányaikat, mint egy évvel korábban, míg a szociálpedagógia szakon a tavalyi négyszeresére nőtt a felvett hallgatók száma.
A főiskola pedagógusképzési kínálata gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók például magyar, német és angol nyelvű képzés közül választhatnak – utóbbi egyedülálló az országban –, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínál az intézmény, ahogy a tanító szakon is több szakirány érhető el. Idén a tanító és óvodapedagógus BA-képzés német nemzetiségi szakirányán is emelkedett a jelentkezők száma, de el tudják indítani a roma/cigány nemzetiségi óvodapedagógus-képzést is, amely a főiskola számára kiemelt fontosságú.
A mesterszakokra jelentkezők száma is nőtt, ebben az évben – a neveléstudomány és a szociálpedagógia mellett – a mentálhigiénés kapcsolat- és közösségépítő MA-képzést választotta a legtöbb felvételiző.
Egyre több a nappali tagozatos hallgató
„Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola három éve tudatos építkezésbe kezdett, felvállalva az egyetlen és utolsó alapvetően pedagógusképző, illetve segítő humán szakmákra felkészítő hazai főiskola szerepét. Az egykori zsámbéki tanítóképző emlékéből, az élettel teli falakból akkorra kevés maradt. 2020 és 2023 között a világjárvány, a pedagóguspálya bizonytalansága és sok egyéb hátráltató tényező ellenére folyamatosan sikerült növelni a nappali tagozatos hallgatók létszámát, ám az igazi áttörés ebben a felvételi időszakban érkezett el” – mondta Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, hozzátéve: a 331 frissen felvett hallgató kevésnek tűnhet egy tudományegyetem számára, de egy szándékoltan családias hangulatú főiskolának nagy öröm és kihívás.
A felvételi szabályok változása – idén a legtöbb szakon már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, emellett eltörölték a központi minimumponthatárt is – elsősorban a levelező tagozatos képzésekre jelentkezők számára kedvezett, ennek ellenére a főiskola nappali tagozatos BA-szakjaira is két és félszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban. „Mindez a fiatalok pedagóguspálya iránti bizalmát tekintve is reménykeltő” – tette hozzá Gloviczki Zoltán.
A pótfelvételin is lehet jelentkezni az Apor képzéseire
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezzel együtt valamennyi induló szakját meghirdeti a pótfelvételin. A képzések listáját és a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők néhány napon belül a Felvi.hu-n és a főiskola honlapján, az avkf.hu-n is megtalálják.
Az alap- és mesterképzések mellett a diplomás érdeklődők számos egyedülálló szakirányú továbbképzés közül is válogathatnak. Ilyen például a 3D-pedagógia és a bábpedagógia módszereit bemutató, az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, vagy a keresztény közéleti mediátor szakirányú továbbképzés. Ezekről bővebb információt a főiskola oldalán (https://avkf.hu/kepzesek/szakiranyu-tovabbképzés) találnak.
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.2026. február 17. kedd
Donát
A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a lelkükre kötötte: „Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes...
Összes program »