A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia elsődleges célja idén az 1980 és 2022 között keletkezett magyar és idegen nyelvű bibliafordítások szövegének áttekintése, illetve olyan magyar vagy más nyelvű bibliai parafrázisok vizsgálata volt, amelyek segítették a Szentírás köznyelvi megértését, az Isten üzenetével való találkozást.

A tudományos konferencián ezekről a témákról előadások, vitafórumok keretében osztotta meg egymással gondolatait a harminckét meghívott magyar és külföldi kutató, akik Japánból, Németországból, Horvátországból, Szlovákiából és más országokból érkeztek hazánkba. Idén az erdélyi biblikusokat Oláh Zoltán professzor (Gyulafehérvár) képviselte.

A tanácskozás első napján bemutatták a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete (SZEKI) által az általános és középiskolás tanulók – háromezer diák – körében végzett felmérést a bibliai fogalmak megértéséről.

Zólyomi-Katona Theodóra katekéta, a SZEKI munkatársa kérdésünkre elmondta: a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az iskolásoknak általában a szövegértéssel vannak komoly gondjaik, ezen a téren nemcsak a magyartanároknak, hanem a szülőknek is van feladatuk, például olvasásra biztatni a gyerekeket.

A fiatalok a régiesnek tekinthető bibliai szavakat (például: konkoly, balga) már egyáltalán nem értik, ugyanakkor aggasztó jelenség, hogy a saját – objektíve alacsony szintű – szövegértésüket az önértékelési skálán magasra helyezik.

A felmérést végzők nem látják értelmét egy új, a fiatalok nyelvén szóló bibliafordításnak, hiszen kérdéses, hogy mennyire lenne időtálló.

A katekéták feladata, hogy a hittanórákon a gyerekek számára parafrazeálják a bibliai példázatokat, akár úgy, hogy a diákok a saját szavaikkal fogalmazzák újra a történeteket, de mindenképpen érdemes lenne erősíteni az érzelmi bevonódást rajzok készítésével, vagy az események megjelenítésével, eljátszásával, a szentírási szövegek magyarázatánál pedig a fiatalok aktuális, hétköznapi tapasztalataiból kiindulva – mondta Zólyomi-Katona Theodóra.

*

A szakmai szimpózium keretében az idei Gnilka-díjas, Kocsis Imre biblikus professzor (PPKE HTK), a Szent István Akadémia alelnöke is előadást tartott.

Kocsis Imre a Rómában oktató Simon T. László bencés szerzetes 2014-ben a Pannonhalmi Főapátság kiadásában megjelent Újszövetség-fordítását értékelte formai és nyelvi szempontból. Szövegelemzéseken keresztül mutatta be e fordítás erényeit, egyúttal rámutatott azokra a máig vitatott egzegetikai hátterű megoldásokra is, amelyekkel nem ért egyet e népszerűsítésre szánt munkában.

Kocsis Imre a fordítás – Simon T. László által megindokolt – formai újításairól, többek között a szentírási könyvek szakaszokra osztásának és alcímekkel való ellátásának nélkülözéséről szólva felvetette: érdemes lenne felmérni, hogy befogadói részről milyen a fogadtatása ennek az újításnak, valóban segíti-e a szöveg felfedezését, ahogy az a fordítói indoklásban szerepel.

Kocsis Imre professzor a konferencia második napján, augusztus 29-én a szegedi dómban megrendezett nagyszabású koncert keretében vette át a 2018-ban elhunyt Joachim Gnilka szentírástudósról elnevezett elismerést (A professzorral készült interjút az Új Ember szeptember 3-i számában olvashatják – a szerk.).

Tovább a teljes cikkhez >>>

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír