CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Az Isteni Üdvözítő Társasága, ismertebb nevén a szalvatoriánus rend idén 25 éve, hogy megérkezett Magyarországra, és Sződligeten telepedett le. Ebből az alkalomból tartottak hálaadó szentmisét szeptember 2-án az alsógödi Szent István templomban. A szentbeszédet Marton Zsolt mondta, aki személyes élményein keresztül mesélt Szent II. János Pál iránti és vele együtt a lengyel nép iránt érzett szeretetéről. Visszaemlékezett a lengyel szerzetesek érkezésére, mivel ő akkoriban - 25 évvel ezelőtt -, mint újmisés püspöki titkár, részese lehetett letelepedésük első lépéseinek.
Az Evangélium kapcsán a főpásztor a kereszt lényegéről elmélkedett: minden ember boldogságra vágyik. Jézus maga is boldogmondásokkal indította megváltó programját a hegyi beszédben. „Boldogok vagytok, ha…” de nem az anyagi jólétben, nem az élvezetekben, hanem az igazságért vállalt üldöztetésekben, szenvedésekben, a kereszthordozásban jelölte meg a boldogságok csúcspontját. A mai evangélium fókuszában is ez áll: a kereszt és a szenvedés. Az evangélium egyik legnagyobb titka a kereszt, nem választható el a kereszténységtől. Aki Jézust választja, az egyben sorstársa is lesz. Az ember természete szerint irtózik a szenvedéstől, az egészséges emberi természet föllázad, első normális reakciója az, hogy menekül a kereszttől. Minden erőfeszítése arra irányul, hogy a lehető legteljesebben ki is iktassa az életéből. (…) Hisszük, de nem értjük, hogy a boldog Isten miért vállalja a szenvedést, és miért ajánlja minden követőjének? A létezés öröme helyett a lét kínjait. Miért tette ezt? Azért, hogy őutána bárki kerül is szenvedő élethelyzetbe, belekapaszkodhasson a szenvedő Jézusba. Ő éppen azért lett ember, hogy átéljen minden emberit, a szenvedést is, a lehető legbrutálisabb formájában. Saját testében győzte le a bűnt, mások bűnének következményét, a szenvedést és a halált.” – mondta a püspök.
Homíliájában Marton Zsolt felhívta a hívek figyelmét arra is, hogy nem kell a szenvedéseket keresni. Ám a kikerülhetetlen szenvedéseket krisztusi lelkülettel kell elfogadni és fel lehet ajánlani másokért, a nálunk többet szenvedőkért, így leszünk társai Krisztusnak a megváltó kereszthordozásban is. „A kereszteket nem eltakarni, eltitkolni, elfojtani, hanem felvállalni kell. Jézus győzött a kereszten! Szeretetünk csúcsa: a másokért vállalt áldozat, a másokért vállalt szenvedés, a kereszt. Az életet csak a halál árán lehet megnyerni és megtartani. Jézus azért jött, hogy kiszabadítson bennünket a bűnös szenvedélyek rabságából, rosszra hajló természetünk bilincseiből, az élet értelmetlenségéből és céltalanságából. Szakítanunk kell a helytelenül értelmezett szabadsággal, a szabadossággal. Ez a fölemelés azonban nem megy küzdelem, lemondás, áldozat és kereszt nélkül. A nevelés titka a szeretet, a szeretet titka a kereszt. Isten szeret bennünket és ezért a kereszt által nevel bennünket az örök életre. Öleljük át Jézus keresztjét, és Őáltala a sajátunkat, hogy győzhessünk vele a kereszten!” – zárta elmélkedését a megyéspüspök.
A jubileumi ünnepségen több köszöntés, ünnepi beszéd is elhangzott, az együttlét szeretetvendégséggel ért véget.
*
„A jubileumi szentmisében közösen hálát adtunk a Jóistennek a szalvatoriánus szerzetesi rend 25 éves magyarországi szolgálatáért és az ezidő alatt kapott kegyelmekért. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy megyéspüspökünk és elöljáróink is itt voltak: Teneta Adam SDS atya Rómából, Figiel Józef SDS atya Krakkóból, az egész tanácsával, valamint rendtársaink legközelebbi közösségekből: Temesvárról, Kárpátaljáról, Nyitráról és Lengyelországból. Meleg szívvel fogadtuk azokat a híveket, akik azon településekről jöttek, ahol szalvatoriánusok szolgálnak - szolgáltak (Sződliget, Sződ, Csörög, Vác-Deákvár, Rád, Penc, Vácduka, Göd, Galgahévíz)” - számolt be élményeiről Krzysztof Miklusiak plébániai kormányzó.
Kristóf atya arról is beszélt, hogy a plébániai feladatok mellett nyaranként 2 gyalogos zarándoklatot is vezetnek Lengyelországba: az Isteni Irgalmasság Bazilikába Krakkóba és Częstochowaba. Ezek mellett un. napközis nyelvi táborokat is szerveznek az atyák lengyel egyetemistákkal, misszós önkéntesekkel angol nyelven.
„A tartományfőnök és Starostka Szaniszló atya 1998-ban keresték fel Keszthelyi Ferenc, akkori váci megyéspüspököt, hogy szeretnének letelepedni a Váci Egyházmegyében, Gödön. A püspök úr megkért, hogy mutassam meg nekik a főúton lévő nyaralót, amely az egyházmegye tulajdona volt. Mivel az épület állaga miatt nem volt akkor alkalmas a beköltözésre, felajánlottam nekik az újonnan épült sződligeti plébániát, amit püspök atya beleegyezésével át is vett a salvatoriánus rend. A hívek nagy örömmel fogadták őket, mivel lett saját papjuk. Eddig az időpontig én láttam el Gödről Sződligetet is” - mesélt a kezdeti indulásról Ország Tibor esperes.
*
1920-ig a szalvatoriánus rend jelen volt a Magyar Királyság területén, de az első világháborút követő Trianoni szerződés következtében Mehala templom (ahol szolgáltak) Románia területére került. Később Temesváron egy új szerzetesi központ létesült, amely önálló rendi egységgé lett a román altartomány részeként. Magyarország mai határain belül a szalvatoriánus szerzetesek 1998-ban kezdtek újra működni. Eleinte Sződligeten, egy évvel később Galgahévízen jöttek létre az első közösségek, amelyek mind a mai napig a lengyel tartományhoz tartoznak.
Istennek legyen hála szolgálatukért!
Az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakon is rekordot döntött a leendő elsőévesek száma.
Nagy sikerrel mutatták be az „internet szentjeként” ismert Szent Carlo Acutis Eucharisztikus csodákról szóló kiállítását Zagyvaszántón, Héhalomban és Heréden június végén és júliusban. A három hétig tartó rendezvénysorozat szentmisékkel, vetítésekkel és interaktív hittanfoglalkozásokkal hozta közelebb az Eucharisztia misztériumát a hívekhez, különös figyelmet fordítva a fiatalok megszólítására a fiatalon elhunyt szent élettörténetén keresztül. Szűcs Márta plébániai intéző beküldött írását olvashatják.
Idén júliusban, Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából rendeztek hittantábort Érsekvadkerten, ahol a gyerekek Máthé György atya vezetésével és a Váci Egyházmegye támogatásával nemcsak lélekben, de közösségben is hatalmasat léptek előre. A tartalmas mindennapok során a résztvevők a Naphimnusztól a remetebarlangokig fedezték fel a teremtett világ csodáit, a tábor végén pedig egyértelmű választ adtak arra, miért éri meg ide járni: „Jézust jobban megismerjük, és a barátainkkal együtt lehetünk.” Az Érsekvadkerti Harangokban megjelent írást szerkesztve közöljük.
Ebben az évben a negyedik évfolyam végzett az animátorok, azaz a közösségszervező munkatársak képzésén Vácon. Idei nyári táboruk a korábbi évekkel ellentétben nem módszertani továbbképzés volt, hanem lelkigyakorlat, amelyen ránézhettek küldetésükre és arra, ők hogyan viszonyulnak személyesen ehhez a küldetéshez. A lelkigyakorlatot Tóth András egyházmegyei spirituális és Balogh László atya, hitoktatási referens, az animátor-képzések felelőse tartották. Velük és két résztevővel beszélgetve rajzolódott ki ennek a szűk 4 napnak a gazdag lelki programja és a kapott kegyelmek, amelyekből minden résztvevő, de talán még a lelkigyakorlatot vezető atyák is tudnak táplálkozni.
Idén nyáron ötödik alkalommal rendezték meg a napközis hittanos tábort Pásztón, a Pásztói Plébánia hitoktatóinak szervezésében július 13-17. között. A táborba a plébánia körzetéhez tartozó iskolákból várták a diákokat, a 3-4-5. osztályos korosztályból. Fő helyszínük a pásztói Csohány Kálmán Városi Könyvtár és Művelődési Központ volt, melynek nagy, tágas termét jól kihasználták, mert a táborba közel ötven gyerek jelentkezett. Háromné Rajk Tünde hitoktató beküldött írását közöljük.2026. július 25. szombat
Jakab és Kristóf
Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben odalépett hozzá a Zebedeus fiúknak (Jakab és János apostoloknak) anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit. Jézus megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?” Ő azt...
Összes program »