CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Marton Zsolt váci megyéspüspök szeptember első vasárnapján ünnepi szentmisét celebrált Romhányban, majd megáldotta a felújított Szent György templomot és plébániát és Isten bőséges áldását kérte a helyi közösségre, akiknek az odaadása, szeretete és adománya nélkül nem újulhattak volna meg az épületek.Szentbeszédében a főpásztor a közösség megtartó erejéről, az odaadott idő gyümölcseiről, a szenvedéseinkben is mellettünk álló Krisztusról elmélkedett, akibe minden élethelyzetben belekapaszkodhatunk.
Gyertek, építsük fel! (Neh 2,17): felszólítással kezdte a helyi közösség gyűjteni az adományokat a munkálatokra, kisiskolások költötték a zsebpénzük a kitűzőkre, idősek indultak el a faluban házról, házra, a fiatalok az internet használatával segítettek, hogy eljöhessen az a nap mikor az Úr háza teljesen megújul. Az összefogásnak köszönhetően pedig nem csak az épület, hanem az abban együtt imádkozó közösség is megújult.
A szakemberek a homlokzatot, a torony kupoláját, a toronyórát is korszerűsítették. A Magyar Falu Programban elnyert összegből a plébániát is modernizálták. A munkálatokban és támogatásban részt vett személyek odaadását Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője, Dúl Géza atya és Molnár András diakónus méltatták az ünnepen.
A beruházások a támogatások tükrében a következőképpen alakultak: a templom toronysisakja pályázati forrásból készült el, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyújtott (14.125.384 Ft). A homlokzat, torony, harangok és toronyóra felújítása a Váci Egyházmegye, az Ipolyerdő Zrt., Romhány Község Önkormányzata és a helyi közösség adományaiból valósulhatott meg (14.525.600 Ft). A plébánia belső termeinek korszerűsítését (14.660.465 Ft) és a plébánia előtetőjének megújítását (4.995. 520 Ft) a Magyar Falu program pályázatából fedezték. – tájékoztatott Molnár András diakónus.
Az ünnepi alkalom keretében bemutatták Hajdú István tanár a környék útmenti keresztjeiről szóló könyvét, valamint kiállítás nyílt a romhányi templom történetéről, amelynek tematikája Szent Györgyre épül és róla készült festményeket és egyéb róla szóló alkotásokat mutat be. A napot a helyi férfikórus éneke színesítette, majd a program szeretetvendégséggel zárult.
***
A plébánia, a falu és a templom története
A falu már a török uralom előtt is létezett és nem pusztult el, csak rövid ideig volt lakatlan, majd a XVIII. század elején fokozatosan újra benépesedett. A falu ma is áll, mégpedig ősi Romhány nevén, Nógrád megyében. Egyik régi elnevezése alapján (Egyházas Rohman) biztos, hogy a XIV-XV. században temploma és plébániája is volt. Magáról a templomról semmit sem tudunk. Pongrácz Informatio-jának váci térképmásolatán kerek templomocskát mutat ugyan, ez azonban nem nyújt elegendő információt a templom eredeti formájáról, mivel a XVIII. század második felében rajzolták, amikor a templom már régen elpusztult. Chobot szerint az ősi templom romjai és kriptája az ő idejében még láthatók voltak a Kastélyka magaslaton, sőt a romokról még Gerecze is megemlékezik. II. Rákóczi Ferenc 1710. évi nevezetes romhányi csatája után a visszatérő nép a falut már az új helyén építette újjá. A mostani templomtéren Szent György tiszteletére templomot is építettek, mely 1711-ben már düledezőfélben volt. Így ennek helyére csakhamar kisebb kőtemplomot építettek, mely többszörös javítások után több mint 100 évig állt fenn. Az Acta Cassae Parochorumban ez áll: Temploma Szent György tiszteletére áll.
A mostani templom 1836-37-ben épült, Regele József építőmester által klasszicista stílusban Gr. Nádasdy Ferenc püspök rendeletére - és jórészt az ő költségén is. Többször renoválták a 19-20. században. A templom és a XVIII. századi barokk kőhíd Nepomuki Szent János szobrával műemlék jellegűek.
A plébánia épülete nem régi, kőből épült, zsindelyét a hívek készítették.
A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyott gyümölcsét, a békét: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.” (Róma, Szent Péter bazilika, 2025. május 8.)
A váci székesegyház karnagya, Varga László atya nevét szinte mindenki ismeri. Évtizedek óta vezeti az idén hetvenéves Szent Cecília Kórust, emellett hetente műsort szerkeszt a Katolikus Rádióban, az OMCE központi igazgatója és zenei vezetője a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetnek. A zene iránti szeretete hamar kitűnt, gyermekkorában Budapesten kántorképzőbe járt, majd pappá szentelése után diplomáit az OMCE Karnagyképzőn és a Zeneakadémián szerezte. Szakterületei az egyházzene, karvezetés és a zeneszerzés.
A gyermek óriási ajándék, hatalmas öröm forrása a szülők és az egész társadalom számára. Manapság sajnos a házaspárok kb. egy ötöde szembesül azzal a mély fájdalommal, hogy családjukba nem érkezik meg a várva várt gyermek. A szeretet azt diktálja, hogy minden olyan segítséget megadjunk a számukra, amely nem ellentétes a születendő gyermek javával, jogaival. Az MKPK 2025. december 4-én megjelent közleményét adjuk közre.
A magyar és a romániai katolikus püspöki konferenciák állandó tanácsai november 25–26-án Vácon tartották meg soron következő találkozójukat. Szerda reggel a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt a Nagyboldogasszony-székesegyházban, majd a főpásztorok meglátogatták a gödi Búzaszem Iskolát. A Magyar Kurír tudósítását közöljük.2025. december 9. kedd
Natália
Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így...
Összes program »